Tolnavármegye és a Közérdek, 1911 (21./7. évfolyam, 1-104. szám)

1911-02-20 / 15. szám

2

Idlí febraá^* 20.

egyházi javak visszaszerzése és magyar egyházi és iskolai célokra való felhasználása, amint az 18+8. évi XII. törvénycikk rendeli. .

A Teréziánum a régi telekért, nyert 25 millió koronából fényesen föntarthatja magát, nem szorul többé a magyar egyházi javakból adott szubvencióra. Viszont a folytonosan deficittel sinylődő magyar tanulmányi alap nagyon rá van szorulva az apátság jövedelmére. S mert Csáky Albin gróf a Ferenc József nevelőintézetben a magyar teréziánumot a magyar tanulmányi alap terhére szervezte, az igazság is követeli, hogy a magyar ifjúság nevelésére ne osztrák intézetet támogassanak, hanem végezzék a magyar kultúra kötelességeit magyar földön.

A magyar oktatás és a magyar nemzet királyához hü szellemével feleslegessé teszi a Teréziánumot. Az osztrák tudományos és társadalmi irányzatoknak a magyar kultúra felett semmiféle gyámkodásra joguk nincsen, ellenben a nemzeti életrevalóság, kultúrában való haladásunk érdekei követelik e gyámkodás és kultúrái közösség megszüntetését. - Erős kézzel, erős magyar szívvel visszaszerezhetjük e kedvező alkalom nyújtotta segítséggel a magyar egyházi javak elzálogosított részét, a bátai apátságot, illetve jövedelmét a nemzeti kultúra javára fordíthatjuk . . . csak legyen ehhez elég akarat és bátorság.« j

Teljes egészében osztjuk ezt, a szeget nagyon is fején találó közleményt, de ismerve ennek a vidéknek szociális viszonyait, megtoldjuk eggyel és mással.

Helyes, hogy ez az elidegenített magyar birtok visszaszereztessék. Az ellen sincs kifogásunk, hogy a jogfolytonosság elvén egyházi és iskolai célokat szolgáljon. Csak hogy a jövedelme szolgálja azt a célt, maga azonban az acélos búzát termő föld sohase jusson holt kézre többé, de adassék oda akár örök áron, akár örök bérletbe a rá sóvárogva tekintő munkásnép ezreinek, s ezzel igazán a magyar nemzetnek.

Pár évvel ezelőtt hosszabb hírlapi közleményekben mutattam ki Báta szegény földnélküli Jánosainak sanyarú helyzetét, földszegény voltát s azt a mohó, de érthető vágyat, amely el a Furkó-pusztát minden áron megszerezni óhajtják.

Akkor memorandumot is nyújtottak be a kultuszminiszterhez, amely felfolyamodás azonban még ma is elintézetlen.

Báta mellé joggal csatlakozik földszegénységben Bátaszék község is. Tessék betekinteni ennek a telekkönyvi térképébe,

minden rábeszélés csak meddő kísérlet lenne s ebbeli meggyőződését közölte is a két úrral. Erre az ezredes azt kérdé tőle, nem adhatna-e egy megbízható kocsist a Dőry-féle lovak mellé. Atyám azt felelte, hogy azt nem teheti, de hozzátette, hogy igen súlyos felelősséget vállalna magára, aki ismeretlen, idegen kézre adott ily jóvérű lovakkal merne utasokat a meglehetősen nehéz nádasd-pécsváradi útnak indítani; egyúttal megkérdezte az urakat, mi vezette őket a korábbi beosztás megmásitására ? Heibst felelt azzal, hvgy az ezredes és főállatorvos gyöngélik a jukkerokat a hegyes útszakaszra és biztosabbnak tartják ő felsége kocsijába az erősebb és nehezebb Sina-féle lovakat fogatni. Atyám erre biztosította az urakat, hogy Dőry Frigyes fogata és az övé nem Pécsváradig, hanem egyenesen be Pécsre ugyanazon tempóban viszik a legnehezebb hintót is és e két fogatot az egész útra föl is ajánlotta. Az urak látva, hogy hosszú tanakodásra nincs idő, belenyugodtak az eredeti beosztás fontartásába, de Pécsig egyhuzamban való menetel ajánlatát nem fogadták el, mert Pécsváradon a püspök és káptalan fogatai várták ő felségét. Ő felsége pont hat órakor megérkezett; a második hintó, melyben helyet foglalt, megállapított terv szerint ép kapunk előtt állt meg, Grünne Károly gróf altábornagy, főhadsegéd ült ő felsége balján. A kifogás egy perc alatt megtörtént; újabb két perc és Pere Marci büszkén foglalta el a bakon a fehértollas, dús aranyozásos udvari vadász mellett helyét és egy csettentésére a négy nemes állat délceg mozgással röpítette ő felségét Pécsvárad felé.

itt jelentkeznek még csak azok a vékony földszalagocskák, amelyeknél például egy jól kiöltözött sárközi menyecske sokkal szélesebb pántlikát szokott feltüzni vasárnaponként apró varkocsokba fodoritott hajába.

Szolgáljon tehát igazi nemzeti célt az a szépséges uradalom. Adjuk illő áron a népnek. Egyház, iskola, ez is kultúra, de az igazi kultur-anyag, sőt a magyar kultúra a nép, ennek acél-izma; ebben él, ezzel lehet csak igazán nagy a magyar nemzet!

TOLNA VÁRMEGYE 6» | KÖZÉRDEK

HÍREK.- Királyi kihallgatás. Ő Felsége a budai királyi váriakban kihallgatást adott, mely alkalommal Perczel Dezső és Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsosok is megjelentek előtte.

— Doktorrá avatás. Barna Viktort, Braun Sándor tolnaozorai földbirtokos és megyebizottsági tag fiát, folyó hó 11-én avatták doktorrá.

— Előléptetés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Pataki Jákó és Schwirián József szekszárdi állami főgimnáziumi tanárokat a VIII. fizetési osztályba léptette elő. '

— Udvari ebéd. Széchenyi Sándor gróf vbt. tanácsos, a főrendiház alelnöke folyó hó 16-án hivatalos volt az Ő Felsége által adott első udvari ebédre.

— Áthelyezett mérnök- Hajdú Béla máv. mérnököt, a bátaszék—dombóvári vonal első- rangusitási munkálataitól elvonták és a fiumei máv. osztálymérnökséghez helyezték át

— Ebéd a miniszterelnöknél. Héderváry Károly gróf miniszterelnök szombaton délután a Budapesten időző udvari méltóságok tiszteletére ebédet adott, amelyre Széchenyi Sándor gróf főrendiházi alelnök is hivatalos volt.

— Adótisztek változása. A pénzügyminiszter Jdross Béla szekszárdi adótisztet Szént- gothárdra helyezte át. Az igy megüresedett állásra pedig Tóth Lajos meggyesi ádóhivatali gyakornokot nevezte ki adótisztté.

— Bizalom Perozol Dezsőnek- Perczel Dezső mióta a képviselőházban Justh Gyula kíméletlen és indokolatlan támadást intézett ellene, vasárnap jelent meg először választókerületének székhelyen : Bonyhádon, mely alkalmat az ottani munkapárt vezetősége szívesen ragadta meg arra, hogy Perczel Dezsőt, a kerület képviselőjét törhetetlen, igaz ragaszkodásáról és legőszintébb bizalmáról újból biztosítsa. A nagy és tekintélyes számú küldöttséget Béke Andor főgimn. tanár vezette Perczel Dezső elé és igen szép, lelkes beszédet intézett hozzá, aki megköszönve választóinak eme szép és meleg ovációját, kifejtette, hogy hasonló támadásoknak minden politikus ki van téve és hogy a Justh-párt politikáját élénken jellemzik a parlamentben használt fegyverei. Délben rögtönzött társas-ebédre jöttek össze, amelyen körülbelül 70—80-an vettek részt. Az első felköszöntőt Singer Bálint bányafőfelügyelő mondta, igen hatásos szavakban ünnepelve Perczelt, utána Fleischmann Marcel mondott sikerült beszédet, végül Perczel Dezső mondott meleg szavakban köszönetét. A lelkes hangon kifejtett bizalomnyilvánitáshoz számosán üdvözlő-táviratokban csatlakoztak. Este a színházban díszelőadás volt.. Színre került Lengyel Menyhért »Taifun«-ja.

— Nyugdíjazás. Schibinger Ferenc, a szekszárdi orsz. selyemtenyésztési felügyelőség tisztviselője folyó hó 15-én nyugalomba vonult, kinek helyét Bezerédj Pál vbt. tanácsos, miniszteri meghatalmazott, Korkos Károly újvidéki selyem- tenyésztési irpdatiszttel töltötte be.

— A posta köréből. A pécsi posta- és távirdaigazgatósági kerületben Czinder István és Hompola Julia posta- és távirdakiadók meghaltak ; — Oréczi E. Julia, Kuglet Mária, Riedlmayer Emilia, Szőke János és Weisz Aranka posta- és távirdakiadókká képesítettek; —

Kalmár Jánosné szül. Steiner Irén a létszámból töröltetett.

— Bnosutlsztelgés A paksi ügyvédi kar a nyugalomba vonult Szentpéteri József kir. táblabirőtól testületileg búcsúzott el és Fördös Béla ügyvéd kartársai nevében megható szavakban vett tőle búcsút.

— A második fiumei éjjeli gyorsvonat

mely októbertől szünetelt, február 16 tói kezdve ismét közlekedik, még pedig esti 7-40 perckor indul Budapestről és reggel 8’42 perckor érkezik Fiúméba, mig ellenkező irányban esti 7-55 perckor indul Fiúméból és csatlakozással bir a reggeli fél 8 órakor Pécsre érkező dombóvári vegyes vonathoz, mig Budapestre 935 perckor délelőtt érkezik.

— Adomány a szekszárdi népkonyhára. A

népkonyhára adakozott : az önsegélyző egylet Gyünk 4 K. Ezen kegyes adományt számos szegényeink nevében hálás köszönettel nyugtatom. Bezerédj Pál.

— Elmaradnák a sorozások, a képviselőház idejét fölemésztő bankvita miatt az idei ujonctörvény megszavazása március hóban lesz, miért is az egész sorozási aktus májusra, vagy esetleg még későbbre marad.

— Halálozások. Apáth Alajos Felsőhidvég pusztai kasznár f. hó 18-án rövid szenvedés után elhunyt. A megboldogult széles körökben kedvelt és tisztelt egyéniség volt, kiterjedt rokonság, köztük veje : Balassa Sándor budafoki polg. iskolai tanár gyászolja elhunyták Holttestét haza szállították Felsőhidvég pusztára, ahol f. hó 20-án helyezték örök nyugalomra. — Elhunytáról a kővetkező jelentést adta ki családja: »Apáth Alajosné sz. Hegedűs Anna, mint az elhunyt neje, úgy a maga, valamint az alulírottak és az összes rokonok nevében fájdalomtelt szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó férje, a legjobb atya, nagyatya, após, fivér, sógor és rokon Apáth Alajos uradalmi gazdatiszt, az arany érdemkereszt tulajdonosa folyó hó 18-án, hajnali fél 5 órakor, életének 63, boldog házasságának 35. évében rövid szenvedés után Budapesten az Urban csendesen elhunyt. A megboldogultnak földi maradványai Felsőhidvég pusztára (Tolnavármegye) szállíttatnak és ugyanott folyó hó 20 án, délután 4 órakor fognak a r. kath. vallás szertartása szerint beszenteltetni és a felsőhidvégi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat folyó hó 2Lén, délelőtt 10 órakor a felsőhidvégi kápolnában fog az egek Urának bemutattatni. Budapest, 1911. évi február hó 18-án. Áldás és béke lengjen drága porai fölött! Apáth Gizella, Apáth Béla és Apáth Flóra, mint gyermekei; Landthaller Ilonka, Landt- haller Zoltán és Landthaller Gabriella, Balassa Kálmán és Balassa Flórika, mint unokái; Landthaller Dezső, Balassa Sándor és Apáth Béláné sz. Nay Gizi, mint vejei, illetve menye; Werner Frigyesné sz. Apáth Juliska és férje, Huszár Józsefné sz. Apáth Rozina és férje, mint testvérei, illetve sógorai.«

Fekete Aladár, m. kir. posta- és távirda- kiadó, Fekete János szekszárdi városi végrehajtó fia, hosszas szenvedés után Szekszárdon folyó hó 17-én elhunyt.

Schell János dombóvári lakos, építőmester meghalt.

Boschán Ármin magánzó folyó hó 18-án, este 9 órakor hosszabb betegeskedés után Szekszárdon elhunyt. — Tiszta jellemű, mindenki által becsült férfiú volt, akit özvegye, négy gyermeke: Boschán Lajos pestmegyei gazdász, Boschán Samu komárommegyei föld- birtokos, Seiner Lipót szekszárdi kereskedő neje és Fröhlich Miksa, volt mérnök özvegye, nemkülönben számos unoka és kiterjedt rokonság gyászolnak. Temetése hétfőn délután nagy részvét mellett ment végbe.

— Elbocsátás az államkötelékből. Breitenecker Alfréd Miksa volt tolnai gazdatiszt, nejével : Pleszky Margittal és leányával: Mária Antóniával, a magyar állam kötelékéből elbocsáttatott és Bécs mellett (Esslingenben) telepedett le.

— Egyházmegyei bírok. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Mixich Péter valpói és Bergoveez Mihály petrinyei segédlelkészeket kölcsönösen áthelyezte.

— Passiójáték. Szabó Géza hittánár, a kath. Olvasókör ügyvezető elnöke március hó 25. és 26. este 1/a9 órai kezdettel a kör nagytermében felolvasást tart az Oberammergaui passiójátékról 60 vetített színes képpel és énekekkel fűszerezve. Helyáéak: 60, 40 és 20 fillér lesznek.