Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-12-24 / 92. szám
4 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 december 24. Ezzel szemben 1890-ben volt: 0—14 életévig a lakosság 34'9%-a, 15—60 » » » 57’5%-a, 60 éven felül » » 7-f>°/»-a. E számadatok szerint az 1900-iki állapot a gyermekkornál csökkentést, ellenben a produktiv kornál és öreg kornál emelkedést mutat. Örvendetes tünet e két korosztály emelkedési százaléka, ami részben a közegészségügyi viszonyok javulásának, részben pedig a produktiv korosztály önként szabályozódó tagozódásának tulajdonítható. A produktiv korosztályoknak a többi korosztállyal szemben való tagozódása járásonként absolut számokban és “/«-okban következőleg alakul: Járás A járás produktiv korcsztálya lélek Jössznépesség: % Dombóvári 16621 58-7 Danaföldvári 31327 56* 1 Központi 31-270 59-9 Simontornyai 23444 '9-3 Tamási 21472 59-2 Völgységi 20573 57-7 Ez adatok igazolják, hogy a produktiv korosztály % szerű számítási alapon legerősebb a népszaporulati szempontból leghanyatlóbb központi járás területén, hol az életerős és szívós magyar faj régebbi szaporulata, különösen pedig a völgységi járásnak átvándorolt munkáseleme emeli e korosztályréteget a többi járások fölé. Hasonlóan kedvező a százalék a simontornyai járás vegyes és a tamási járás csaknem tiszta magyar határain, csökkenő a dombóvári járásban s legalacsonyabb °/o-ra száll állá a völgységi német öbölzetben, hol ép e kereső népréteg gyengült meg a múltban vehemenssé vált kivándorlások és a központi járás területére észlelhető kivándorlások következtében. Ha a produktiv korosztályokat feltétlen agrárjellegű vármegyénk járásainak területnagyságé- j hoz viszonyítva vesszük számba, úgy meg- | állapíthatjuk, hogy : Járás Katasztális holdnyi terület járásonként Egy pár munkáskézre esik kát. hold : % Dombóvári 74297 4'4 Dunaföldvári 140123 44 Központi í03843 3-3 Simontornyai 96693 41 Tamási 122027 5-2 Völgységi 79283 3-8 A korosztályoknak ilyetén való összehasonlító számbavétele tárja elénk viszont azt, hogy a legtöbb itthoni munkáskéz a központi járás magyar és a völgységi járásnak sváb vidékén áli rendelkezésre, hol egy pár munkáskézre 3 3, illetve 3.8 kát. hold esik, mig a legkevesebb munkáskezet a nagyterjedelmü hitbizományi uradalmakat felölelő tamási járás mutatja fel, egy pár munkáskézre eső 5.2 kát. holddal. A többi járás viszonyszámai a két véglet között mozognak csekély különbséggel. Házassági kötelékben 1900-ban összes polgári népességünknek 46 2 o/0-a élt, 1890-ben 44.3o/o-a. A nőtlenek és hajadonok száma — ideértve a házasságképes koron alul levőket is — 47.2 o/o volt. Az özvegyek és törvényesen elváltak a népességnek 6.5, illetve 0.1 °/0 képezték. E tekintetben vármegyénk az országos átlagnál kedvezőbk arányokat mutat fel, mert az országos átlag a nőtleneknél és hajadonok- nál 53.3 %, a házasoknál 40.4°/o, az özvegyek és törvényesen elváltaknál pedig 6 2, illetve 0.1%. A házassági kötelékben élők legnagyobb százalékarányt érik el a tamási járásban, hol az összes lakosság 47.97o át teszik ki; ezt követi a simontornyai járás 47-87o-al, ismét ezt egyszerre lecsökkenve a völgységi járás 46'90/0-al, majd a dombóvári és központi járások 45 8, illetve 45.7°/o-al; aránylag legkevesebb házaspár él a dunaföldvári járás területén, hol ezek az össznépességnek csak 43'9<,/o-át képezték. Az irni és olvasni tudók száma vármegyénk polgári lakossága közül 1900-ban 166 220, : vagyis a lakosság 65 8°o-a; 1890-ben az irni és olvasni tudók viszonyszáma csak ölT'Vo-ra i rúgott. Az 1900-iki műveltségi állapot az országos átlagnál kedvezőbb, amennyiben az országos átlag a vármegyei átlagnál l‘5*/0 al kevesebbet, tehát 64.3°o-ot tett. A 6 évnél idősebb polgári népességből j 1890 ben 72.2°®, 1900-ban 77'2°/o tudott irni és olvasni. Az irni és olvasni tudók száma absolut és viszonyszámokban járásonként következőleg alakul : Irt és olvasott 1900*ban : a dombóvári járásban 17.272 egyén- 61.0% a dunaföldvári < 35.145 « = 62.8 « a központi « 34.924 < = 67 0 « a simontornyai « 27.747 « = 61.1 « a tamási-i « 26.648 < = 64.5 « a völgységi € 25.000 « = 70.1 « Vagyis a völgységi járás németsége rendelkezik a műveltség és intelligencia legelemibb fokmérőiének a többi járás lakossága fölölt jelentékenyen kiemelkedő oly arányszámával, melynél magasabbat az orszár területén — ide nem számítva a városi törvényhatóságokat — csak két törvényhatóság, Moson és Sopron vármegyék (az első 71’80/o, a második 71.2°/0-ot) mutatnak fel. Erős viszonyszámokkal szerepelnek még a simontornyai és központi járások, ezeket követik jelentékenyen csökkenő százalékkal a tamásii és dunaföldvári járások, mig a dombóvári járásban az alfabéták, száma oly mértékben sülyed, mely e járást 9 százalékkal | helyezi a völgységi járásnak a vármegyében 1 legmagasabb viszonyszáma alá. Ez utóbbi járásbeli analfabéták feltűnő nagy száma a kiterjedt határokkal rendelkező s igy a községektől távol fekvő uradalmi puszták nagy számában kere- | sendő A vármegye népességének irni és olvasni tudása az életkorral összevetve, következő i absolut számokat mutatja fel. írni és olvasni tudott 1900-ban : férfi nő összesen 6 évesnél fiatalabb (1895-900) 49 51 100 6—11 éves (1889—95) 10787 10813 21600 12—14 éves (1896—88) 6404 6543 12947 15—19 éves (1881—85) 10745 11121 21866 20—29 éves (1871—80) 16503 16958 33461 30—39 éves (1861—70) 14172 12195 26367 40—49 éves (1851—60) 12190 8927 21118 50—59 eves (1841—50) 10239 6176 16415 60-69 éves (1831-40) 6440 2979 9419 70—79 éves (1821-30) 2013 851 2864 80 -89 éves (1811—20) 386 170 556 90—99 éves (1801 —10) 10 7 17 100 évnél idősebb — — — Ismeretlen korú 3 3 6 A közműveltség terjedését szolgálta megye területén: 1890 a vár- 1900 Kisdedóvónő .... 6 31 Elemi iskolai tanító • • . 341 299 Elemi iskolai tanítónő Felső nép- és polgári s felsőbb 35 81 leányiskolái tanár . Felső nép- és polgári s felsőbb 7 13 leányiskolái tanárnő . . . Kisdedóvó és népiskolai tanító4 képzői tanár . . . — 1 23 Középiskolai tanár 9 Nevelők és korrepetitorok . . 7 3 Nevelőnő...................... • • • 34 19 A közműveltség terjesztésére szolgáló is kólák és intézetek közül az 1906—907. működött: . tanévben Kisdedovó intézet 83 794 tanulóval. Népiskola .... 244 42252 « Gymnasium . . . Iparos- és kereskedő 3 497 < inasiskola . . . 8 868 « Bábaképző-intézet 1 18 « Börtöniskola . . . 1 142 « A népiskolák közül 238 elemi iskola, 1 önállóan szervezett szaktanitós gazd. ismétlőiskola és 2 polgári hu- es 3 polgári leányiskola volt. Az iskolák túlnyomó része (216) vegyes volt, tisztán fiú- és tisztán leányiskola csak 11 — 11 állott fenn. Jelleg szerint e népiskolák közül állami volt 3 elemi és polg. fiúiskola, községi volt 23 elemi, az egy szaktanitós gazd. iskola és egy-egy polgári fiú- és leányiskola, felekezeti, még pedig : a) rom. kath. jellegű volt 118 elemi és egy polgári leányiskola, b) ref. jellegű volt 31 elemi iskola, c) ág. hitv. ev. jellegű volt 33 elemi iskola, d) gör. keleti jellegű volt 4 elemi iskola, e) izraelita jellegű volt 19 elemi iskola. — Magánjellegű volt 7 elemi és egy polgári leányiskola Csakis magyar tannyelvű 233 elemi, az egy szaktanitós gazdasági ismétlőiskola és az 5 polg. iskola. Német tannyelvű 1 elemi iskola. Szerb tannyelvű 4 elemi iskola. A vármegye területén 1900-ban összesen 43773 lakóház volt s igy egy lakóházra esett 6 9 polgári egyén ; az országos átlag 6 0 egyénnek felel meg, egy négyszög kilométerre pedig esett 12 3 ház, mi eléggé kedvező arányszám. mert vármegyénk e tekintetben Sopron, Borsod és Bácsbodrog vármegyékkel áll egy magaslaton. Az országos arányszám itt 9 9 százalék. 1000 lakóház közül volt Kőből vagy téglából építve 1890-ben 5'0°/o 1900-bau 4 8% Kő vagy tégla alappal vályog vagy sárból építve 227 « 19-2 « Vályog vagy sárból építve 71-2 « 75'4 « Fából vagy más anyagból építve ................................ 11 « 0 5 « Cserép-, pala- vagy bádogtetővel fedve .... 30 * 34-9 * Zsindely v. deszkával fedve 96 « 9 1 « Nád vagy zsúppal fedve . 60-4 « 56 0 « A szilárd tetővel födött házak százalékemelkedése részben a népesség vagyonosodá- sát, részben pedig a tűzrendészetnek hatósági intézkedésekkel való okszerű szabályozását, illetve e szabályozások kéresztülvitelét igazolja. Ide igtatom még végül a vármegyei népesség foglalkozási főosztályainak 1890-ben és 1900-ban a keresők és eltartottak összefoglalásával egybeállitott kimutatását: Abszolútszámokban Viszonyszámokban 1890 1900 1890 1900 1. Őstermelés: Mezőgazdaság és kertészet. 181077 178603 71 7 70'5 Az őstermelés egyéb ágai . 812 956 0-3 0-4 Összesen . . 181889 179559 72-0 70-9 II. Bányászat, ipar s forgalom : Bányászat és kohászat. 319 1375 o-i 0 5 Ipar . . . . 36559 33997 14 5 134 Kereskedelem és hitel . . 2866 6415 2-5 2*5 Közlekedés . . 6381 5995 1-1 2 4 Összesen . . 46125 47782 18-2 188 III. Közszolgálat és szabad foglalkozások . . . 5722 6461 2-2 2-6 IV. Véderő. . . 581 689 0-2 0-3 V. Napszámosok . 7997 7754 32 3-1 VI. Házi cselédek. 4683 4832 1-9 1-0 VII. Egyéb ismeretlen foglalkozásúak . . j 5740 6105 2-3 2-4 Végösszeg . 252636 253182| — i A foglalkozási főosztályoknak a keresők és eltartottak szerint való számszerű tagozódását pedig az 1900. évi állapothoz képest az alábbi táblázat világítja meg : Folyó szám Járás Ö sszes népesség Mezőgazdaság és kertészet Az Őstermelés egyéb ágai Bányászat, kohászat Ipar Kereskedelem, hitel Közlekedés Közszolgálat és szabadfoglalkozás Véderő Napszámosok Házi cselédek Ismeretlen és egyéb foglalkozások kereső eltartott :3 > » be © •o 1 « 9 1 u © 1 eltartott kereső eltartottj kereső eltartott iO S B » 2d eltartottj sO T i © 0 M elturtottj i© • u © 2 Í O B Ja *® kereső i etartott O Ti 9 © C d O-3 "© kereső eltartott :© 0 0 © ■— © *" eltartott iO © u © M eltartott 1. D ombóvári . . . 13256 15043 28299 10239 10925 27 51 1289 1807 319 419 401 875 163 238 18 6 194 294 459 117 147 281 2. Dunaföldvári . . 23976 31989 55965 16934 22677 81 154 — 6 2826 4023 680 1047 435 1017 512 939 37 13 781 872 1105 234 585 1007 3. Központi .... 24701 27424 52125 15454 15914 159 233 — — 3786 5185 607 761 602 1260 704 1352 468 41 130! 1260 905! 68 715 1350 4. Simontornyai . . 17833 22040 39873 12728 15482 27 78 — 1 2622 3773 306 467 159 360 320 555 36 6 715 843 633 89 287 386 5. Tamási .... 18113 23176 41289 14822 19016 22 54 — — 1474 2225 266 381 136 306 305 518 32 5 253 219 518 33 285 419 6. Völgységi . . . 17432 18199 35631 12788 11624 27 43 462 906 2000 2987 388 744 127 317 297 558 25 2 452 570 579] 92| 287 j 356 Összesen: 115311 137871 253182 82965 95638 343 613 462 913 13997 20000 2566; 3849 1860 4135 2301 4160 616| 73 3696 4058 4199 633| 2306 3799
