Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-11-28 / 84. szám
2 TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1910 november 28 tioinak érvényesülése érdekében, rendelkezik aziránt, hogy a gazda nemcsak a kiirtott jószág után, de még a ragályfogó tárgyak megsemmisítése címén h, részletesen megszabott becslési eljárás elórebocsájtása után, kártérítésben részesüljön. A közegészségügyi törvény intentioi is érvényesülni fognak, ha a törvény rendelkezései által megélhetése tekintetében veszélyeztetett szegény embert törvény által okozott káráért kárpótolni fogjuk; mert akkor nem lesz miért a betegséget a hatóság előtt eltitkolni, sem az elrendelt zárlatokat megszegni. Ha pedig ezen az utón a szigorú elkülönítés és az alapos fertőtlenítés mindenütt keresztülvihetővé válik, akkor a járványokkal leszámoltunk. Igen hálás feladat lenne most még azzal foglalkozni, hogy a járványok kiküszöbölése milyen nagy nemzeti erő gyarapodást jelentene. E helyett azonban időm kimért voltára való tekintettel csak a járványok prsztitásainak, a gyermekhalandóság terén jelentkező nagy jelentőségére s a néha hónapokon keresztül némaságra kárhoztatott magyar népiskolák zárvatartott kapuira mutatok. De egyszersmind azon tiszteletteljes javaslatot terjesztem a Tekintetes Törvényhatósági Bizottság elé, hogy e téren, az egész országban első gyanánt magához ragadva az üdvös kezdeményezést, elvileg már most határozza el, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 145. §-a alapján egységes központi szegényalapot létesit, ennek hatáskörébe a szegénysorsuaknak a közegészségügyi törvény végrehajtása következtében történendő kártalanítását beleilleszti, s a központi szegényalap létesítésére s egész működési tervezetére vonatkozó részletes javaslatok előterjesztésével a vármegye alispánját megbízza. A községi jegyzők és közgyűlésük. Tolnavármjgye székháza nagy termének falairól főispánok, országos- és megyei celebri- tások diszruhás büszke alakjai aranyos kereteikből december 1-én a vármegyei kör- és község jegyzőinek közgyűlésére tekintenek alá. Alkotmányos országunk számos hivatala küzül, — melyek a népért vannak s a sok különböző hivatalnok közül, kiknek állását a törvény kreálta és biztosítja, a municipális.élet- tel egykorú község jegyzői tisztség foglal elsősorban helyet. A kormánynak, vármegyének, községnek, a közművelődés és jólét fejlődésének emeltyűje, főtisztviselője ; o falusi jegyző, mert ő ! járulhat a legsikeresebben ezek kiviteléhez, közvetlen érintkezésben állván a néppel. És nemcsak a községi önkormányzatnak a főfaktora a községi jegyó, hanem a jogállamnak is szolgája, az egyetemes közigazgatás falusi omnibusza, melyen a törvények es szabályrendeletek írott malasztjából a végrehajtás stádiumába jut el az állami adminisztráció. Követelik a felsőbb hatóságok és jogosan a községi jegyzőktől, az adminisztráció mindeneseitől, a községi elet gyakorlati és elméleti ismereteit általában. — Követelik felruházott hatalmuknál fogva a munkássággal párosult erélyt, kitartó és lankadatlan szorgalmat, megvesztegethetetlen jellemet, erkölcsöket és anyagi függetlenséget. — Azonkívül a jegyző idomítja a rendeletek tulhalmazát és a rendszert saját legjobb belátása szerint a község viszonyaihoz és körülményeihez mérten s megengedett méltányossággal enyhíti a törvény drákói szigorát. És mindezekért — elismerés helyett — őt teszik felelőssé az elszegényedés nyomoraiért, bírságolják sokszor önhibáján kívül, a magas kormány és törvényhatóság, rendeletcinek buzgó végrehajtója s 17 arra jogosított hatóság hozzáintézett felhívásának feltétlen teljesítője, akinek lelkiismeretére béklyót ver a fegyelmi eljárás szabályozatlan volta. A községi magistraturában mindig a szellemi vezetőt, a jegyzőt keresik s feltalálják benne mindenben a hathatós támaszt, a biztos alapot, nemcsak a közigazgatás tágas mezején, hanem számos szociális feladat megoldásában és sok kulturális intézmény létesítésében, sokszor anyagi károsodásra, de a közjó, a szép nemes intenciójától tüzelve. És örömmel konstatálható, hogy a falusi jegyző ma már nem az a jelentéktelen egyén, a ki azelőtt volt — A községi jegyzők működési köre az utolsó évtizedekben tetemesen bővült, helyzetük — inkább erkölcsileg, mint anyagilag — javult, tekintélyük öregbedett úgy, hogy a törvényhozás némely alkotandó törvénynél ma már a községi jegyzők szavát is meghallgatja. A jegyző mostanság már nagy hatalom. — Ő a község valódi feje. Az ő kezébe van letéve a község élete, békéje, egyetértése, haladása, igen gyakran még politikai pártállása is. De nemcsak értelmi feje a községi közigazgatásnak a falusi jegyző, hanem a közjogok gyakorlásában oktatója is a népnek. — Nemcsak állampolgári kötelességeinek teljesítésére szorítja őket, de megtanítja állampolgári mivoltukról helyesen gondolkozni s neveli, fejleszti hazafiui erkölcseiket, megismerteti őket jogaikkal, hogy tudják kötelességeiket. — Mert hisz nemzeti irányt adni a nép politikai törekvéseinek, hazafias tápot ösztöneinek, őket s.ez által a reájuk bízott községet a szellemi, erkölcsi és anyagi jólét egy magasabb szinvonáiára emelni: ebben áll a községi jegyzői kar magasztos és ideálisan nemes missziója, hivatása. Es hogy Magyarország jegyzői kara átérzi s tehetségéhez képest megfelelni igyekszik feladatának, legszebben illusztrálja a pozíció, melyet kiküzdött magának. Ezek után nyitvánvaló, hogy a jegyzőség csak hivatásnak szép és magasztos, de hivatalnak háládatlan. És aki erre a pályára lép, az számoljon azzal, hogy őt az élet örömeiért és élvezeteiért a munka si<ere kárpótolja, mert sajnos, legtöbbször a jól végzett munsa lélekemelő tudata az egyedüli jutalma a jegyzők emberfeletti munkájának. Hisz a községjegyzői kar — a XX. században — az alkotmány sáncai között a teljes jognélküliség állapotában él, egyéni és polgári szabadsága kötve, idegeket, erőt, egészséget megőrlő munkában sem alulról, sem felülről elismerésben nem részesülve, a fegyelmi eljárás szabályozatlan volta miatt állandóan lekötött lelkiismerettel, s ami a fő, az anyagiakkal küzdve úgy, hogy valóságos csoda, miként a községi közigazgatás még csődöt nem mondott, ami tisztán a hivatásuk magaslatán álló és csak a köz-, soha a magánérdeket tekintő jegyzők érdeme. És fárasztó munkájuk közepette úgy a sajtó, mint a minden tekintetben parlamentáris közgyűléseik utján ismertették sérelmeiket, hangoztatták kívánságaikat, melyek azonban a köz- igazgatás, reformjával szervi összefüggésben vannak. És a jegyzői kar emelkedett gondolkozására vall, hogy előbbrevalónak tekinti a közérdekű dolgokkal való foglalkozást egyéni bajainak felpanaszolásánál és mindenekelőtt azt törekedett elérni, hogy a magyar társadalom irányadó tényezői közé küzdje fel magát. S a jegyzők eme emelkedése törvényes helyzetükben, értelmi haladásukban és társadalmi céljukban elsősorban a kar vezetőférfiainak érdeme, kik önérzetet és lelkesedést öntöttek a tespedő testületbe és társadalmi, egyleti sorakozás utján erélyes tevékenységbe öszpontositották a széthúzó erőket. A megyékben, a sajtóban, központi egyletük közgyűlésein nem szűntek meg agitálni addig, mig a magyar kormány és törvényhozás, a közvélemény erkölcsi nyomása alatt le nem számolt igényeikkel és komolyan nem vette mozgalmukat. És miután a jegyzők erkölcsi tekintélyüket megállapították, most azon igyekeznek, hogy azon mizériák megszüntetésével, melyek a községi közigazgatás üdvös irányú fejlődésére nehezednek és annak gátat vetnek, a községjegyzői kar anyagi helyzete javításának kérdése kerüljön napirendre. Hisz a községi élet alapos ismerője nem tagadhatja, hogy a községjegyzői karnak elég oka volt .a jogosult panaszra s a jegyzők legnagyobb része súlyos anyagi gondokkal és munkával terhelten húzta az élet nehéz igáját és reményvesztetten tekintett ama sötét jövőbe, melynek éjjeléből a buzdító reménynek halvány sugara sem villant felé. De tempóra mutantur! A közigazgatás egén hajnalpir dereng, s erős a remény, hogy mire kisüt a nap, fénysugarait már egy, a XX. TÁRCA. Eló'hangok. — Verskötetéhez irta: Eötvös Károly Lajos. — I. ÉN. Szeretet munkája s munka szeretete : Ebből álj a legtöbb ember egyszerű élete. Ha azt hálátlanság, ezt balsiker tépi, Csigamódra bezárkózik a csalódott íéifi. Én sem zúgolódom, egy zokszavam sincsen: Hadd osztozzék egész világ boldogságon, kincsen. De mint a csigának könnye gyöngygyé kövül: Tán igazgyöngy dal is kerül költenyim közül. II. TE. Te legszebb, te legjobb, Ideálom, Testileg nem is vagy e világon Mint nem test a Nap százé íénykévéje, Mégis gyújt, a lencsén egygyé téve: Száz szépség szerelmét egybe veszem, Úgy festi képedet az ecsetem. III. ŐX. Ahány, annyiféle, de mind szép a lány, Mind hódit, mind hódol és mind csapodár. Nem : aki olvassa e sorokat, Annak a hivsége, az patyolat. IV. KLÁRA, Klárikám, szép Klárisom, E verseket neked Írom, A Kaláris-szigetről, Azon levő ligetről, Ott fészkelő gerle-párról, A fészekben turbékoló boldogságról. V. KERTEK. Virágot az ifjú párnak, az öregnek árnyat, Gyümölcsöt a gyem ekeknek, fészket a madárnak, Illatot, szint, fényt a légnek, — Tömjénezvén így az égnek —, Énnekem meg hangulatot A kert titkos csendje adott. VI. ÚTON. Az élet mozgás : az úti élmény Azért vidámabb más eseménynél. A méh száz virág kelyhét megszállja, Azért illatos a méz nektárja. Az úti emlék szinesb, édesebb : Mézzé gyúrja át a játszi képzelet. VII. NÉPDALOK. Park tisztásán mezei virágok : Ki ne nézne örömmel reájuk? Népléleknek népdal a virága, — Hadd kössek én néhány szálat színes bokrétába. Vili. VÁZLATOK. Kitépjem e jegyzőkönyvem vázlatait? A teremtés iskolája arra tanit: Vázolt, nagyolt alkotással telt a világ, Bimbóban is, feslőben is szép a virág. IX. MINDENES. Mindenre kiterjed Múzsám birodalma, A szép-, jó-, igaznak korlátlan hatalma Van a szivek felett. Érzelem, képzelem alkot örök tavaszt, S hol ez a kikelet virágokat fakaszt, Gyümölcsöt is teremt. Sirolin Roehe d kapható minden gyógyszer* tárban. Ara üvegenként 4 korona. Az orvosi kar által ajánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bán— talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? 1. A ki hosszú időn keresztül köhögés bantalmaiban szenved. 2. Mindazok, kik gógehurutban szenvednek, Sirolin »Roche8 által rövid időn belül meggyógyulnak. 8. Asztmában szenvedők már rövid használat után lényeges könnyebbül éat éreznek. 4. Skrofulös, mirigyduzzadásos, szem- éa orrhurutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Csak eredeti csomagolású SIROLIN „Roche“-t kérjünk és pótszereket határozót» tan utasítsunk vissza. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). f Grenzach (Németország).
