Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-11-28 / 84. szám

1 910 november 28.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

3

századhoz méltó, modern községi közigazgatásra veti. A közigazgatás nagy átalakulás előtt áll.

A községi jegyzőknek kitűzött céljuk elérésében folytatott faradhatatlan munkájával sikerült meggyőzni az illetékes tényezőket a régi községi törvény elavultságáról és tarthatatlanságáról, melynek legnagyobb része a mai modern korba, modern viszonyok közé sehogy sem illeszthető már be. s amely csak gátat vet a haladás elé. A legfelsőbb helyen is átérezték a községi jegyzők által annyiszor hangoztatott reformtörekvések szükségességét és azok létalapját s a kor szellemének és a mai fokozottabb igényeknek megfelelő, teljesen uj alapból kiépített községi törvény készítése rövid idő kérdése lehet már csak.

Minden kérelmünk szanálását, kérelmünk teljesítését attól várjuk mi, jegyzők és sóvárogva, nagy reménynyel tekintünk azon hatalmas, nagy alkotás elé, mely hivatva van az általános köz- igazgatás gyökeres átalakításának keretében a mi modem közhivatalnoki jellegünket kidomborítani, vágyainkat megvalósítani, s egy egységes magyar kultur- és jogállamnak fundamentumát megalkotni.

Reménynyel és érdekkel nézünk egyletünk közgyűlése elé, melyen az országos egylet által a fenti tárgyban előterjesztett emlékirat is tárgyalva lesz. És mert a társadalom is jóindulattal és szívesen vesz minden mozzanatról tudomást, mely a jegyzői kar életében pezsdülésről, haladásról és kitartó küzdelem árán elért vívmányról tesz tanúságot, egy szebb jövő perspektívája nyílik meg szemünk előtt, felejtjük a múlt minden keserűségét, a jelen nehézségeit s egy jobb kor hajnalodását üdvözöljük, amikor majd a magyar közigazgatásból magyar kultúrintézmény lesz I Várkonyl István.

VÁROSI ÉLET.

— Városi gyűlés. Szekszárd r. t. város képviselőtestülete dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklete alatt folyó hó 26-án rendkívüli képviselőtestületi küzgyülést lartott, melyen dr. Mayer Gyula és Frey János képviselő- testületi tagoknak jegyzőkönyv hitelesitőkül történt felkérése után a következő határozatokat hozták: 1. A virilis városi képviselők névjegyzékének megállapítására november hó 29-ére tűzték ki közgyűlést. 2. Az 1911 évi közúti költségvetést megállapították. 3. Nyirő József és Társai kérvénye alapján felkérni határozták a vármegye alispánját, hogy a városi orvos fegyelmi ügyét sürgősen intézze el. 4. Kamarás Bélának a háza előtti közterület átadása iránti kérvényét nem teljesítették. 5. Dömötör Sándor kérvényét, a háza előtti tűzoltó szertár áthelyezése iránt, elutasították. 6 Elévült községi túlfizetések szaporodásba hozatalát elhatározták. 7. Szanáti Katalin illetőségét megtagadták.

KÖZSÉGI ÜGYEK.

— Jegyzőgyfilés. Említettük már, hogy a »Tolnavármegyei községi- és körjegyzők egylete« 1910. évi december hó 1-én délelőtt 10 órakor Szekszárdon tartja rendes évi közgyűlését, a tárgysorozatot pedig itt közöljük: 1. Elnöki jelentés. 2. Számvizsgáló bizottság jelentése, az egylet 1909. évi számadásának megvizsgálásáról.

3. Számvizsgáló bizottság jelentése a Millenium- atap 1909. évi számadásának megvizsgálásáról.

4. Ugyanannak jelentése a Klimes Antal-alapit- vány 1909. évi számadásának megvizsgálásáról.

5. Az 1911. évi költségelőirányzat megállapítása.

6. Jelentés az »Uj politika« cimü napilap részvényeinek jegyzéséről. 7. Az országos központi jegyzői egylet ügyrendjére véleményadás. 8. Az országos egylet által a községi közigazgatás rendezése tárgyában előterjesztelt emlékirat. 9. Országos központi egyesület javaslata a magánmunkálati jövedelemnek a nyugdíjigénybe való beszámításéról. 10. Temesvármegyei jegyzői egylet nyugdij-szabályrendelet tervezete. 11. Barsvármegye alapszabálytervezete községi és körjegyzői önsegélyző egylet alapszabályáról.

12. Hontvármegye jegyzői egyesületének az »Egyetértés« cimü napilapra vonatkozó ajánlata

13. Vöigységi járási jegyzőegyesületnek a vármegyei pótadók kivetésére vonatkozó indítványa.

14. Oravszky László indítványa az utlevélügy egyöntetű rendezése iránt. 15. Oravszky László indítványa az 1907. évi XIX. t.-c. értelmezése iránt. 16. Kilépések bejelentése. 17. Tagsági dijak leírása. 18. Országos központi egyesületi gyűlésre kiküldöttek megválasztása. 19. Időközben beérkezett ügyek és indítványok. 20. Tisztujitás.

Kardoss Kálmán kitüntetése.

A Tolnamegye határához oly közeli szomszédságban fekvő hidasdi kastélyában csendes visszavonultságban él Kardoss Kálmán, Baranya- vármegye nyugalmazott főispánja, e csupa- sziv-ember, aki hosszú közpályáján az ideálisan nemes gondolkozással a legönzetlenebb emberszeretetet párosította és akit élete minden szakában embertársai szeretete és becsülése környezett.

Kardoss Kálmán, az aranysarkantyús vitéz, amily gavallér volt a magánéletben, ép oly gavallér volt a politikai tusák terén ahol, Bánffy Dezső báró miniszterelnöksége idejében mint képviselőházi alelnök, kiváló díszes helyet foglalt el. A szabadelvüpárt bukásával visszavonult a közélettől.

E hazának sok jó fia osztozott ez időszakban a hidasdi remete sorsában; kinek derűs világnézete, magas irodalmi műveltsége, emberszeretettel telt nemes szive segítettek elviselni ezt a korszakot, mely korszak borús ege végre is kiderült.

Ennek a derűnek mintegy szivárvány-jele a legújabb királyi kitüntetés. Őfelsége ugyanis Kardoss Kálmánt valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. A királyi kegy e megnyilvánulása Kardoss Kálmánban minden tekintetben méltó férfiút ér; méltó rá mint ember, mert Kardoss Kálmán a szó legigazibb értelmében nemes ember és méltó rá mint politikus, lévén ő Deák politikájának kezdettől fogva megin- gathatlan követője.

Kardoss Kálmán mint hidasdi földbirtokos mindig a legmelegebb érdeklődést tanúsította vármegyénk közügyei iránt, miért is az őt ért királyi kitüntetés méltán kelt örömet és elismerést Tolnavármegyében is. Mert ha igaz is, hogy Kardoss Kálmán Baranyáé és Pécsé, de azt is tudjuk, hogy szivében van egy izom, mely Tolnavármegyéért melegen lüktet. Hiszen a Kardoss-család vármegyénk nemes családai közzé tartozik és annak királyi kitüntetése díszt hoz a mai vármegyénkre is. Hordozza ezt a díszt és méltóságot a kitüntetett érdemes férfiú még igen sokáig. F. M.

HÍREK.

Dal a 81. §-ról.

Székely góbéságok,

Agrár kopéságok Mind azzal bajlódnak :

Hol tépjék a szőrit,

Hol nyúzzák a borit A szegény adósnak ?

Jobb-e: hogyha mindjárt Helyben érzi kínját,

Ha vérét csapoljak ?

Vagy, ha a «Kivonat»

(— Pénz nélkül nincs vonat, —)

Helyén makacsolják ?

Csatáznak, vitáznak,

És egyre hibáznak,

Estétől — hajnalig.

Simonyi—Semadam,

Meg a többi «madame»

Sehogy'se alhatik.

Baross és a grófok,

A jó agrár-srófok,

Csűrnek és csavarnak, —

A merkantil Pálok,

S álmos Aladárok,

Füleket vakarnak.

No, de azért végre,

Csak megjött a béke,

Sírnak öröm-könnyet:

Részletre nem lehet,

Készpénzen nem vehet A búsmagyar — könyvet 1

Keszeókúthy R. B.

— E'emérnap. Az igazi kalendárium- csinálók ugyan megfeledkeztek róla, névnaptudósok azonban kisütötték, hogy tegnap Elemérnapja volt. S mivel ennek hire futamodott, Simontsits Elemér alispánt a vármegyei tisztviselők s magánosok nagy számmal keresték fel s kifejezték előtte legjobb kivánataikat. Mivel az alispán elfogadta a gratulációt, a »névnaptudósok« a kalendáriummal szemben is igazolva vannak.

— Esködtblrósági elnökök kinevezése. A

pécsi kir ítélőtáblái elnöke az 1897 évi XXXIII, törvényeik 2. §-a értelmében, az 1911. évre, a a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Hazslinszky Géza kir.

törvényszéki elnököt, helyettesévé pedig Köcessy Ödön kir. törvényszéki bírót jelölte ki.

— Hlvatalvizsgálat. Fink Kálmán kir. tanácsos, pénzügyigazgató a múlt héten rovan- csolt a szekszárdi kir. adóhivatalban, ahol mindent a legnagyobb rendben talált.

— Mérnök és tanár. A kultuszminiszter Komjáthy Sándort a minisztériumba beosztott kir. mérnököt kinevezte a m. kir. állami felső- épitőipari iskolához az építési szerkezetek tanszékére. A tanfolyam minden évben fél évig tart s az uj tanár hetenkint 10 órát ad s azonkívül végzi a miniszieriumban is hivatalos teendőit. Itt említjük meg, hogy Komjáthy Sándor, aki Szekszárdon is öt évig volt az államépitészeti hivatal mérnöke, bízatott meg a kispesti nagyarányú, több évig eltartó, munkásházak építésének vezetéséve1, illetve felügyeletével. A jeles képzettségű, szimpatikus modern mérnök sikereihez mi is gratulálunk

— Áthelyezés Görbői örffy Imre dr. közalapítványi kir. alügyész, a buziási közalapítványi kir. ügyészséghez lett áthelyezve.

— Esküvő Győrffy Zoltán kocsolai főjegyző folyo hó 24 en tartotta esküvőjét Pécsett, a vártemp ómban, Vanyek Olga urleánnyal, Va- nyek Béla kurdi főjegyző leányával. Az eske- tést Szabó Dezső, sióagárdi plébános, a menyasszony nagybátyja végezte.

Denkler Boldizsár Paks községi végrehajtó e hó 21-én tartotta esküvőjét Sanek Margitkával, Sanek Samu polgári iskolai tanár leányával.

— Eljegyzés. Ifj. Krämer Márton paksi terménykereskedő eljegyezte Freund Herminkét, Freund Lajos paksi bor- és pálinka nagykereskedő leányát.

— A szekszárdi Kaszinóból. A szekszárdi Kaszinó választmánya pénteken, dr. Éry Márton soros elnöklésével ülést tartott, amelyen uj tagokul felvétettek; Padány Andor kir. tanfelügyelő, Juhász Ernő számvevő, dr. Scharbert Vilmos tanár, Oallér János p. ü. tanácsos, h. pénzügyigazgató, Bacskay Miklós számtanácsos, számvevőségi főnök, dr. Szeniczey Ödön ügyvéd- jelölt, dr. Pártos Gyula ügyvéd, Fodor Aladár polgári iskolai tanár. Dr. Kramolin Gyula igazgató tett ezután jelentést a kaszinó ügyeiről, így bemutatta az uj vállalkozóval kötötött szerződést. Javasolta egy zongorának beszerzését — amelynek ügyében javaslatot vár a választmány. Batthyány Tivadar gróf házalap járulékát alapszabályszerü 200 koronával egyszer s mindenkorra megváltotta. Örffy Lajos választmányi tag elérkezettnek látja az idejét annak, hogy a Kaszinó engedjen abból a merev felfogásából, hogy helyiségeit más jótékony egyletek mulatságai részére át nem engedi. Kramolin Gyula igazgató s Török Béla felszólalásai után a választmány kimondotta, hogy ezzel az ügygyei a legközelebbi választmányi ülésen foglalkozik, mivel, ha az indítvány keresztül megy, az alapszabálynak megfelelő módosításáról kell gondoskodni.

— A szekszárdi műkedvelő társalat alakulása. A szekszárdi műkedvelő társulat f. hó

25-én tartotta alakuló ülését a polgári fiúiskola tanácstermében. Jelen voltak az alakulási mozgalomban részt vett összes' tagok és pedig hölgyek : Drevey Irénke, Hámory Irénke, Herczegh Mariska, Rajos Böske, Kajos Ilonka, Treer Ilonka; férfiak: Bajó István, Bodnár Jenő, Egri Béla, Fodor Aladar, Földes László, Mányoky Ödön, Parragh Béla dr., Pártos Gyula dr., Rácz József. — Az alakuló mozgalom vezetője: Jasek Sándor az ülést mint elnök megnyitva, örömének adott kifejezést, hogy az ügy iránt ily élénk érdeklődés mutatkozott és ismertette az alakulás célját, mely nem más, mint a társadalmi élet fejlesztése mellett a közérdeklődés lekötése jótékony emberbaráti célok támogatására. Az elnök fejtegetéseit a tagok helyeslő tetszéssel fogadták és a megalakulás egyhangú határozattal kimondatott. A szekszárdi műkedvelő társulat 1911 januárjától kezdve minden hónapban 2—3 színdarabot fog előadni, a jótékonycél időről-időre fog megjelöltetni. A darabok rendezésével és betanításával Jásek Sándor fog fáradozni, a pénztárosi teendőkkel Steinsdörfer József hitelbanki tisztviselő bízatott meg, súgó: Hradek városi Írnok. A szekszárdi műkedvelő társulat megalakulásával nagy és nehéz feladatot vállalt magára, melynek virágai és babérjai mellett tövisei is szoktak jelentkezni. Tapintatos, ügyes vezetés mellett, a tagok ügybuzgó, céltudatos működésével és lelkesedésével a nehézségek legyőzhetők és a siker bizonyára nem fog elmaradni. A szekszárdi műkedvelők társadalmi életünk élénkítésére, fejlesztésére vállalkoztak és megérdemlik, hogy a társadalom minden tényezője részéről a legmesszebbmenő támogatásban részesüljenek.

— Ttkeverseny. A szekszárdi rk. Olvasókörben december hó 1-én a téli tekepályán verseny lesz. Kezdete délután öt órakor.