Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-09-08 / 61. szám

2

1010 szeptember 8.

Védekezés a kolera ellen.

Az ázsiai kolerától eddig hazánk szerencsére mentes maradt, mégis kötelességünknek tartjuk a védekezésre vonatkozólag a közönség figyelmeztetésére az alábbiak közlését.

Az ázsiai kolera ismertető jelei.

A kolera leglőbb jelenségei rohamosan ismétlődő hasmenés és hányás ; az ürülék kezdetben barnás de csakhamar szag és szin nélkül való folyadékká lesz, a melyben fehéres pely- hek úszkálnak.

Kínzó szomjúság, a szívműködés és érverés nagymérvű gyengülése, a lábikrák fájdalmas görcse, az arc és a szemek beesése, az ajkak, az orr és a végtagok kékülése, a beteg nagy részvé-tlensége és hzngtalansága képezik a betegség jellemző tüneteit.

A kolera súlyos tünetek nélkül is lefolyhat, hasmenés szokott képében.

Mindebből következik, hogy kolera közeledése vagy kolerajárvány idején többé-kevésbé súlyos hasmenésben nyilvánuló minden megbetegedést kolerának kell tekinteni és olyanul kell kezelni.

Egyéni védekezés a kolera ellen.

Bármily, a házon kívül beszerzett élelmi és élvezeti cikk biztosan ártalmatlanná tehető felforralás vagy főzés vagy sütés által, mert ez által a kolera csirák elöletnek. Kenyér vagy hasonló sütemény-félék, a sütőben vagy a tűz felett való pirítás által tehetők ártalmatlanokká. Egyszerű leöblites vagy lemosás a gyümölcsvagy saláta-féléket az esetleg rajtuk tapadó koleracsiráktól nem tisztítja meg.

Ajánlatos az ivóvizet is felforralni (majd lehűteni), mihelyt felmerült a gyanú, hogy fertőzve van : tehát olyan esetekben, midőn a viz közkutakból, folyókból vagy gyanús vízvezetékből származik. A felforralás tiszta nem zsíros edényben történjék, nehogy a viz rósz Ízűvé váljék. A íelforralás által az ivóvíz mit sem vészit egészséges voltából, sőt megtisztulhat; szokatlan izét citromlével, ecettel vagy Jkevés bor hozzáadásával lehet javítani.

A kolera csirák vivői azonban egyéb szeny- nyezett tárgyak is Ehetnek, a melyekről a kezeinkre tapadhatnak ; ilyenek a talaj pora és sara a kézről-kézre adott pénz és kilincs stb., miért is kolera idején a kezeknek étkezés előtt való megmosása fontos védekezési eljárás.

Még inkább, mint sajáfiotthonában. ügyeljen kiki kolera idején arra, hogy a házon kivül, nyilvános helyeken, vendéglőkben, kavéházak- ban, korcsmákban a kolera csiráit magába ne vegye.

Kolera idején mértékletes életmód a legszigorúbban követendő.

Különös Óvatosságot igényelnek kolerás helyről érkező oly küldemények, amelyek ruhát, fehér- és ágynemüeket vagy egyéb oly tárgyakat tartalmaznak, a melyek kolerás beteggel vagy holtesttel érintkezhettek.

Teendők a kolerás beteg körül.

A ki kolera, vagy kolera-veszély idején hasmenésben vagy hányásban vagy általában a kolerára gyanús tünetek között megbetegszik, azt addig is, a mig az orvos megérkezik, ágyba kell fektetni, melegen letakarni s célszerű a hasát melegített ruhával borogatni. Ha a beteg hány', akkor jeges vagy legalább friss vizet kell vele nyeletni kortyonkint; ha nem hány, akkor meleg teát (orosz-, hárs-, bodzavirág-, fodormenta- vagy borókateát) nyújtunk a betegnek, de különben evésre-ivásra nem keli őt erőltetni.

A beteg oly helyiségbe fektetetendő, a melyben rajta és ápolóján kivül senki ne tartózkodjék.

Kolerára gyanús betegeket a kolerás betegekkel ugyanegy helyiségben ápolni sem kórházban, sem magánházakban nem szabad.

Az ápolónak fő gondja az legyen, hogy a betegből származó kolera-csirákat még magában a kórszobában ártalmatlanná tegye és mindent elkövessen, hogy a betegtől ragályozó anyag valami módon kifelé ne hurcoltassék.

1. Az ápoló feladata a beteg szobába be nem engedni senkit, a kinek ott feltétlenül meg- jelleni nem kell; valamint tartozik ügyelni arra, hogy attól háziá latokat (kutyát macskát) de legyeket is távol tartson és a beteg szobájában lévő edényeket befödve tartsa.

2. Valahányszor az ápoló a beteg szobáját elhagyja, a cipőjét, illetve lába talpát egy, az ajtó előtt fekvő és fertőtelenitő folyadékkal áztatottt ruhába dörzsöli, nehogy a kolera csiráit esetleg kihurcolja; továbbá lehetőleg kerülje a más emberekkel való érintkezést mindaddig, a mig kolerás beteget ápol és teljesen fertőtlenítve nincs.

TOLNAVÁRMEGYE é« a KÖZÉRDEK

3. Az ápoló a beteg szobájában, -ha csak lehet, valamely alkalmas felső ruhát viseljen, melyet levet es a szoba félreeső helyére tesz, vagy akaszt mindannyiszor, am kor kimegy.

4. Az ápoló ügyeljen arra, hogy a beteg az ó arcába ne köhögjön vagy tüsszentsen, nemkülönben arra, hogy munkája közben tisztátalan kezeivel arcához es szájához ne nyuj- jon : a beteg szobájában ne étkezzék és étkezés előtt soha el ne mulassza kezeit szappannal megmosni es fertőtieniteni (karbolsavval vagy sublimáttal) (higanychloriddal).

A kolerából felépültek lehetőleg 10—1 + napig még ne menjenek emberek köze és tartózkodjanak attól, hogy ürüléküket máshová, mint árnyékszékbe ürítsék, környezetük pedig ezalatt velük szemben leg}'en a kellő óvatossággal.

Ha az eljárt orvos a beteget gyógyultnak nyilvánította, akkor a beteg es az ápoló ruhái, a kórszoba és ennek bútorai fertőtlenitendők.

Ajánlatos, hogy úgy a meggyógyult beteg, mint az ápolo, mielőtt emberek közé menne, langyos füidőt vegyen s testének minden részét (hajat is) szappannal alaposan megmossa; akinek fürdője nincs, az szappanos vízzel mossa meg egész test t úgy, amint lehet.

A fertőtlenítésről (desin fed iáról).

A kolera ellen való küzdelemnek leghatásosabb eszköze a kolera-csiraknak elölése.

A kolera-csirák elölése céljából sterilizá' lásnak vagy fertőtlenítésnek vetendők alá kolera idején a következői:

1. minden élelmi cikk, amely piacról, illetve egyáltalában a házon kivül szereztetik be;

2. a kezek, főleg étkezés előtt és főleg betegápolókra nézve;

2. a kolerás beteg hányadéka, ürüléke, köpete;

4. minden ruhadarab, amely a beteggel és ápolójával érintkezett;

5. minden eszköz, főleg evőeszköz, melyet kolerásbAeg használt;

6. a kolerás beteg ágya, szobája és ennek bútorai;

7. minden egyéb tárgy, amely gyanús arra, hogy valamiképen kolera-csirákkal érintkezésbe ju'hatott;

8. minden ürülék vagy hányadék, amely utcán vagy nyilvános helyeken találtatik, vagy amelyet kolerásnak felismert ember előzőleg netalán a ház körül, de nem az árnyékszékbe ürített;

9. esetleg árnyékszék, amelyet kolerás beteg használt, ha az orvos elrendeli;

10. a folyókák, amelyekben csatornázatlan községekben a mosó- és szenyvi2 az udvarokból az utcára folyik ;

11. betegek, holttesttek és fertőzött ruha- nemüek szállítására használt kocsik, illetve ládák.

A kolera-csirák elölése történhetik vagy nagyobb fokú meleg, vagy pedig csira ölő, u.

n. fertőtlenítő (desinficiáló) szerek által.

A foiró, lobogó vízben, nemkülönben a forró vízből felszálló és fedett (lazán elzárt) edényben foglalt gőzben a kolera csirái 10—15 perc alatt biztosan elpusztulnak.

A kolerás beteg ürülékének, hányadéká- nak és köpetének fertőtlenítésére a következő oldatok alkalmasak :

1. Frissen oltott mész, amely mindenkor frissen, azaz a használat napján akként készítendő, hogy 1 kg. égetett mészre 1 liter vizet öntünk, miután pedig a mész a vizet magába szívta és szétesett, még további 3 liter vizet öntünk hozzá folytonos keverés közben, amig végre a keverék tejszerü folyadékká feloldódott.

2. 5°/o"os karbolsavoldat (50 gramm, karbolsav 1 liter vízre).

3. 2°/0-os lysololdat (20 gramm lysol 1 liter vízre).

A beteg által használt ágy és fehérnemüek, valamint a betegápoló ruháinak és a törlőruháknak fertőtlenítésére alkalmazhatók a következő oldatok egyike :

1. 2%-os szappanoldat (50 liter meleg vízben 1 kg. felapritott ruhamosó szappant kell oldani);

2. fahamubóf készített erős lúg (amely úgy készítendő, hogy fél kg. fahamura egy liter viz jusson);

3. 1 5—2 0°/o-os lúg, mosószódával készítve (egy-egy liter vizre — 15-20 gramm szódát számítani) ;

4. O'l°/0-os subümátoldat (I gramm subli- mátot, azaz higanychloridot 10-15 gramm alkoholban fel kell oldani és 1 liter vízbe önteni) ;

5. l°/o-os karból, vagy fél °/0-os lysololdat.

A kezek fertőtlenítésére szappannal való alapos mosás után alkalmazható :

1. 01#/o*os sublimát- oldat;

2. l-2°/0-os karból- vagy lysololdat;

3. szükség esetén ecet.

A kolerás beteg szobájának és bútorainak fertőtlenítése a következőkép történjék:

1. Meszelt falakat frissen oltott mésszcl újra kell meszelni. Festett falak legalább két méternyi magasságig valamety erélyes fertőtlenítő szerrel (t-2°/0-os karból- vagy 0 l°/0-os sublimát-oldattal, vagy forró lúggal) benedvesi- tendők.

2. A padlót, ha agyagos, frissen oltott mésszel be kell meszelni, ha pedig deszkából való, akkor valamely erélyes fertőtlenitő-oldattal (forró lúggal, forró szappanos vízzel, vagy 0 l°/0-os sublimát-oldattal) súrolni kell.

3 A bútorok, ablakok, ablak- és ajtófélfák, ha nyers fából valók, úgy súrolhatok mint a padió ; ha ellenben mázolva vagy fényezve vannak, akkor minden részletük valamely színtelen és a mázat meg nem támadó fertőtlenítő folyadékba mártott és kicsavart ruhával alaposan megtörlendők E célra alkalmas 0’l°/0 os sublimát-, 2-3°/0-os karból-, l-2°/0 os lysololdat.

Szenyvizek folyókáinak, trágyadomb körül levő mocsoknak fertőtlenítésére legalmasabb a frissen oltott mész.

A színtelen fertőtlenítő szerek oldatait ajánlatos kissé megfestesteni (kékkővel, színes vagy fekete tintával), nehogy azokat valaki italnak tartsa.

Amely tárgyakat nem lehet sc-m nagy melegben, sem fertőlenitő folyadékokban kezelni, azokat valamely színtelen fertőtlenítő o’daíba (0.1°/0-os maróhigany, l-2°/0-os karbololdatbal mártott ruhával egész felületükön alaposan le kell dörzsölni és néhány napon át kitenni a nap sugarainak, amelyek jelentékeny csiraölő hatást fejtenek ki. Ilyen módon kezelhetők kárpitozott bútorok, posztó- és prémes-ruhák, matracok.

Értéktelen vagy csekély értékű tárgyakat és anyagokat a kolera-csirák elpusztítása végett el is lehet égetni, mint pld. szalmazsákot a tartalmával együtt, ócska faedényeket, ócska ruhanemüeket, rongyokat.

HÍREK.

— Kinevezés. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Szigriszt Antal Tibor rusztiriapusztai (Bácsin ) lakos jogszigorlót a pécsi kir. Ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki.

— Főnöki Vizsga. Fischer Samu szekszárdi máv. hivatalnok Zágrábban sikerrel letette az állomásfőnöki vizsgát.

— Esküvők. Pigniczky Ferenc szekszárdi gazdasági szaktanító f. hó 24-én tartja esküvőjét özv. Laky Józsefné leányával lrénkével.

Fülöp Lajos a Molnár-féle nyomdai részvénytársaság betűszedője f. hó 6-án vezette oltár elé özv. Fehér Józsefné leányát Margitkát.

Latczkó Imre budapesti m. kir. posta- és táviróellenőr e hó 7-én esküdött meg a szekszárdi róni. kath. belvárosi templomban Gróh Mariskával, Gróh József selyemtenyésztési tisztviselő leányával.

— Dlszokmány átadás az alispánnak.

A völgységi járási jegyzői egylet legutóbb Simontsits Elemér alispánt disztagjává választotta meg. E hó 7-én Szepessy Kálmán, bonyhádi főjegyző, a járási jegyzői egylet elnöke vezetése mellett egy küldöttség tisztelgett az alispánnál, mint az egylet disztagjánál és egy remek kivitelű albumszerü diszokmányt nyújtottak át. — A küldöttség szónokának üdvözlő beszédjére az alispán meghatottan válaszolt. A küldöttség tagjait délben az alispán látta magánál barátságos ebéden.

— BÚCSÚ A Szekszárd közelében levő kies fekvésű kegyhely a Remete kápolna búcsúja Kisasszony ünnepén volt. Messze vidékekről már előző nap nyüzsgő sokaság 1 lepte el a kápolna környékét, majd pedig a búcsú napján gyalog és kocsikon temérdek nép vonult ki a Remetéhez. A búcsú napján reggel 8 és 10 órakor ünnepi misék, magyar és német nyelvű prédikációk tartattak. A távolról össze- sereglett bucsusok a délutáni órákban oszladoztak szét.