Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-09-08 / 61. szám

1910 szeptember 8. TOLNAVARMEGYE ős a KÖZÉRDEK t — Nyegleség netovábbja. Előző számunk egyikében foglalkoztunk a szekszárdi köz vágó­híd munkába vett reformjává’. Ezt az alkalmat a »Szekszárdi Újság« laptársunk sietett meg­ragadni, először arra, hogy önmagát idezze, laptöltelekül újra közö’je a vágóhíddal foglal­kozó egyik múlt évi cikkét, másodszor arra, hogy úgy tüntessen fel bennünket, a »Tolna­vármegye és a Közérdeket«, mint aki a vezér­cikk témák feldolgozásában csekély 1 és fél évvel szokott a »Szekszárdi Újság* után kul­logni és az ő cikkét utánirogatni és 3-szor arra, hogy úgy tüntessen fel bennünket, mint akik koleraveszély idején ok nélkül alarmirozzuk a nagy közönséget, amit a mi kedves laptársunk sehogy sem tud helyesleni. A nagyképűség e hihetetlen fokát ámulva szemléljük még a Szek­szárdi Újság részéről is, melynek cikkíróját csak arra figyelmeztetjük, hogy »a nevetséges­ség öl« és hogy mi az ő helyeslésével egyálta­lán nem sokat törődünk. A közönség alarmi- rozásának vádja pedig legalább is nagyon furcsa a Szekszárdi Újság részéről, mely épen abban a számban közöl egy túlzásokba menő cikket a kolerajárványról, amelynek kitöréséért és pusztításaiért a kormányt teszi felelőssé. Ez már nem is nyegleség, hanem ennél is több. Hogy mi, annak kitalálását tisztelt laptársunk bölcses­ségére bízzuk. — Plébánost kinevezés A pécsi püspök Alsómocsoládra Mózes András eddigi adminisztrá­tort nevezte ki. — Visszavont lemondás. A hétfőn dél­utánra hirdetett városi közgyűlés tárgysoroza­tára volt kitűzve a Komdromy Gyula dr. városi orvos lemondása következtében megüresedett városi orvosi állás betöltése. Minthogy azonban időközben Komáromy dr. lemondását vissza­vonta, a városi közgyűlés ezt a tényt az el­nöklő polgármester jelentése alapján tudomásul véve, egyúttal tudomásul vette azt is, hogy az állásától felfüggesztett városi orvos helyettesí­tésével Spitzer Manó dr. bízatott meg. — Járványbizottsági ülés. Szekszárd vá­ros járványbizottsága legközelebb holnap dél­után ül össze, mely alkalommal fogják eldönteni, vájjon megnyilnak-e a közép és elemi iskolák f. hó 16-án, vagy nem. — Operáció. Döry József, dombóvári nagy- birtokos, vármegyei közéletünknek eme illusz­tris s általános tiszteletnek örvendő alakja évek óta szenvedett súlyosabb természetű bajokat. Utóbb annyira elhatalmasodott a betegsége, hogy az operáció elkerülhetetlenné vált, miért is Herczl tanár assistenseivel kedden Dombóvárra érkezett. Már minden elő volt készítve az ope­rációhoz, jobbnak vélték azonban, ha az Buda­pesten történik meg, igy a beteget külön vasúti kocsiban szerdán Budapestre szállították, ugyan­aznap felutaztak a család itteni orvosai dr. Obldth Adolf bonyhádi és dr. Riesz dombóvári orvosok is. Az operáció ma reggel történt meg a Herczl-íéle szanatóriumban s azt maga Herczl tanár végezte 7 orvos segédkezésével. A műtét teljes 3 óráig tartott s amint a legnagyobb örömmel jelenthetjük, az legpompásabban sike­rült. A beteg 69 éve dacára a legnagyobb bravúrral állotta ki az operációt, amely alatt hatalmas kocsijárás volt a szanatórium körül. A rokonok s illusztris jóbarátok tömegesen siettek az eredményt megtudni s ez épen annak a határtalan tiszteletnek és szeretetnek a jele, amellyel közéletünk e tiszta alakját mindenfelől elhalmozzák. — Vendéglősök kongresszusa A szállodá­sok, vendéglősök, kávésok és korcsmárosok országos kongresszusa a múlt napokban folyt le Budapesten két napon keresztül. A tolname­gyei vendéglősök is képviseltették magukat Tóth Gyula szekszárdi vendéglős, elnökkel és Ráss Ferenc bátaszéki vendéglős, jegyző által. — A szakcsl petíció tárgyalása, a kir. kúria II. választási tanácsa Pechata Ernő biró elnöklésével szombaton tartott zárt tanácsülésén Szluha Pál, a szakcsi kerület országgyűlési kép­viselője ellen beadott petíció tárgyalását január 31-éré tűzte ki. Előadó Somogyi Mihály lesz. — Magyarország legidősebb ügyvédje meg­halt. Felgő'őri Nagy Ferencz szekszárdi ügyv éd éleiének 96-ik és ügyvédi működésének 72-ik éveben elhunyt. Nagy Ferenc született 1814 ben Dunaföldváron. Haynald Lajos volt kalocsai bíboros érseknek kor- és iskolatársa volt. F.gyütt végezték Bécsben a thtologiát a Pazmáneumban. Föhzentelése előtt azonban a papi pályát ott­hagyta, a jogi pályára lépett és 24 éves korá­ban ügyvéd lett. Mint fiatal ügyvéd csakhamar az esztergomi káptalan ügyésze lett, később állásáról lemondott s Dunaföldváron nyitott ügyvédi irodát. A negyvenes években Tolna-, Somogy- és Baranya vármegyék táblabirája lett A 80 as évek végén ügyvédi irodáját Szek- szárdra tette át és itt működött halála napjáig, ö volt Magyarország legidősebb ügyvéde. — Nyolcvanhatéves özvegye, gyermekei, unokái és dédunokái gyászolják. — A tüdővósz pusztításai. A belügymi­niszter a napokban adta ki jelentését a tüdő­vész pusztításairól. A jelentés szerint a Dunán­túl egyes megyéiben és nagyobb városaiban a halálozások száma a következő: Baranya 73, Pécs 20, Fejér 49, Székesfehérvár 12, Győrme- gye 37 Győr városi!, Komárom 52, Komárom varos 4, Moson 27, Somogymegye 85, Sopron- megye 71, Tolnavármeqye 85, Vas 103, Vesz­prém 73, Zala 133. összesen 847. — Halálozások. Súlyos veszteség érte Stockinger János szekszárdi kéményseprőmestert és nejet 17 éves Laci fiuknak elhunytéval. A kedves és szerénymodoru fiatalember temetése tegnap ment végbe Szekszardon nagy részvét mellett. A gyászoló család a következő gyász- jelentést adta ki: Stockinger János és neje. sz. Müller Emilia, mint szülők, valamint János, Emilia, Sándor és Mariska testvérei és nagy számú rokonság nevében mély fájdalommal megtört szívvel tudatják szeretett, kedves, fe­lejthetetlen fiuknak, illetve testvérnek Lacinak, folyó évi szeptember hó 6-án déli fél 1 órakor 17 éves korában hosszú szenvedés után történt elhunytat. A kedves gyermek földi maradvá­nyai folyó hó 8-án d. u. 4 órakor fog a gyász­házban a róm. kath. szertartás szerint beszen­teltetni és a szekszárdi alsóvárosi sirkertben lévő családi sírboltban örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 9-én reggel fél 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az Egek Urának be- mu'attatni. Szekszárd, 1910. szeptember 6-án. Áldás és béke lengjen a drága halott porai felett 1 Szentgyörgyi (Inselt) Lajos oki. gyógy­szerész folyó hó 7-én, életének 26-ik évében, Szekszárdon hosszabb szenvedés után elhunyt. Temetése 8-án ment végbe, mély részvét mel­lett. A sírnál dr. Lóránt Dezső búcsúztatta me­leg szavakban a boldogultat barátaitól. — Elgázolt gyermek. Vasárnap délután a Garai-téren az agárdi postakocsis elütött és el­gázolt egy 5 éves kis fiút Reiter Edét, kinek atyja a Szekszárd szálló alkalmazottja. A kis fiú fején és nyakán szenvedett sérüléseket és beszállították a közkorházba. A szerencsétlen esetnek sok nézője volt és mindannyi fel volt háborodva a postakocsis ellen, aki rendszeresen a legnagyobb sebességgel hajtat keresztül vá­rosunkon a legforgalmasabb helyeken is, úgy, hogy valóban csoda, hogy naponként nem gá­zol el valakit utcáinkon. Az agárdi postakocsis — úgy látszik, azt hiszi, — hogy ő valami nagyhatalom, meg kell vele értetni, hogy ő is csak kocsis, akinek nem csak tülkölnie kell, hanem vigyázni is, hogy a járókelőkben kárt ne tegyen, ha pedig sebes hajtásaival és gon­datlanságával kárt tesz, úgy érdeme szerint meg kell ezért fenyiteni. — A vasút köréből Marcsekényi Egon és Fischer Samu már. hivatalnokok Dombóvárról Ujdombóvárra helyeztettek át. — A vasutigaz- gató Rétny János irodakezelőt Kaposvárról Uj­dombóvárra helyezte át. — A szekszárdi vásár. A legközelebbi úgynevezett kisasszonyi szekszárdi országos vásár jövő hétfő és kedden, f. hó 12-én és 13 án fog megtartatni. — Lóüzemü Iparvasut Zsibrik és Mőcsé^y között a Roheim cég lóüzemü iparvasut létesí­tésére nyert engedélyt, melynek közigazgatási és mütanrendőri bejárását a kereskedelmi mi­niszter jóváhagyólag tudomásul vette és az épitesre és használatba vetelre adott engedélyt megerősítette. És az iparvasuton a forgalom csak a nappali órákban engedtetik meg, azon csak az engedélyes cég kőbányájának termékei szállíthatók; az útátjáróknál a kocsivezetők sippal vagy kürttel tartoznak közeledésöket je­lezni és a menetsebesség óránként 10 kilométert meg nem haladhat. Ez az iparvasut érinti a Máv. vasúti építése alatt álló uj vonalának töl­tését Mőcsénynél és a mőcsényi alagút építke­zési színhelyén végződik. — Megszűnt a próbaidő. A kereskedelmi miniszter egy konkrét esetből kifolyólag kimon­dotta, hogy az iparos- és kereskedőtanoncot próbaidőre alkalmazni nem szabad, hanem be­lépésekor azonnal szerződtetni kell. — Nem szabad ékszerrel házalni. Az utóbbi időben gyakorta fordult elő, hogy egyes házalók — dacára a törvény tiltó rendelkezé­sének — házról-házra járva, órákat és éksze­reket árusítanak. A kereskedelmi miniszter ren­deletet intézett a vármegyékhez, melyben felhívja a hatóságokat, hogy a törvény erre vonatkozó rendelkezésének szigorúan szerezzenek érvényt. — Nagj pánik a vonaton cimü múlt szá­munkban megjelent tudósításunkra megjegyez­zük, hogy a vonaton rosszul lett 15 éves cseléd­leány tényleg kolerás tünetek közt lett rosszul, azonban semmi komolyabb baj nem származott belőle, úgy, hogy már másnap folytathatta útját. Valószínűleg sok gyümölcsevéstől lett rosszul. — Felvétel. Nagy Kornél vasúti raktárnok- jelölt Cameralmoravica állomásra osztatott be. — Állami Jutalmak A kereskedelemügyi miniszter évenként bizonyos számú jutalmat ad a kereskedelmi és iparkamrák javaslatára oly ipari munkásoknak, kik hosszú és hűséges szol­gálattal és ezzel párosult egyéb jó tulajdonsá­gokkal erre érdemeket szereztek és ezek rend­szerint minden évben a karácsonyi ünnepek kö­rül osztatnak ki megfelelő ünnepséggel, A ki­tüntetett munkások mindegyike 100 koronát és a jutalmazás indokait tartalmazó elismerő ok­mányt kap. A kitüntatésre való javaslattétel és a jutalmak kiosztása a kamara föladatát képez­vén, fölkéretnek a kerület munkadaói, hogy kö­zöljék a kamrával azon munkásaik névsorát, az azokra vonatkozó és a jutalomra való érdemes­séget bizonyító adatok kíséretében, kiket a ju­talmazásra érdemesnek tartanak. A kitüntetésre való igény előföltételei a következők: Magyar állampolgárság. Tényleges ipari munkákban ál­landó alkalmaztatás ("kapus, kocsis, gyári iroda­szolga és más ily természetű szotgálatot telje­sítő a jutalomra igényt nem tarthat. Legalább 15 évi megszakítás nélküli működés az ipari munka körében (tanoncévek beszámítható, évad­hoz kötött ipari munkában alkalmazottaknál a teljesen betöltött évadok teljes évekkel egyér- tékünek tekintetnek.) A rendes munkabér, vagy munkakereset évi összege a bejelentés évében 2000 koronát meg nem haladta. Mindezen föl­tételek teljesítése hiteles okiratokkal, esetleg a munkakönyvvel, vagy annak hiteles másolatá­val bizonyitandók. A kellően fölszerelt ajánlások legkésőbb 1910. szeptember hó 10-ig küldendők be a pécsi kereskedelmi- és iparkamrához. TANÜGYI HÍREK. Rovatvezető: Nagy Béla. Tanitóválasztás. A gerjeni ref. osztályta­nítói állomásról Nagy Lajos lemondván, helyébe B. Kiss Ferencz választatott meg. Lemondás. Kovács Janka Izabella nővér a dunaföldvári tanítónői állomásáról lemondott. Fizetésemelés. Hamulyákné Jablonkay Ka­talin dombóvári állami tanítónő fizetése 1910. évi szeptember 1-től 1700 koronára, Jankovics Zoltán szintén dombóvári állami tanítóé pedig 1500 koronára emeltetett fel.

Next

/
Thumbnails
Contents