Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-09-08 / 61. szám

Előfizetési ár:

Egész évre .... 16 korona.

Fél évre .... 8 „

Negyed évre ... 4 „

Egy szám ára . 16 fillér.

Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad a Molnár féle könyvnyomda és papirkereskedés r.-t. Szekszárdin.

Egyes sramok ugyanott kapható*.

POLITIKAI HETILAP.

Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja.

Megjelenik hefenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön.

Szerkesztőségi teleion száin: 18 és 24. — Kiadóhivatali teleton-szám : 18 és II.

Szerkesztőség :

Bezerédj István-utca 5. szám.

Ide küldendők a lapot érdeklő űs«ze* közlemények.

Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám.

Az előfizetési pénzek <"•# hirdetések ide küldendők.

Néptanítóknak,

ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 kor.

Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY

Laptulajdonosok a szerkesztők.

Munka előtt.

Vége felé közeledik a parlamenti szünet és ezzel a kormány pihenője; Héder- váry miniszterelnök már hazaérkezett Osztóidéból és csakhamar u ra kezdetét veszi az egész vonalon az országos munka, melyre valóban szükség is van.

Ha számba vesszük az alkotásra váró feladatok és a megoldandó kérdések nagy tömegét, szinte megdermedten nézünk a jövő elé. Rettenetesen elmaradtunk minden téren; a mulasztások pótlása emberfelettinek látszik. Még rendes körülmények között is esodaszámba menne, ha végeznénk a reánk váró feladatokkal, melyeknek legnagyobb része a koalíciós korszak tehetetlensége következtében szakadt a nyakunkba, — hát még most, amidőn a választási harcban nagy mértékben csalódott ellenzékekkel állunk szemben, melyek mindenre képesek, csak a többség iránt való méltányosságra nem.

A megoldandó kérdések között a legfontosabb : a pénzügyi. És jellemző, hogy bár a nehéz pénzügyi helyzet Wekerle és a koalíció elhibázott, sót rósz gazdálkodása és pénzpocsékolása következtében állott elő, a deficitért az ellenzék Héderváryt és kormányát teszi felelőssé; az meg egyenesen szatírája a sorsnak, hogy bár Bosznia és Hercegovina annexiójára a koalíciós kormány hozzájárulását adta és az erre vonatkozó költségekhez is hozzájárult, most, midőn e költségeket fedezni kell, az ellenzék azokért a Héderváry kormányt okolja.

Ezekben a vádakban lehet a legnagyobb igazságtalanság, de an yi kétségtelen, hogy a kormánynak nehéz a helyzete, mert kimutathatja ugyan a vádak alaptalanságát és igazságtalanságát, de a deficit fedezése mindig kényelmetlen, nehéz munka és csöppet se népszerű

Héderváry Káról) grófot és kormányát azonban tartjuk annyira férfiaknak, hogy nem a saját népszerűségüket fogjuk nézni, és nem a népszerűséget fogják hajhászni, hanem, mint igazi és hivatásos orvosok, felismerve a nemzet betegségeit: alkalmazni fogják a megfelelő orvosságot, ha mindjáit az egy kissé keserű és fájdalmas találna is lenni.

Nyíltan bevalljuk, hogy szinte optimista bizalommal nézünk Héderváry gróf működése elé, de nem titkoljuk azt sem, hogy a mai állapotokat a legnagyobb elkeseredettséggel szemléljük. Állami életünk minden terén a bomlás csirái tünedeznek elő. Nemzetünk számbelileg visszafejlődésben, gazdaságilag hanyatlóban, a inilitarizmus terhei alatt sülyedőben, társadalmilag szétziláltan, faj- és felekezeti harcok küszöbén .. . valóban nem kecsegtető kilátások. De épen mert : igy vagyunk, kell remélnünk, hogy Héderváry Károly gróf erős és tapasztalt keze kivezeti országunkat és nemzetünket mai í sivár helyzetéből és fokozott energiával fog újra rendes, normális viszonyokat teremteni, melyek között, ha nehézségekkel küzdve is, a reménység kilátásával vehetjük fel újból a harcot, hogy küzdjünk és dolgozzunk a jövő nemzedékért, mint küzdöttek apáink miérettünk.

A nemzet önbizalmának visszatérését, visszadását várjuk mi Héderváry Károly gróf működésétől, a magyar nemzet lelkének orvoslását, mely a nacionalizmus paroxizmu- sából az apáthia legmélyére hanyatlott.

A törvényhozás egészséges működése az a forrás, mely éltető nedvét az egész nemzet vérkeringésébe elviszi. A törvényhozás becsületes munkássága fogja uj erőt adó, tisztességes munkára kelteni a nemzetet és megsokszorozni annak erejét. A becsületes munkának e korszaka, mely méltán Khuen-Héderváry Károly gróf nevéhez fűződik, tulajdonképen most veszi csak kezdetét és abban a nemzet minden jó fiának legjobb tehetsége szerint közre kell működnie a békés kifejlődés biztosítására. F. H.

VÁRMEGYE.

A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én tartja szeptember havi ülését.

— Üdvös rendelet a korai házasságokról.

A belügyminiszter a korai házasságok ügyében körrendeletét adott ki, melyben a hatóságokat figyelmezteti arra, hogy szigorúan ügyeljenek a leány fejlettségi korára. Tekintettel a korai házasságokból származható bajokra, a belügyminiszter felhívja a hatóságokat, hogy utasítsák a I a hatósági orvosokat, hogy fejlettségi bizonyit- j ványok kiállítása körül a legnagyobb szigoru- í sággal és óvatossággal járjanak el s amennyiben ; a fejlettséget minden kétséget kizárólag megállapították, az erről szóló bizonj'itványban mindenkor külön említsék meg azt is, hogy az illető leány fejlettségi korát meghaladja és egy 16 éves leány átlagos fejlettségének felel meg, továbbá, hogy a házasságkötés ezen szempontból akadályba nem ütközik.

TARCA.

Egy kántortanitó elmélkedése a „Lélekgabona“ felett.

Hej kedves kis buzácskám, megjöttél ? Hozott Isten 1 Úgyis már régóta várlak, no, de nem késő. Te vagy az első. Megférsz a padláson, kedvedre nyujtózkodhatol, legalább a padlás nem lesz olyan tátongó ürességü, mint a — zsebem. No, jer közelebb, had vizsgálom meg kis arcocskádat, nem ártott-e a nyári forrósag ? Hm, hm. Bizony nagyon megsoványodtál. Aztán milyen fakó az ábrázatocskád I Talán a hideg lelt ? Nem lelt biz engem a hideg, — feleli nagy szerényen a buzácska — hanem az az átkozott füstölgő masina úgy elválasztott a többi piros-pozsgás testvéreimtől, hogy soha nem találkozom velők. A gazdám azt mondta, jó leszek lélekbuzának, hát ide küldött. No, csak ne keseregj, kedves kis buzácskám. Majd eléri ám gazdádat is a fakulás. Szívből kívánom neki, hogy felesége harmadrendű testvéreidből készítsen neki rétest s legkedvesebb eledele legyen a kukoricagörhöny. No, most csak balkgj fel a padlásra s várd türelemmel a többi társaid érkezését. Legalább nem pusztulnak az egerek éhen.

Hanem hát tartsunk szemlét, kik és miért nem fizetnek másodrendűt sem ?

Első a biró! — Kezében a hatalom és mogyorófapálca, ő a község esze, minek fizetne a mesternek ? — Nem fizet.

Második a helyettes biró, midenben követi kollégája példáját, — nem fizet

Harmadik a pénztáros, ki igy ősszet konyákig vájkál a százasokban, meg a csillogó aranyakban, hanem tavasszal és nyáron — üres a Wertheim, csak a »Tamási Hitelbank« menti ki pillanatnyi pénzzavarából — nem fizet.

Negyedik a közgyám. Rengeteg sok dolga van! Nem ér rá másodrendűt rostálni, hát inkább

— nem fizet.

Ötödik a hivatalszolga. Igen fontos személy. Ő hordja ki az adómegintéseket, persze nálam teszi legtöbször becses látogatását, hát inkább

— nem fizet.

Hatodik a község éber őrei. Ők ügyelnek fel éjjel a közbiztonságra. Van is ám rend! De még mekkora! A múltkoriban egy furfangos legény megdézsmálta apjának elsőrendű búzáját, görnyedve cepelte a hatalmas zsákot az éj sötétjében s mivel útja a községháza élőit vezetett el, gondolta magában, hogy a padra leteszi a zsákot, maga is jót pihen s ujult erővel folytatja útját. így is tett. Hanem hát a pádon a 70-es őr aludta mélységes álmait, ezt a legény a sötétben nem látta s rázökkentette a hanyatt- fekvőre a zsákot. Hanem hát Uram Teremtőm ! Micsoda rémhangokat hallatott az öreg I Megijedt a legény, kereket oldott s ott hagyta a zsákot, de nem messze a saroknál leste, mi lesz. Az öreg nagy keservesen feltápászkodott kinos helyzetéből, bement az őrszobába, hogy alvó társát felkeltse, hogy segítse bevinni a zsákot. Mig azt ébresztgette, a mi legényünk kapta a zsákot s egész biztonságban folytatta útját célja felé. Kimentek lámpái al, hanem hát a zsáknak hült helyét találták. Dünnyögött is utána a szobaalvó. Úgy álmodta kend s aztán mást sem enged aludni. De az öreg esküdözött, hogy úgy volt, mert a gyomra kirepedt, a hátgerince eltörött, kénytelen hazamenni tisztát váltani. Addig csak őrizd magad a falut, de a padra ne feküdjél. Hát mi a vége ? Őrködjék is, meg a zsákot is rádobják, — nem fizet.

Hetedik a harangozó, a kötelek buzgó kezelője. De ha megharagszik, úgy összekeveri a harangokat, hogy még az én köszvényes inaimat is futásra készteti, — nem fizet.

Nyolcadik — akit tán először kellett volna említeni — a községi bába, ki gyakran az élet- ; halál ura, a gólyák végrehajtója, — nem fizet, hiszen elégszer teszi tiszteletét a mester urnái.

Kilencedik a tehénpásztor. Hát hiába ázik- fázik májustól, mig a hó be nem szorítja, — nem fizet.

Tizedik a kondások. Uram Isten ! Ezektől merd kérni a lélekucsut. Úgy oldalba dobja góbédét, hogy még a hetvenedik ivadékod sem eszik malacpecsenyét. De azért elvárja, hogy a mester dupla konvenciót adjon — az első- I rendűből.

Tizenegyedik a csőszsereg, a határ bátor alvója. Mindenütt ott van, csak ott nem, ahol hiba történik. Övé a legelső gyümölcs, a félig és egészen érett gerezd, neki termeli a nyári napsugár a szép acélos búzát, melynek kalászát alig, hogy keménykedik a szem, már lenyesi és hatalmas zsákját teletömve viszi haza a csirkéknek. — Puha kukorica, no meg egy kis tök a | malacoknak, a babot sem veti meg. Hanem elvárja, hogy a csőszkéve háromszor legyen na- í gyobb a papénál és a mesterénél. Ősszel, ha bejön a kukorica, azonnal otterem hatalmas mértékével, viszi a kukoricát. Ha azt találod neki mondani, hogy megdézsmálták a kukoricát meg a babot, no meg a tököt is, büszke önérzettel veti oda: nem lehetek mindenütt! — Nem fizet.

Sokáig folytathatnám a nemfizetőket, de attól tartok, hogy szerkesztő ur kijön türelméből és nem a végzetes papírkosárba, hanem egyenesen a kályhába dobja cikkecskémet. Azért hát jobb a békeseg.

Értény! Jani bácsi-