Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-08-08 / 52. szám
2 1910 augusztus 8. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK gyümölcsfáit. Gondoskodott arról, hogy a hernyók többé le ne legelhessék azokat. Majd jön az ősz, amikor a munkáshad ismét elfoglalja a helyét és friss erővel lát hozzá az érő gyümölcsök learatásához és ápolásához. Az ellenzék győzelmes serege. A most lezajlott országgyűlési ülésszakról sokféle kritika és méltatás hallható országszerte, de ezek között egy se oly különleges, mint amely e magas színvonalú viták folyományaként «az ellenzék győzelmes seregét» látja diadalmasan ragyogó erckópjákkal hazaszágul- dani a parlamenti csatatérről, melynek minden pontját a kormánypárt kerítette hatalmába. A magyar imperiálizmus érchangú kürtöse fújja ezt az andalító győzelmi dalt az ellenzéknek, illetve Apponyi Albert grófnak, akihez ezt a nagyhatású budapesti hírlapot, mint az köztudomású, — évtizedes változatlan ragaszkodás köti. Tudjuk, hogy a hírlapíró barátsága, jóindulata sokat ér a politikusoknak, de bármily szép is a barátság és jóindulat, — az igazság, a tériek szava se megvetendő dolog és mégis csak különös : az ellenzék győzelmes seregéről fuvolázni akkor, amidőn maga a fuvolás ugyanabban a cikkben maga mondja, hogy a kormány és pártja dió dalt aratott, sőt ugyanott még azt is hangoztatja, hogy e parlamenti csatározásokban nem volt se győző, se legyőzött. Mint látjuk: a magyar imperializmus harsogó kürtöse ellenmondásokban nem igen szűkölködik, de nem ennek kimutatására fogtunk tollat, hanem, hogy megjegyzést fűzzünk «az ellenzék győzelmes serege» kifejezéshez és ez az, hogy igenis : «az ellenzék győzelmes serege» ez alkalommal tényleg és valóban győzött Győzött a saját maga rossz természetén és ösztönein. Legyőzte önmagát és ezzel nemcsak a parlamentárizmus- nak, de a hazának is jó szolgálatokat tett. Készségesen elismerjük mi, hogy abban, hogy a lezajlott ülésszak vitáinak színvonala oly magas fokra emelkedett, Apponyi Albert gróf kiváló retori sajátságainak és higgadtságra törekvő politikai magatartásának tekintélyes része van, meg kell azonban állapítanunk, hogy e viták magas színvonalát a kormánypárt vezérembereinek : Tiszának, Hédervárynak, Lángnak, Hieronyminak, Lukácsnak, Serény inak, Hazaynak és még számos más kormánypárti szónoknak nagyszabású beszédei teremtettek meg. Azzal a tisztelettel, mellyel mi az ellenzéki eszme iránt mindig viseltettünk, elismerésünket fejezzük ki a magyar ellenzék előtt, mely végre megtalálta önmagát és npint kisebbség, mint parlamenti fontos tényező, kész teljesíteni hivatását. E hivatás teljesítéséből úgy reá, mint a közügyekre csak haszon áradhat. Az ellenzéknek — s ez valóban igaz — számtalan módja és alkalma van arra, hogy olyan dalt mondjon az országnak, mely annak legjobban tetszik, de ebből még nem következik, hogy az ország sorsának intézésére az legyen jogosult, aki a legszebben énekel és a legszebb énekekkel hozakodik elő. És ha — a magyar imperiálizmus kürtöse nyomán — valaki nem tudná, hogy melyik dal tetszik legjobban a magyarnak, hát megsúgjuk, hogy az a dil, melyet a költő igy jelölt meg: «Régi dal, régi dal, régi dicsőségről». Ez a régi dicsőség az, mely ott ég minden magyar szivében De nagy tévedés volna, ha valamely dalos csapat azt hinné, hogy ezt a régi dicsőséget csak ő tudja igazán interpretálni! Ez a régi dicsőség az, mely égő sebbel fáj a jelenkor minden magyarjának szivén, de ne higyje senki, hogy csak az az igaz magyar, aki ez égő sebeit piacra viszi és ott mutogatva turkálja, azt pedig, aki ezttenni vonakodik, haza- fiatlannak bélyegzi. Ezek a mindnyájunkat égető sebek arra köteleznek bennünket, hogy egyetértve keressük és okvetlenül szerezzük meg a gyógyító irt és balzsamot és különösen köteleznek pedig arra, hogy ne szakgassuk fel a sebeket és ne vigyük túlzásba a múltak hervadhatatlan dicsőségén való kesergést, mert az megmételyezi nemzetünk lelkületét; — hanem fogjunk össze, hogy mentői előbb és mentői teljesebb mértékben megvalósíthassuk, felújíthassuk a letűnt régi dicsőséget. Szépen és találóan mondja a költő : »Honfi, mitérepedő kebel a romok ormán ? Régi kor árnya felé visszamerengeni mit ér ? Hass, alkoss, gyarapits s a Haza fényre derül.» Derüljön uj fényre a haza és hassunk erre közre mindannyian, többség és ellenzék, akik 1 magyarok vagyunk egyaránt. F. M KÖZSÉGI ÜGYEK. A községi jegyzők szabadságideje. »A közigazgatás nem szünetelhet« elve eddig- elé egyedül a jegyzőknél érvényesült leginkább, j A községi jegyzők nem a peleskei nótárius-féle | vígjátéki alakok többé, hanem a nemzet szor- . galmas munkásai, kik áthatva hivatásuk nemes j és szép voltától, fáradhatatlanul dolgoznak köz-, ségeik érdekében. Komoly tisztviselői kar most már (bár köztisztviselői jellege ezideig még elismerve nincs), mely tudatában van annak, hogy ő a tengely, mely körüköl zigazgatás gépezete forog,s hogy ezen forgás kifogástalanul történik sok,aztekintetben az ő érdeme. A községi jegyzői kar a tüzpróbát az anyakönyvi törvény életbeléptekor állta ki. Az egyházpolitikai viták alkalmával ugyanis, midőn minden tekintetet félretéve el kell ismerni az ellenzékről. Azonban az ellenzék magatartásának vannak olyan szimptómái is, amik kizárólag a közvélemény hangulatából következnek. A választásokon szenvedett súlyos vereség arra tanította meg az ellenzéket, hogy le kell térnie a mindig akadékoskodó politika országrontó útjáról, le kell mondania anarchisztikus módszeréről, mert csak igy lehet elég erkölcsi és szellemi ereje, csak igy lehet komoly, igazán számbavehetó tényezője a közéletnek. Pszihologiai tünet, hogy a nemzeti munkapárt túlsúlya elhallgattatta a leglármásabb, legvéresebb szájú obstrukciós vitézeket is. Ha tovább kutatjuk az első tanácskozási idő körülményeit, még egy fontos körülményre, illetve mozzanatra bukkanunk. Azok a törvényjavaslatok, amiket a képviselöház elfogadott, — a felirat kivételével — tulajdonképen nem is a jelenlegi kormány alkotásai voltak, ptogrammvalósitás volt, illetve a programm egy részének megvalósítása a mások eszközeivel, amikkel amazok nem tudták, vagy nem akarták az ország javát előmozdítani. A közélet rendje most teljesen helyreállt. Szabad a fejlődés útja, el vannak takarítva arról azok a romok, amiket a koalíciós gazdálkodás rajtahagyott és most már úgyszólván csak néhány erőteljes lépést kell tenni Magyarországnak, hogy elérje a kulturális és gazdasági haladás eddig elzárt, gyümölcsökkel, jóléttel megáldott paradicsomát. Mivel pedig a kormány a régi mulasztásokat pótolta, a régi bajokból származott betegségeket kigyógyitotta, igazán ezek miatt nem érhette gáncs a kisebbség oldaláról. Az ellenzékben élt ezúttal a felelősség érzete. Azokat a törvényjavaslatokat, amiket nagyrészt a maga emberei dolgoztak ki, el nem vethette, máglyára nem kívánhatta. Ennek a második lélektani mozzanatnak is köszönhetjük, hogy az uj parlament pótló munkája nemcsak alapos, hanem gyors is volt. Szétoszlanak az uj parlament tagjai a jól megérdemelt pihenésre. Nem akarjuk azt állítani, hogy nagyon kimerültek, de kétségtelenül dolgoztak. És ezt régen lehetett megállapítani a magyar politikusokról. Hogy aktuális hasonlatot mondjunk: az uj képviselőház rendbehozta az ország kertjének mező csak akkor lesz az Urnák gyönyörűséges termőföldje, ha azt egy egész ember teljes odaadással munkálja. A papnak tehát egész embernek kell lennie a szó ideális értelmében s ennek az egész embernek egész lélekkel csün- genie kell pályáján. Egész ember kell más pályára is. Csak egész ember lehet jó orvos, jó biró, jó tanító, de még inkább csak az lehet jó pap. Ama sok pályán — annak változatossága mellett is van sablonszerű, de a református papi pályán nincs. Ez teszi pályánkat nehézzé, de ugyancsak ez adja meg annak páratlan szépségét. Amazok tudománya, ha befejezve nincs is, de megállapítva meg van, a mi tudományunknak pedig még az öreg «Á»-ja sincs meghatározva. Mert ki tudná meghatározni Istent, ki tudná határok közé szorítani a határtalant! ?... A hólyag, ha megtöltik tartalommal, hatalmasan felduzzad, de, ha üres, alig észrevehetővé összezsugorodik. Ilyen a lélek is. Ha magára hagyod, alig ad magáról életjelt. Ez az emberben élő isteni szikra egészen ugyan soha sem alszik ki, de gondozás nélkül olyan nyomorúságos jelenségekben mutatkozik, hogy hajlandó vagy azokat nem is a lélek működésének tulajdonitan j Nehéz helyzetben egy-egy sóhajtás, túláradó örömben egy-egy hálás tekintet. Ez az egész. Pedig, hogy valaki ennyit megtehessen, ahhoz nem szükséges az örökkévalóságra hivatott lélek, ezt megteheti a testi ember is. A lélek valódi működése az isten- és emberszeretetben és az ebből folyó kötelességekben nyilatkozik, aminők : az őszinte bünvallás, bünbánat, megtérés, tökéletességre igyekezés, alázatosság, szelídség, irgalmasság, tisztaszivüség, a békességre törekvés, az igazság keresése, az igazságért még a háborúságnak is elviselése, az áldozatkészség, ami legnehezebb de legkrisztusibb követése a Mester eme felséges parancsának: »Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket, hogy legyetek I a ti menyei Atyátoknak fiai . . .!« (Máté 5. 44. | 45.) Erre a mükedésre csakis a gondozott, a I nemes lélek képes. A léleknek ez a gondozása, a benne szunnyadó nemes csirák ápolása, s ami ebből önként következik, a lelkek nagyobb egészének, a gyülekezetnek szellemi és anyagi felvirágoztatása a valóságos művészet a lelkipásztorkodásban. Ez csak kevés embernek sikerül, annak a kevesnek, aki ezen teljes odaadással fáradozik; aki életprincipiumává teszi a költő gondolatát: »Gondolj merészet és nagyot és tedd rá éltedet!« Nem voltam tökéles pap én sem, fogyatkozásaimat én ismerem legjobban. De hogy még sem voltam teljesen hütelen sáfár, lelkiismeretem jutalmazó Ítéletén kívül bizonyítja az eredmény, amelyet Isten segítségével elértem. Te is pap leszel, már csak ■'ét év választ el a világba való kilépéstől, elmor lom tehát lelkipásztorkodásom vezérelveit, elmondom, hogyan hoztam rendbe elhanyagolt ep/házamat. Én a testiekben — tudod — szegény vagyok, nem hagyok reád csillogó aranyakat, de ha szavaimra figyelsz, azokat megjegyzed és le is azok szerint cselekszel, akkor azokban drágább kincsed lesz, mint aminő a világ aranyja, ezüstje, mert azok megadják azt, amit emezektől hiába remélsz, megadják a megelégedést, boldogságot. Figyelj hát rám édes fiam! Figyelj rám, mert amit elmondok, az az én testamentomom és a te egyedüli örökséged lesz. (Folytatása köv.) Az orvosi kar által aiánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bán- talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? L A ki hosRzu időn keresztül köhögés bantalmaiban szenved. 2. Mindazok, kik geeehurutban szenvednek, Sirolin .Roche“ által rövid időn belül meggyógyulnak. 8» Aeztmaban szonvedók már rövid használat után lényeges könnyebbűlóet éreznek. 4. Skrotulns, mirigyé uzzadasoe. szom- és orrburutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Csak eredeti csomagolású SIROLIN „ Roche“-1 kérjünk es pótszereket határozót* tan utasítsunk vissza. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). Grenzach (Németország).
