Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-08-08 / 52. szám

2 1910 augusztus 8. TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK gyümölcsfáit. Gondoskodott arról, hogy a hernyók többé le ne legelhessék azokat. Majd jön az ősz, amikor a munkáshad ismét elfoglalja a helyét és friss erővel lát hozzá az érő gyümölcsök learatásához és ápolá­sához. Az ellenzék győzelmes serege. A most lezajlott országgyűlési ülésszakról sokféle kritika és méltatás hallható országszerte, de ezek között egy se oly különleges, mint amely e magas színvonalú viták folyománya­ként «az ellenzék győzelmes seregét» látja diadalmasan ragyogó erckópjákkal hazaszágul- dani a parlamenti csatatérről, melynek minden pontját a kormánypárt kerítette hatalmába. A magyar imperiálizmus érchangú kürtöse fújja ezt az andalító győzelmi dalt az ellenzék­nek, illetve Apponyi Albert grófnak, akihez ezt a nagyhatású budapesti hírlapot, mint az köz­tudomású, — évtizedes változatlan ragaszkodás köti. Tudjuk, hogy a hírlapíró barátsága, jó­indulata sokat ér a politikusoknak, de bármily szép is a barátság és jóindulat, — az igazság, a tériek szava se megvetendő dolog és mégis csak különös : az ellenzék győzelmes seregéről fuvolázni akkor, amidőn maga a fuvolás ugyan­abban a cikkben maga mondja, hogy a kormány és pártja dió dalt aratott, sőt ugyanott még azt is hangoztatja, hogy e parlamenti csatározások­ban nem volt se győző, se legyőzött. Mint lát­juk: a magyar imperializmus harsogó kürtöse ellenmondásokban nem igen szűkölködik, de nem ennek kimutatására fogtunk tollat, hanem, hogy megjegyzést fűzzünk «az ellenzék győzel­mes serege» kifejezéshez és ez az, hogy igenis : «az ellenzék győzelmes serege» ez alkalommal tényleg és valóban győzött Győzött a saját maga rossz természetén és ösztönein. Legyőzte önmagát és ezzel nemcsak a parlamentárizmus- nak, de a hazának is jó szolgálatokat tett. Készségesen elismerjük mi, hogy abban, hogy a lezajlott ülésszak vitáinak színvonala oly magas fokra emelkedett, Apponyi Albert gróf kiváló retori sajátságainak és higgadtságra törekvő politikai magatartásának tekintélyes része van, meg kell azonban állapítanunk, hogy e viták magas színvonalát a kormánypárt vezér­embereinek : Tiszának, Hédervárynak, Lángnak, Hieronyminak, Lukácsnak, Serény inak, Hazaynak és még számos más kormánypárti szónoknak nagyszabású beszédei teremtettek meg. Azzal a tisztelettel, mellyel mi az ellenzéki eszme iránt mindig viseltettünk, elismerésünket fejezzük ki a magyar ellenzék előtt, mely végre megtalálta önmagát és npint kisebbség, mint par­lamenti fontos tényező, kész teljesíteni hivatását. E hivatás teljesítéséből úgy reá, mint a köz­ügyekre csak haszon áradhat. Az ellenzéknek — s ez valóban igaz — számtalan módja és alkalma van arra, hogy olyan dalt mondjon az országnak, mely annak legjobban tetszik, de ebből még nem követke­zik, hogy az ország sorsának intézésére az le­gyen jogosult, aki a legszebben énekel és a leg­szebb énekekkel hozakodik elő. És ha — a magyar imperiálizmus kürtöse nyomán — valaki nem tudná, hogy melyik dal tetszik legjobban a magyarnak, hát megsúgjuk, hogy az a dil, melyet a költő igy jelölt meg: «Régi dal, régi dal, régi dicsőségről». Ez a régi dicsőség az, mely ott ég minden magyar szivé­ben De nagy tévedés volna, ha valamely dalos csapat azt hinné, hogy ezt a régi dicsőséget csak ő tudja igazán interpretálni! Ez a régi dicsőség az, mely égő sebbel fáj a jelenkor minden magyarjának szivén, de ne higyje senki, hogy csak az az igaz magyar, aki ez égő sebeit piacra viszi és ott mutogatva turkálja, azt pedig, aki ezttenni vonakodik, haza- fiatlannak bélyegzi. Ezek a mindnyájunkat égető sebek arra köteleznek bennünket, hogy egyetértve keressük és okvetlenül szerezzük meg a gyógyító irt és balzsamot és különösen köteleznek pedig arra, hogy ne szakgassuk fel a sebeket és ne vigyük túlzásba a múltak hervadhatatlan dicsőségén való kesergést, mert az megmételyezi nemze­tünk lelkületét; — hanem fogjunk össze, hogy mentői előbb és mentői teljesebb mértékben megvalósíthassuk, felújíthassuk a letűnt régi dicsőséget. Szépen és találóan mondja a költő : »Honfi, mitérepedő kebel a romok ormán ? Régi kor árnya felé visszamerengeni mit ér ? Hass, alkoss, gyarapits s a Haza fényre derül.» Derüljön uj fényre a haza és hassunk erre közre mindannyian, többség és ellenzék, akik 1 magyarok vagyunk egyaránt. F. M KÖZSÉGI ÜGYEK. A községi jegyzők szabadságideje. »A közigazgatás nem szünetelhet« elve eddig- elé egyedül a jegyzőknél érvényesült leginkább, j A községi jegyzők nem a peleskei nótárius-féle | vígjátéki alakok többé, hanem a nemzet szor- . galmas munkásai, kik áthatva hivatásuk nemes j és szép voltától, fáradhatatlanul dolgoznak köz-, ségeik érdekében. Komoly tisztviselői kar most már (bár köztisztviselői jellege ezideig még el­ismerve nincs), mely tudatában van annak, hogy ő a tengely, mely körüköl zigazgatás gépezete forog,s hogy ezen forgás kifogástalanul törté­nik sok,aztekintetben az ő érdeme. A községi jegyzői kar a tüzpróbát az anyakönyvi törvény életbeléptekor állta ki. Az egyházpolitikai viták alkalmával ugyanis, midőn minden tekintetet félretéve el kell ismerni az ellenzékről. Azonban az ellenzék maga­tartásának vannak olyan szimptómái is, amik kizárólag a közvélemény hangulatából követ­keznek. A választásokon szenvedett súlyos vereség arra tanította meg az ellenzéket, hogy le kell térnie a mindig akadékoskodó politika országrontó útjáról, le kell monda­nia anarchisztikus módszeréről, mert csak igy lehet elég erkölcsi és szellemi ereje, csak igy lehet komoly, igazán számbavehetó tényezője a közéletnek. Pszihologiai tünet, hogy a nemzeti munkapárt túlsúlya elhallgat­tatta a leglármásabb, legvéresebb szájú obstrukciós vitézeket is. Ha tovább kutatjuk az első tanácskozási idő körülményeit, még egy fontos körülményre, illetve mozzanatra bukkanunk. Azok a törvényjavaslatok, amiket a képviselöház elfogadott, — a felirat kivé­telével — tulajdonképen nem is a jelenlegi kormány alkotásai voltak, ptogrammvalósitás volt, illetve a programm egy részének meg­valósítása a mások eszközeivel, amikkel amazok nem tudták, vagy nem akarták az ország javát előmozdítani. A közélet rendje most teljesen helyreállt. Szabad a fejlődés útja, el vannak takarítva arról azok a romok, amiket a koalíciós gazdálkodás rajtahagyott és most már úgyszólván csak néhány erőtel­jes lépést kell tenni Magyarországnak, hogy elérje a kulturális és gazdasági haladás eddig elzárt, gyümölcsökkel, jóléttel megáldott paradicsomát. Mivel pedig a kormány a régi mulasztásokat pótolta, a régi bajokból szár­mazott betegségeket kigyógyitotta, igazán ezek miatt nem érhette gáncs a kisebbség oldaláról. Az ellenzékben élt ezúttal a felelősség érzete. Azokat a törvényjavaslatokat, amiket nagyrészt a maga emberei dolgoztak ki, el nem vethette, máglyára nem kívánhatta. Ennek a második lélektani mozzanatnak is köszönhetjük, hogy az uj parlament pótló munkája nemcsak alapos, hanem gyors is volt. Szétoszlanak az uj parlament tagjai a jól megérdemelt pihenésre. Nem akarjuk azt állítani, hogy nagyon kimerültek, de kétség­telenül dolgoztak. És ezt régen lehetett megállapítani a magyar politikusokról. Hogy aktuális hasonlatot mondjunk: az uj kép­viselőház rendbehozta az ország kertjének mező csak akkor lesz az Urnák gyönyörűsé­ges termőföldje, ha azt egy egész ember teljes odaadással munkálja. A papnak tehát egész embernek kell lennie a szó ideális értelmében s ennek az egész embernek egész lélekkel csün- genie kell pályáján. Egész ember kell más pá­lyára is. Csak egész ember lehet jó orvos, jó biró, jó tanító, de még inkább csak az lehet jó pap. Ama sok pályán — annak változatossága mellett is van sablonszerű, de a református papi pályán nincs. Ez teszi pályánkat nehézzé, de ugyancsak ez adja meg annak páratlan szép­ségét. Amazok tudománya, ha befejezve nincs is, de megállapítva meg van, a mi tudományunk­nak pedig még az öreg «Á»-ja sincs meghatá­rozva. Mert ki tudná meghatározni Istent, ki tudná határok közé szorítani a határtalant! ?... A hólyag, ha megtöltik tartalommal, hatalmasan felduzzad, de, ha üres, alig észrevehetővé össze­zsugorodik. Ilyen a lélek is. Ha magára hagyod, alig ad magáról életjelt. Ez az emberben élő isteni szikra egészen ugyan soha sem alszik ki, de gondozás nélkül olyan nyomorúságos jelen­ségekben mutatkozik, hogy hajlandó vagy azo­kat nem is a lélek működésének tulajdonitan j Nehéz helyzetben egy-egy sóhajtás, túláradó örömben egy-egy hálás tekintet. Ez az egész. Pedig, hogy valaki ennyit megtehessen, ahhoz nem szükséges az örökkévalóságra hivatott lé­lek, ezt megteheti a testi ember is. A lélek va­lódi működése az isten- és emberszeretetben és az ebből folyó kötelességekben nyilatkozik, aminők : az őszinte bünvallás, bünbánat, meg­térés, tökéletességre igyekezés, alázatosság, sze­lídség, irgalmasság, tisztaszivüség, a békességre törekvés, az igazság keresése, az igazságért még a háborúságnak is elviselése, az áldozatkész­ség, ami legnehezebb de legkrisztusibb köve­tése a Mester eme felséges parancsának: »Sze­ressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik ti­teket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket, hogy legyetek I a ti menyei Atyátoknak fiai . . .!« (Máté 5. 44. | 45.) Erre a mükedésre csakis a gondozott, a I nemes lélek képes. A léleknek ez a gondozása, a benne szunnyadó nemes csirák ápolása, s ami ebből önként következik, a lelkek nagyobb egészének, a gyülekezetnek szellemi és anyagi felvirágoztatása a valóságos művészet a lelki­pásztorkodásban. Ez csak kevés embernek si­kerül, annak a kevesnek, aki ezen teljes oda­adással fáradozik; aki életprincipiumává teszi a költő gondolatát: »Gondolj merészet és nagyot és tedd rá éltedet!« Nem voltam tökéles pap én sem, fogyat­kozásaimat én ismerem legjobban. De hogy még sem voltam teljesen hütelen sáfár, lelkiismere­tem jutalmazó Ítéletén kívül bizonyítja az ered­mény, amelyet Isten segítségével elértem. Te is pap leszel, már csak ■'ét év választ el a világba való kilépéstől, elmor lom tehát lelkipásztorko­dásom vezérelveit, elmondom, hogyan hoztam rendbe elhanyagolt ep/házamat. Én a testiekben — tudod — szegény vagyok, nem hagyok reád csillogó aranyakat, de ha szavaimra figyelsz, azokat megjegyzed és le is azok szerint cselek­szel, akkor azokban drágább kincsed lesz, mint aminő a világ aranyja, ezüstje, mert azok meg­adják azt, amit emezektől hiába remélsz, meg­adják a megelégedést, boldogságot. Figyelj hát rám édes fiam! Figyelj rám, mert amit elmondok, az az én testamentomom és a te egyedüli örök­séged lesz. (Folytatása köv.) Az orvosi kar által aiánlva. Gümőkór (tüdőbajok), légzőszervi bán- talmak, szamárköhögés, influenzánál. Ki használjon Sirolint? L A ki hosRzu időn keresztül köhögés bantalmaiban szenved. 2. Mindazok, kik geeehurutban szenved­nek, Sirolin .Roche“ által rövid időn belül meggyógyulnak. 8» Aeztmaban szonvedók már rövid hasz­nálat után lényeges könnyebbűlóet éreznek. 4. Skrotulns, mirigyé uzzadasoe. szom- és orrburutos gyermekeknek rendkívül fontos szer a Sirolin. A táplálkozást nagyban elősegíti. Csak eredeti csomagolású SIROLIN „ Roche“-1 kérjünk es pótszereket határozót* tan utasítsunk vissza. F. HOFFMANN-LA ROCHE & Co., Basel (Svájcz). Grenzach (Németország).

Next

/
Thumbnails
Contents