Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-08-04 / 51. szám
2 TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK amikor járásbíróságért, vagy adóhivatalért bukdácsolnak a miniszteri elsószobákban. Elaludt a munkásházak építésének az ügye is. Hisszük azonban nem végleg, mert most már van költségvetés. S ha aztán a törvényhozás felemeli a vidéki községek és városok fejlődését megbénító, mindössze 8—10 évre terjedő adó- ! mentességet 15—20 évre, mindjárt nagyobb lesz az építési kedv, természetes utón enyhül a lakásínség, ha nem is olcsóbbodnak a kétségtelenül magas lakbérek, de nem növekszenek ezek, a most megszokott, hatványozott arányban. Ügyesen rendezett tüntető felvonulások, ökölmutogatások, fenyegetések azonban semmit sem segítenek. Csakis árthatnak: Még inkább elriasztják a megcsappant építési kedvet és szándékot. Mert hogy nem csak a lakónak nehéz a helyzete, de a háziuraknak is, az elmondottak után azt hisszük, egészen kétségtelen. Egyszerűen nem mond igazat, aki a mai hallatlan drágaság mellett az építkezést akár a fővárosban, akár a vidéken jövedelmező befektetésnek állítja, mert itt minálunk is nem a lakók, de az irigyelt háziurak laknak a — legdrágábban. VÁRMEGYE. Díszközgyűlés. Simontsits Elemér alispán, mint a szabadságon levő főispán helyettese a következő meghívót küldte szét a vármegye bizottsági tagjaihoz : «0 császári és Apostoli Királyi Felsége I. Ferenc, József dicsőségesen uralkodó királyunk születése 80-ik évfordulójának megünneplése céljából Tolnavármegye közönsége folyó évi augusztus hó 18-án díszközgyűlést tart. — Van szerencsém a törvényhatósági bizottság t. c. tagjait felkérni, hogy a vármegyei székhá? nagytermében d. e. 10 órakor megnyitandó ezen közgyűlésen, minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek. — Szekszárd, 1910. évi augusztus hó 1-én. A főispán szabadságon: Simontsits Elemér, Tolnavármegye alispánja. — A díszközgyűlés tárgysorozata: 1. Az elnöklő főispán ur megnyitó beszéde. 2. Ünnepélyes hálaadó istentisztelet a belvárosi róm. kath. templomban. 3. Gróf Széchényi Sándor vbtt., vármegyebizottsági tag ur ünnepi beszéde. 4. A vármegye hódoló felirata — Felkérem a törvényhatósági bizottsági tag urakat, hogy ez alkalommal magyar díszruhában, vagy ünnepi öltözetben szíveskedjenek megjelenni.» Szekszárd város lakbérleti szabályrendelete. Szekszárd város lakbérleti szabályrendeletét a belügyminiszter átdolgozás végett vissza- küldötte, megjelölve az általa kívánt változtatásokat. A bérleti évnegyedek megállapítását a miniszter nem helyesli es szükségesnek tartja, hogy a bérévnegyedek az egész ország területén lehetőleg azonosak legyenek és igy nálunk is február, május, augusztus és november 1-ével kezdődőleg állapíttassanak meg. Rendelkezni kell arra nézve, hogy mikor fizetendő le a foglaló és a bérösszeg hány °/o-át kitevő összegben legyen követelhető. — Kimondandó az is, hogy a foglaló csak a szerződés megkötésének jeléül, de nem bánatpénzül szolgál, tehát sem a bérlő azzal, hogy a foglalót odaveszni hagyja, sem a bérbeadó azzal, hogy a kapott foglalót egyszeresen, vagy többszörösen visszatéríti, a létrejött szerződés jogi következményeitől nem mentesül. Kimondandó az is, hogy ha a bérbeadó nem gondoskodik arról, hogy a bérlő a bért az esedékesség nap ján a bérlemény területén lefizethesse, a bérlő a postaköltségek levonásával postán küldheti el a bért. Ez esetben a bérlő nem késik, ha a lejáratot követő napon adja postára a bért Az' a megállapítás, hogy a lakbér le nem fizetése esetén a beriet felmondás nélkül lejártnak tekintendő és a bérlő azonnal kiköltözKŐdni tartozik, a miniszter szerint meg nem állhat és akként módosítandó, hogy a bérbeadót ily esetben a felmondási jog fokozottabb mértékben a rendes felmondási időn túl is megillesse. Kimondandó volna, hogy a bér február 1-én. kezdődő hatállyal nem emelhető fel. A rögtöni hatályú felmondás a felmondást követő nap déli 12 órájára, vagy a felmondó fél által a felmondásban meghatározott hosszabb időre szólhat. A cég- és cimtáblák alkalmazása a ház- tulajdonosra való tekintet nélkül megengedendő. A bérlő vagy hozzátartozója rendkívüli körülmények okából kívánhatja, hogy a lakás egyes helyiségeinek megtekintése másnapra ha- lasztassék. Az üzleti heíyiségek azonban vasárnap és akkor, mikor az üzlet a bérlő vallási ünnepe miatt zárva van, meg nem tekinthetők. A házirendnek a lakbérleti szabályrendelettel ellenkező rendelkezései a bérlőt még akkor se kötelezik, ha azokat tudomásul vette, vagy aláírásával is ellátta. A házkezelőn es házgondnokon kívül a házmester jogai is körvonalazandók; de kimondandó, hogy a bérleti szerződés felmondására a házmester a bérbeadó felhatalmazása alapján se legyen jogosítva. dőben egy délután halálra szúrta Páris leghíresebb bajvívóját. A Manzanares partján agyonlőtt egy királyi herceget. Rómában halálra ítélték párbajok miatt, de a pápa feloldotta a büntetés alól. Verekedett már sokszor kicsinyes semmiségért, szép asszony mosolyáért, eldobott rózsáért. Most is megfogja állni a helyét. A tisztek lebeszélték. Messze van innen Tiszanamény, legalább négy óra lóval. Nem ér oda úgysem 11 órára. Danvers felkapcsolta fehér tiszti köpenyét. Ve magadhoz a pisztolyaimat — mondá szc jának — és nyergeid föl a lovakat, velem fc z jönni. Köszöntötte bajtársait, kezet fogot elük, azután eltávozott. öreg este lett, or a tiszanaményi toronyhoz értek. Félelmetes tjük volt. Félig kiszáradt mocsarak, elhagyott temetők mellett vágtattak el, a hűvös szél folyton a nyomukban volt. A felhők mögül előbukkant olykor a tele hold kísérteties arca. Danversnek eszébe jutott, hogy ez lesz a tizenharmadik párbaja és babonás érzés vett rajta erőt. Valami bus sejtelem azt súgta neki, hogy ez lesz az utolsó párbaja! Mikor a torony közelébe értek, egy szolga fáklyát gyújtott és átnyújtotta az urának. Éjjeli pisztolypárbajoknál az volt az akkori szokás, hogy a feiek fáklyafény mellett lövöldöztek egymásra. Messziről, vagy 60 lépés távolságról szintén látszott egy másik fáklyának fénye. A gróf balkezében tartva a fáklyát, előrehajolva a nyeregben kilőtte a pisztolyát. Pár pillanat múlva arról a helyről, hol a fény csil- lámlott, megjött a válasz. A golyók nem találtak. Danvers újra lőtt, az ellenfele is., Megint semmi eredmény. Tizenkétszer lőttek igy egymásra. Danverst elhagyta a türelme. A szolgájához lovagolt, megtöltette vele az összes pisztolyait. Azután messzire lobogtatva a fáklyát, hogy az ellenfelének jó célpontul szolgáljon, magasra kiemelkedett a nyeregből. Újra lőtt, megjött a válasz is, de; megint nem talált egyik sem. Valami negyedóráig lövöldöztek igy egymásra. Az őszi szél gúnyosan kacagott, zúgott. Lova idegesen kapálta a lábával a földet. A fák sejtelmesen bólogattak sötét lombkoronájukkal. Danversnek a fejébe szállott a vér. Nem volt félénk ember. Volt benne egypár csepp abból a szilaj vérből, amely oroszlánszívű Richárd ereit lobogtatta. Elhatározta, hogy egyenesen nekilovagol az ellenfelének. Megtudja, hogy ördög-e, vagy kisértet, akivel szemben áll. A szolgája messziről követte. Nagy meglepetés érte őket. Amit fáklyafénynek néztek, az nem volt más, mind egy égő s már félig kialvó pásztortüz. Átutazó vándorlegények melegedhettek mellette. De hát ki volt az, aki a lövésre válas:olt ? Danvers újra kilőtte pisztolyát. Hallatszott megint egy másik is. Danvers elkiáltotta magát: Ki az! Erre is megjött a felelet: Ki az! A visthang. Danvers a fejéhez kapott. Tehát ő, oroszlánszívű Richárd unokája, a hires Danvers grófok ivadéka, a hírhedt spa- dassin, csaknem egy óra hosszat vívott párbajt a viszhanggal, a kóbor őszi széllel, az éjszakával. Milyen nevetséges! Szerette volna főbelőni magát. És mikor a reggeli szürkületben hazafelé kocogtak, eszébe jutott, hogy ő olvasott már ehhez hasonló bolond históriát. Valami jókedvű ur, Cervantes Miguel de Savaroda irta meg. Igen, dón Quichotte és a szélmalom harca egészen olyan volt, mint az ő párbaja. Hogy fognak majd muatni a pajtások. A pajtások azonban nem mulattak. Éjfélkor, a legnagjob esőben és sárban lecsaptak a labancokra Vak Bottyán vitézei. A nehéz német lovasokat becsalták a mocsár közé és ott bántak el velük, a többit bekergették a Tiszába. A tisztek is elestek mind. Hírmondó sem maradt belőlük. Danrers elé szomorú látvány tárult, mikor megérkezett az ő tizenharmadik párbajáról. Sohasem tudte meg, hogy ki csalta őt ki a régi torony mdlé, a visszhanggal verekedni. 1910 augusztus 4. HÍREK. — A számvevőség U] főnöke. A pénzügy- miniszter Surányi Viktor számtanácsost a szekszárdi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez helyezte át és a hivatalfőnöki teendők ellátásával megbízta. Surányi Viktor hosszú időn keresztül szolgálta nálunk a vármegyét, majd pedig a számvevőséget s csak néhány éve került Beregszászra, majd Egerbe. — Bíróság köréből. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke Haraszti József pécsi ügyvédjelöltet a szekszárdi kir. törvényszékhez díjas joggyakornokká nevezte ki. — Áthelyezések A posta- és távirdaigaz- gatóság Deák Ignác posta- és távirdai tiszthelyettest Dombóvárról Pécsre a központba ; Fekete Gyula s. tisztjelöltét Keszthelyről Dombóvárra és Schntider Béla s. tisztjelöltét Dunaföldvárról Dombóvárra helyezte át. — A pénzügyminiszter Herczeg Ernő batonyai kir. adótisztet, hason- minőségben a szekszárdi kir. állampénztárhoz helyezte át. — A tolnai ref egyházmegye évi közgyűlése. A tolnai ref. egyházmegye évi rendes közgyűlését folyó évi szeptember hó 1-én délelőtt 9 őr kor tartja meg Szekszárdon, a vármegyeház nagytermében. A közgyűlés elnökei : Kátai Endre esperes és Szilassy Aladár egyház- megyei gondnok lesznek. Az egyházmegyei bíróság pedig szeptember hó 2-án d. e. 9 órakor tartja meg ülését.. — Segédjegyzők gyűlése. A dunaföldvári járási segédjegyzők és községi alkalmazottak folyó hó 14 én délután 4 órakor Dunaföldvár községházánál járási szövetséget alakítanak s ezzel a Segédjegyzők es Községi Alkalmazottak Országos Egyesületébe lépnek. Az alakuló gyűlésre szóló meghívót Vastagh Ferenc dunaföldvári segédjegyző bocsájtotta ki, akihez a gyűlésen résztvevők nevei bejelentendők. — Erdészeti egylet közgyűlésé. A tolna— baranya—somogyi erdészeti és vadászati egyesület f. hó 27-én tartja meg Bátaszéken évi közgyűlését. Az ülés különféle ünnepségek keretében fog lefolyni — ÜJ Iskola Szekszárdon. Vargha Sarolta oki. tanítónő miniszteri engedélyért folyamodott, hogy Szekszárdon 1910. szeptember 1-én magán el. fiú- és leányiskolát nyithasson. — Miután a Máyer-féle magán iskola megszűnt, kérvénye pártolólag terjesztetett fel, igy az engedélyt meg is nyeri. — A tamási középiskola terve. Tamási községben, amint tudósítónk írja— julius 31-én népes értekezlet volt a gyönki gimnázium áthelyezése érdekében. Szévald Móric főszolgabíró elnökölt és Dr. Frühvirth Jenő ügyvéd volt az előadó. Terjedelmes elaboratumát, melyből most már vjlágosan látható az ügy valódi állása, 500 példányban kinyomatják a félrevezetett közvélemény valódi tájékoztatása végett. Hozzászólt a javaslathoz Gyenis István biró, Hirsch Ignác nagybérlő Német Géza jegyző, Dr. Látrányi Imre és mások. Ellenvélemény természetesen nem lehetett Früh- virt érvei után. A községi biró kilátásba helyezte, hogy a község telket és százezer koronát ad. Miután Dombóvár telket nem, csak százezer koronát akar adni, e tekintetben Tamási volna előnyben. Elhangzottak ismételten Tamási mellett azon érvek is, melyekkel lapunk már hetekkel előbb foglalkozott, amidőn Tamási tervéről először is elsőnek hirt adtunk. Kiküldtek szükebb körű bizottságot és megindították a gyűjtést egy konviktus költségeire. Az értekezleten egy igen illetékes tényező közbeszólás alakjában különben a dombóvári járásbíróság felállításáról igen kedvezőtlenül nyilatkozott, amit általános örömmel fogadtak az összegyűltek. — Iskolatársak találkozója. Bonyhádon 1900-ban a IV. osztályt végzett társaimat kérem : akár eljönnek, akár nem jöhetnek az aug. 25-iki tizéves találkozóra, velem azt közölni szíveskedjenek. Bohár László püspöki másodlelkész, Pápa. — Községi Ügyek. Simontomya község képviselőtestülete egyhangúlag elh- tározta, hogy a kö ségi jegyzői lakást 2723 K költséggel renováltatja — Pari község képviselőtestülete egyhangúlag elhatározta, hogy uj községházat épit, melynek öszes költségei az 500 K tevő bebútorozással együtt 33140 koronára rúgnak. E célra különféle bevételekből rerdelkezésre áll a községnek 11574 K 60 fillér és igy a kiadási többlet 21565 K 40 fillér, a megyei pótadóból fog fedeztetni. — Pakson nem lesz droguérla. Turcsányi Lajos oki. gyógyszerész bakabányai gyógyszerész droguériáért folyamodott Paksra, de a belügyminiszter a kérelmet elutasította. — Gondnokság. Tallósi Erzsébet tamási Dénes Lajos pincehelyi, és Ürögdy József gyönki lskosokat gondnokság alá helyezték.
