Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-08-04 / 51. szám

1910 augusztus 4

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

— mozognak a szőlősgazdák Az az óriási kár, mely a szekszárdi hegyvidéket az idén érte, megmozdította szőlőtermelőinket, hogy súlyos anyagi helyzetükön lehetőleg segítsenek. Az előhegyi hegyközség mozdult meg ez irányban először, melynek helyettes bírája: Plank Gyula kérvényt ad be a városhoz, hogy intézzen feliratot a földmivelésügyi miniszterhez, hogy kivételesen az idei őszi és tavaszi gyérítéshez szükséges szénkéneg hordókért ne kelljen óvadékot letenni. Kívánatos, hogy a többi hegyközségek is hozzájáruljanak a kérelemhez és hogy annak foganat is szereztessék, mert a szénkéneghordó óvadék mindenkinek nagyon alkalmatlan, sokakra nézve pedig igen terhes. Ezenkívül az előhegyi hegyközség a főispán utján felír a földmivelési miniszterhez, hogy a szőlőfelujitáshoz szükséges gyökeres és sima vadvesszőket előállítási árban a legjutányosab- ban adja az idén a szekszárdi szőllőtermelőknek. Ehhez a kérvényhez a többi hegyközségeknek is hozzá kell járulniok és általában szükségesnek tartjuk, mint azt már több ízben hangoztattuk, hogy a szekszárdi hegyközségek egymással érintkezésbelépjenekéskczös megbeszélés u ján egyező akarattal tegyék meg a szükséges lépéseket, melyek a szőllő-kultura fejlesztése és a gazdák anyagi érdekének biztosítása szempontjából kívánatosak. Reméljük, hogy a közös nagy csapás nyomása alatt végre ez is meglesz.

— Tanítóból minorita Schoner Simon te- veli fiatal tanító az idén magán utón érettségi vizsgálatot tett, melynek alapján pályázott a minorita rendbe theologusnak. Fel is vették. Szeptemberre tehát otthagyja állását és Maros vásárhelyen fogja hallgatni a theologiát. A szorgalmas, ügyes tanító távozásán őszintén sajnálkoznak a teveliek.

— UJ gyógyszertár Hobor Kalman gyógyszerész decsi uj gyógyszertára, — amint már jeleztük — f. hó 1 - én nyílott meg. Az átadás előtt jul. 30-án dr. Drágíts Imre főorvos is meg vizsgálta a gyógyszertárt s azt minden igénynek megfelelőnek találta.

— Falböck-Síremlék. Dunaföldváron folyó évi október hó 6-án vagy november 1-én avatják fel Falböck Róbert 48 as vörössapkás honvédhadnagy közadakozásból létesült díszes síremlékét.

A Jártatok tulajdonjogi átruházása.

Előfordult esetekből kifo'yólag kétség merült fel aziránt, hogy lehet-e a belföldön tulajdon- jogi átruházásnak helye olyan Bosznia- Hercegovinából, Ausztriából, vagy a vámkülföldről behozott állatokról szóló eredeti marhalevelek alapján, amelyeken a tulajdonos személyében és lakhelyében bekövetkezett változások egy vagy több ízben hátiratilag lettek föltüntetve. A földművelésügyi miniszter most rendeletet adott ki, mely közli a törvényhatóságokkal, hogy miután Bosznia-Hercegovinában, Ausztria, vagy a vámkülföldön kiállított marhalevelek kezelése tekintetében fennálló szabályok nem vonatkoztathatók, ennélfogva az említett körülmény nem lehet akadálya annak, hogy az ily marhalevelek használatba vétessenek. Mihelyt azonban ilyen idegen marhalevél alapján újabb tulajdonjogi átruházás eszközlendő, az eredeti marhalevélre uj hátirat nem végezhető, hanem a fél kívánságára uj marhalevél állítandó ki.

— A dombóvári diákok köre. A Dombóváron üdülő diákság még a szünidő alatt sincs tétlenül, hanem önművelődéssel, önképzéssel tölti idejének egy részét. Múlt hó 20-án megalakították a szünidei önképző-kört, melynek eddig 60 tagja van. Elnök Klopstock Hugó, alelnök Serafin Gyula, pénztáros Blum Gyu'a és jegyző Balogh Zsigmond lett. A dombóvári ipartestület a Jókai úti helyiségét bocsátotta az ifjusíg rendelkezésére, ahol a D. K. E. könyvtárát díjtalanul használhatják. Augusztus 27 én hangversennyel egybekötött táncmulatságot tartanak, melynek védnöke Döry Hugó lesz.

— Névmagyarosítás. A belügyminiszter megengedte, hogy Pere Ferenc dörypatlani illetőségű budapesti lakos vezetéknevét *Pászlori*-ra változtassa.

— A tamási szarvasok. Mióta a német császár Bellyén vadászott és a német trónörökös Máramarosban bérelt szarvas területet, azóta igen nagy a hírük — és méltán — a német földön a magyar szarvasoknak. Megírtuk tavaly, hogy a német császár sógora Günther schleswig-hol- steini herceg akarta kivenni a tamási hercegi erdőt, de a dolog elmaradt. Mint Tamásiból értesülünk, most Báró Bockstorff Oszkár a mecklenburgi Kasdorfból bérelte ki a vadászatot évi 10,000 koronáért. A báró Miklósváron fog lakni a hires Eszterházy-féle vadászkastélyban.

— Tolvaj segédek. Nyilasi József bátai molnártól segédje lisztet lopott és megszökött. A lopásban segítő társa volt Riegler Lajos is. Előbbit a csendőrség nyomozza s utóbbit pedig feljelentette a kir. ügyészségnél.

— Végzetes baleset. A pécsi helyőrségnek egyik kellemes egyéniségű, rokonszenves tisztjét mgedböbbentő súlyos természetű baleset érte,

A sajnálatos baleset különben röviden a következő. Délben jött be a Király-utcán végig a pécsi 19. honvédgyalogezred néhány százada, amely csapattest a város közelében gyakorlatozott, a vendégségben itt levő székesfehérvári . honvédzenekar vérpezsdítő muzsikájának hangjai mellett. A poros es fáradt fiuk az Irgalmasok utcáján lefelé vonultak.sehogy a honvédkaszár nyaba térjenek, — A Rákóczi ut és Siklósi-utca keresztezésénél van egy vizfolyóka, amely télen nyáron vizbőséges. A katonák élén haladó tisztek már mind átértek ezen a büztámasztó, bacillus nevelő folyókán, amikor egyszerre csak Fiilöp E. honvédfőhadnagy, a Várkonyi család kö éli rokona, századparancsnok lova megcsúszott bnnne s ’elbukott. Szerencsétlenségre a ló a főhadnagyot maga alá temette, akire a nehéz állat teljes sujával zuhant. Az esésre a tisztek és a legénység tüstént abbahagyták a [menetelést és bajtársi ’ szívességgel segítették ki a ló alól Fülöp hadnagyot, akinek lábából patakként dőlt a vér. Már akkor is látni lehetett, hogy súlyos sérüléseket szenvedett. S csakugyan. Amikor a lakására szállították, az előhívott orvos megvizsgálván, megállapította, hogy sérülései rendkívül súlyosak, amennyiben a térdkalácsa kificamodott, a csipőcsontja megzuzó- dott, ezenkívül pedig az arcán és a kezén szenvedett zuzódásokat. Bár komolyabb baj nem merült föl, a sérülések igy is e ég súlyosak s természetes, hogy hosszabb időt fog igénybe venni, amíg a szimpatikus főhadnagy elhagyhatja a betegágyat. Érdekes és fontos is megjegyeznünk, hogy Fülöp Elemér kardja csaknem derékszög formában meghajlott az esés következtében, mert a főhadnagy ráesett és csak kicsi híja, hogy a mellét keresztül nem járta. A rokonszenves modorú, kellemes egyéniságü főhadnagy balesete iránt városszerte őszinte sajnálkozás nyilvánul meg.

— Valdmann Rózsa a budapesti Nemzeti ze nedében az első művészképző osztályt sikerrel letette és a zenede tananyaga szerint vizsgára előkészit és a vakáció tartamára, úgymint a jövő tanévre jelentkezéseket elfogad Krammer könyvkereskedő.

—- Életmentő raktáros. A dföldvári hajóállomás felett kirakodás végett kikötött A Duna- gőzhajózási Társaság »C. Oberbán» nevű hajója. Vida Lajos kormányos 7 éves fia a Dunába esett s bizonyára a vízbe fül, ha a társaság raktárosa, Kudlik János élete kockáztatásával, orvosi kezelés alatt álló dagadt karjával ki nem menti.

— Balesetek. Schneider Jánosné Klem Mária 27 éves gógai (Bogyiszló) lakos augusztus

2-án reggeli készítésénél petróleumot öntött a fára, hogy jobban égjen, miközben a kanna felrobbant és Schneiderné életveszélyes égési sebeket kapott. — Id. Imre István 71 éves simon- tornyai lakosnak Strasszer N, szürüjén cséplés közben a cséplőgép jobb lábát eltörte. Mindkettőt súlyos sérülésével a Ferenc közkorházba szállították.

Legújabb.

A pécsi képviselőválasztás.

Pécsett ma csütörtökön volt a Zichy János miniszter lemondása folytán megtartott képviselőválasztás. Három jelölt volt. A munkapárt által támogatott Erreth János volt főispán Kossuth-párfi; dr. Egry Béla ügyvéd, ki Pécsváradon mint Justh- párti kisebbségben maradt a néppárti Frey Jánossal szemben és Szabó József szocialista jelölt.

Rendkívüli érdeklődés mellett folyt le a választás. Délután 3 órakor tűzték ki a zárórát. Ekkor dr. Egry Béla a párton- kivüli függetlenségi jelölt 600 többséggel

vezetett. Nagy többséggel való győzelme, mint lapunk zártakor értesülünk, teljesen bizonyos. Hívei fehérselyem zászlót adtak át neki; » Tiszta választásc felírással.

— Budapest székesfőváros vegyvizsgálóintézete hivatalos jelentéseiben a következőket állapítja meg:

»A természetes Ferenoz József-keserü- viz rendkívüli nagy kénsavas nátron és kénsavas magnesia tartalma, mely által ez minden más ilyennmü víztől külömbözik, kétségtelenné teszi, hogy ezen viz gyógy- hatását főleg ezen két alkotó részének kell tulajdonítanunk.*

3

A valódi Ferencz József-keserüviz biztos hatás, kellemes és olcsó használhatósága által tűnik ki, s ezért az orvosok és betegek többre becsülik, mint a gyengébb hasonnemü ásványvizeket.

A repülésről.

Ez a mi századunknak, a huszadiknak megoldó problémája a technika terén, És az emberi találékonyság még most sem jutott el odáig, amire a természet a madár sőt az alsóbbrendű rovar világot képesíti. A szó valódi értelmében még csak a szárny próbálgatásig jutottunk el, és nem tudtuk eltanulni a minket lépten-nvomon környező, oly biztosan szálldogáló s fészkére vissza-visszatérő fecskétől, sőt még az alkalmatlankodó légytől sem, hogyan lehetne minden irányban, jobbra és balra, alá és fel biztosan szeldelni a levegőeget. Az ember az ő százféle repülőgépeivel legföllebb még csak a házi lúd lomha, ügyetlen repüléséig vitte, s midőn ludat látok az utca porából fel- szállani s ügyetlenségével a deszkakerítésen vagy falon összezúzni magát: mintha csak egy-egy szerencsétlenül járt avi itikus katasztrófája volna. Abban is hasonlók az aviatikusok a ludakhoz, hogy miképen a ludsereg fülsiketítő gágogással azonképen az aviatikus sereg a reklám száz nemével adja tudtára mindeneknek, országnak- világnak az ő nagy productióját. Nagy dolog az. ha egy Bieriot a La-Manche csatorna nehány kilométernyi szélessége felett átrepül: de hát a daru, gólya, fecske micsoda tenger és sivatag feletti utakat tesz meg évente!

Hozzák a lapok és a folyóiratok a repülés történetét, s a hitrege homályos ködébe burkolt Daedalus és Ikarustól fogva felkutatják a följegyzéseket a repülés első kiséletezőitől. Hanem egyet nem találok sehol. Gyerekdiák koromban, az ötvenes években úgy emlékszem Müller Gyula Nagy Naptárában olvastam egy értekezést a repülésről, s ebben illusztrálva láttam a repülő ember alakját. Motor nélkül, saját testi erejével hozta ez mozgásba a karjaira és lábaira öltött széles kiterjedésű denevér szárnyakat s úgy produkálta magát Bécsben, a Praterban vagy hol, de már régen, roppant népség és katonaság, sőt a császári udvar szemeláttára. Nekiiramodó futás után felszállott néhány öl- nyire, s repült is vagy ötven lépésnyire, de azután elfáradva kénytelen volt leszállani. Erről a valóban korszakalkotó repülési próbáról nem olvastam még a repülés krónikáiban. Azt mondja az a naptárcikk, hogy mihelyt a könnyűségben szilárdságban és ruganyosságban a madár tollainak megfelelő anyag s könnyűsége mellett roppant erőt kifejtő mozgató gép álland rendelkezésünkre: akkor a repülés kérdése meg lészen oldva.

Pár év előtt kaptam a postán egy gyufaskatulya alakú csomagocskát. Felbontom, és aztán, kibontakozik kezeim közül egy sáskához hasonló valami, és nagy berregéssel felrepül, repül és leszáll. Megvizsgálom, hát látok egy kereszt alakú szélkerepü forma szárnyazatot. melyet egy gyufa forma hengerecskére feltekerhető gumifonál hoz mozgásba. A szárnyakra rá volt nyomatva melyik bazárban kapható 20 fillérért. íme — mondok — a repülőgép: csak nagy alakban kell megcsinálni, megfelető motorral s kormánnyal ellátni 1 És csakugyan, ilyenformák — amint rajzban látom — a monoplánok és biplánok. Nem a nagykiterjedésü szárnyak, melyek úgy hiszem csak egyensúlyozásra valók, szelik a levegőt, hanem elől és hátul alkalmazott propeller-készülékek. A gép körforgását nem lehetne-e átvinni a szárnyakra, föl-alá csapkodó mozgatásra, úgy hogy a vitorlák hol összehuzatnának, hol kiterjesztetnének, mint a madarak szárnyai ? Kormányul pedig olyanforma készülék szolgálna mint a madár farka, vagy a hajók kormánydeszkája. Mily roppant lendületet adna a fölemelkedésre vagy előrehaladásra egy pár óriási, 10—20 méter kiterjedésű madár- vagy denevérszárnyak csak egyszeri meglebbentése 1 A nagy madár például a gólya, három-négyszeri szárnylebben- tés után mintegy pihenve halad előre. így, szárnyakkal repülve nem menne kárba annyi erő, mint ahogy 4—5 foknyi szög alatt körben- forgó propeller csavarján a hajtó erő fele kárba vész. Csak azt kellene kitanulmányozni, hogyan vonja be a madár szárnyait egy-egy szárnycsapás után, midőn újabb lebbentésre fölemeli.

Az emberi fantázia okos és erkölcsi szárnyas lényekkel népesíti be a túlvilágot, szárnyas angyalokkal, különös, hogy a képző művészet egyébként számot szokott vetni az anatómia törvényeivel, csak az angyalokra nézve nem: ezeknek karjai mögé — bocsánat a kifejezésért — biggyeszti oda a szárnyakat, még ma is. Ez olyan absurd valami 1 El sem lehet képzelni egy angyal csont- és izomrendszerének vázát Vagy szárnyak, vagy karok, de szárnyak is, karok is — ez már képtelenség!

—r—r.