Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)
1910-05-23 / 29. szám
Előfizetési ár: Egész évre .... 16 korona. Fél évre .... 8 „ Negyed évre ... 4 ,, Egy szám ára . . 16 fillér. Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatalon kívül elfogad a Molnár-féle könyvnyomda es }>apirk*reske<l*á r.-t- Szekszardon. Egyes szamok ugyanott kaphatók. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőségi telefon-szám: 18 és 24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18 és II. Szerkesztőség : Bezerédj István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal : Vármegye-utca 130. szám. Az elöritetési pénzek »*s hirdetések ide küldendők. Néptanítóknak. ha az előfizetést egész évre előre beküldik. 8 kor. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLOVÁRI MIHÁLY. | Laptulajdonosok a szerkesztők. Tisza programbeszéde. A programbeszéd szónak mindennapos értelme, olcsóvá lett fogalma nem illik Tisza aradi beszédéhez. Nem alkalomhoz kötött szavak voltak ezek, amelyek egy választókerület szűk körének vannak szánva; nem egyszerű hüségvallása a képviselőjelöltnek a maga politikájához, a maga pártjához. Még kevésbbé fogadkozások, Ígéretek, a melyek a jövendő reményeinek sajkájához vannak kötve. Ez a program Magyar- országnak, a magyar nemzetnek programmja. Világitóan, hatalmasan magaslik ki ez a program a pártkeretek fölé; nem egy poli- kai tábor cselekvésének útirányát, harci sorrendjét jelöli meg, de az állami, gazdasági és társadalmi élet minden mezején, minden tagozatában lölmutatja a tennivalókat, a melyek összessége a jövendő boldogulására vezet. A korteszajból, a választási harcból plasztikusan kiváló, örök értékű politikai tanulmány ez. Történetiró, ha valaha Magyar- országnak azt az idejét akarja izről-izre megismerni, amelyben most élünk, nem találhat jobb, becsületesebb forrásmunkát ennél a beszédnél. Mert ahogy ebből Magyar- ország közállapotai, bujái, tévelygései és helyes törekvései, az országnak és egyes részeinek hivatása, szükségei és kötelességei elébe fognak tárulni: abban nem ferdített és nem kendőzött egy árnyvonalat se a politikai egyoldalúság, vagy elfogódottság. A törvényhozási és társadalmi feladatoknak mindegyikére kiterjeszkedett. A hadsereg megoldásra váró kérdései, a külpolitika, a gazdasági kiegyezés, a bankügy, a nemzetiségi probléma, az államháztartás zavarai, a készfizetések felvétele, az államvasutak sorsa, a tisztviselői kérdések, a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem problémái, a lelkészi fizetések aktuálissá vált ügye, a városok segítése, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás problémái, a magántisztviselők igényei, a munkásügy, a választójog kérdése, a házszabályrevizió, a társadalmi tennivalók, mindezek a kérdések élénken, egymásba kapcsolódóan váltották föl Tisza István gróf beszédében egymást s mindegyiknél az erős logika, az el nem ferdíthető valóság, s a rendületlen, izzó hazaszeretet nyit utat az elmékbe, a szivekbe. Még Tisza István gróf politikai beszédei közüljjs a legkiválóbb, tartalomban és jelentőségben a leggazdagabbak egyike volt az aradi programbeszéd. Részei, súlyos kijelentései bizonyára eleven visszhangra, megvitatásra találnak a politikai mezőkön. S a legnagyobb figyelemre, s komoly következményekre az a beszéd számíthat, amelyben Tisza István gróf az Ausztriával való viszonyunkról, s az osztrák körök bizonyos állásfoglalásáról tett nyilatkozatot. Amikor kifejtette, hogy Ausztriával gazdasági közösségben kell élnünk, mert ezt ma a mo- narkia mindakét államának érdeke egyformán kívánja, élesen és erélyesen állást foglalt amellett, hogy az Ausztriával kötendő kiegyezésben Magyarország összes jogos igényei telje? kielégülést kell, hogy nyerjenek, mert ha ez nem sikerülne, ! Ausztria kényszerít/ Magyarországot a gazdasági különválásra, amely Magyarországnak is árt, de Ausztriának még többet. Még keményebben és határozottabban tiltakozott az osztrákok azon frivol játéka ellen, amelylyel a készfizetések felvételének, mint Magyarország gazdasági nagykorúsága tényezőjének útját állják. A nála megszokott határozottsággal hangsúlyozta, hogy bármennyire súlyt helyez közgazdasági ügyeinknek Ausztriával egyetértő rendezésére és bár ismeri a közösség felbontásából származó károkat, mégis, ha a készfizetések felvételében Ausztria folytatná elodázó magatartását, akkor nem lesz rá mód és hatalom, amely visszatartsa a magyar nemzet többségét attól, hogy pénzügyileg külön váljon Ausztriától Ez az erős, egyenes állásfoglalás eleven cáfolata volt annak a vádnak, mintha Tisza István gróf Ausztriával szemben a fóltétlen megalkuvás álláspontján lenne ; s az ő ajkáról, az • ő egyéniségének súlya mellett ennek az állásfoglalásnak nemcsak feltűnést keltő hatása, de komoly, messzemenő következményei lesznek. Gyönyörű és meggyőző volt beszédének az a része, amelyben szokatlan, de annál jobban eső melegséggel szólt az osztálykülönbségek kiküszöböléséről. íme egy elragadó szemelvény: «Lehet-e az emberiség haladásáról beszélni akkor, ha ma is még annyi nyomort látunk, ha ma is saját hibáján és erkölcsi fogyatékosságán kívül a társadalomnak annyi tagja jut nyomorba. Ha mi a inagyar nemzetet nagygyá akarjuk tenni, ha mi a magyar nemzet jólétéről, függetlenségéről, boldogságáról álmodozunk, akkor a nagy tömegek jólétéről, boldogulásá- \ ról és biztos ekszisztenciájáról kell a lehető legjobban gondoskodni.» Aranyszavak ezek — méltók Tisza Istvánhoz. Ezekben az igazi Tisza Istvánra ismerünk, aki 24 óráig sem lehet a Baross Jánosok fegyvertársa. A választói jog kérdésében elhangzott nyilatkozata szintén teljesen megnyugtató. \ Szükségesnek tartja, hogy az ipari munkás, a rendezett kereseti viszonyok között élő szakképzett munkás megkapja a választói jogot, mert lehetetlen ezt az osztályt továbbra is abban a helyzetben tartani, amelyben ma van, amikor sokkal kisebb keresettel biró és sokkal alantasabb szellemi képzettséggel biró rétegei a társadalomnak választhatnak. Azt az általános irányeszmét, melyet Tisza szintén hangsúlyoz, hogy a magyar állam nemzeti jellegét meg kell őrizni és hogy a választójogi reform terén addig a határig kell elmenni, ameddig azt a nemzeti szempont megengedi, szintén csak helyeselni lehet. Meggyőződésünk, hogy Tisza Isván és a kormány álláspontja között nem lesz külömbség és hogy ebben a kérdésben sem fog sikerülni — amint azt a nemzeti munkapárt ellenségei annyira szeretnék — a kormány és Tisza között való összhangot, ami nem pártérdek, hanem magának az országnak érdeke, megbontani. Minden magyar ember olvassa el Tisza aradi beszédét, ameiy a hazafiság és a böl- cseség remeke és azt megszívlelve, merítsen belőle okulást és lelkesedést. A munkapárt többsége. Tíz nap választ el már csak bennünket a választások megkezdésétől s az előjelek után minden elfogultság nélkül eleve megállapítható, hogy a nemzeti munkapárt az összes volt koalíciós pártok fölött nagy és számottevő diadalt fog aratni s a régi vegyes többséget kompakt, egységes többség fogja fölváltani. Ha most orszagrészenkint átvizsgáljuk hazánk térképét, hozzávetőleges számítással konstatálhatjuk, hogy nemcsak a legnagyobb, hanem a többségi párt lesz a nemzeti munkapárt. A várható eredmény a következő : Délmagyarország: Bács-Bodrog, Temes, Krassó Szöreny, Torontálmegyében 38 vidéki és 10 városi kerület, összesen 48, ebből biztosra vehető a munkapárt részére 35 kerület. Erdély: Alsófehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Csik, Fogaras, Háromszéa, Hunyad, Kisküküllő, Kolozs, Marostorda, Nagyküküllő, Szeben, Szilágy, Szolnok-Doboka, Tordaaranyos, Udvarhelymegyében 61 vidéki, 19 városi kerület, ösz- szesen 80, ebből munkapárti várható 50 kerület. Bihar és Nagyvárad 13 kerület, ebből munkapárti 8. Alföld: Arad, Békés, Csanád, (Jsongrád, Hajdú, Jasznagykunszolnok, Pestpilissoltkiskun, Szabolcs, Szatmármegyébep 46 vidéki, 24 városi kerület, összesen 70, ebből rossz esetben iá várható 23. Budapest 9 kerületéből 7. Dunántúl: Baranya, Fejér, Győr, Komárom, Moson, Somogy, Sopron, Tolna, Vas, Veszprém, Zalamegyében 66 vidé-ci, 6 városi kerület, ösz- szesen 72, ebből munkapárti számítható 35. Fiume 1. A Fölvidék 120 kerületéből a munkapárt részére biztosra vehető 80 kerület — Ezeket az adatokat összegezve s hozzáadva a többi pártok várható arányát, minden optimizmus nélkül, ezt a kimutatást kapjuk: Alföld 23, Dunántúl 35, Délmagyarország 35, Erdély 50, Fölvidék 80, Bihar 8, Budapest 7, Fiume 1, összesen 239 munkapárti, beleszámítva 11 szászt és 13 pártonkivüli 67-est. A két függetlenségi párt 130 A néppárt 24 A nemzetiségiek 20 kerületre tehetők, ezek szerint a 174 tagú ellenpárttal szemben tiszta többség 65 kerület. Amint látható, az uj alakulás, amelyet Khuen-Héderváry Károly gróf szerencsés keze a semmiből teremtett, nagy és tekintélyes többséggel fog sorakozni az országgyűlésen, ami a törvény- hozás munkaképességét s a nemzet jobb jövőjének fölvirradását jelenti. Kiváló nevezetességű az, hogy az ország 81 városi kerületeinek zömét a kormány hódítja meg, ami egyértelmű azzal, hogy az intelligencia, Magyarország igazi ereje, a városi polgárság örömmel követi az uj irányt. Természetesen mindez a viszonyok mérlegeléséből összeállított — kombináció, ; mely — választásról lévén szó — a munkapártra nézve még kedvezőbben, esetleg kedvezőtlenebbül is alakulhat, de hogy az abszolút többség meglesz, az bizonyosra vehető. Választási mozgalmak. Perczol Dezső vbt. tanácsos, a bonyhádi kerület nemzeti munkapárti illusztris képviselő- jelöltje múlt héten folytatta választói körútját Győrén, Mázán, Nagymányokon Kismányokon, Mórágy, Alsónána, Bátaapáti, Möcsény és Pala- tinca községekben, hol a választók részéről mindenütt tüntető ragaszkodással és meleg lelkesedéssel fogadtatott. Alsónánán, mely közigazga- I tásilag a központi járáshoz tartozik, Bajó Pál
