Tolnavármegye és a Közérdek, 1910 (20./6. évfolyam, 14-93. szám)

1910-05-23 / 29. szám

2

központi főszolgabíró is megjelent a fogadtatáson és intézkedett a rend fenntartásáról, mely : különben mindenütt példás volt. Legközelebb i be is fejezi a kerület bejárását, melynek válasz- ! tói túlnyomó többségben az ö zászlójának lelkes hívei és azt a zászlót föltétlenül fényes diadalra is fogják vinni.

Jeszenszky Andor koraija Múlt kedden Nak, Lápafő és Várongon tartotta a kerület népszerű munkapárti jelöltje : Jeszenszky Andor programmbeszédét; szerdán pedig Gyulaj és Értény községekben és mindenhol lelkesen fogadták és lovas bandériummal kisérték egyik községből a másikba. Csütörtökön és pénteken a kerület felső községeit látogatta meg Jeszenszky és vasárnap Szakoson volt, ahol nagyobb szabású fogadtatása volt. Jeszenszkyt Kämmerer Ernő a kerület volt képviselője kiséri kőrútján és minden egyes községben nagyobb pártja van, mint az ellenjelölt Szluha Pálnak, aki pedig már hetek óta a kerületben tartózkodik és minden eszközt felhasznál, hogy magának híveket szerezzen. *— Jeszenszky győzelme bizonyosra vehető.

Ugyancsak a szakcsi kerületből Írják, hogy Jeszenszky Andor nemzeti munkapárti jelöltet Koppányszántó, Bedeg, Kánya, Tengőd községekben óriási lelkesedéssel és fénnyel fogadták, Értény községben történt fogadtatása pedig olyan impozáns és nagyszabású volt, aminőt kevés képviselőjelölt ér meg. Jeszenszky Andor képviselőjelölt vasárnap délelőtt 10 órára tűzte ki Érténybe a programbeszéd megtartásának határidejét, már reggel fél 9 órakor 150 kocsi és 80 lovasból álló menet indult érte Koppányszán- tóra, Dr. Kämmerer Ernő miniszteri tanácsos kastélyához, ahol szállva volt, s onnét zászlóerdő és koszorueső közepett vonult át Érténybe. Megérkezésekor Bertics Pál községi főjegyző gyönyörű és lelkes beszéddel fogadta, amely nagy hatást keltett a választó közönség között s ezután mintegy 1000 emberből álló hallgatóság előtt megtartotta Jeszenszky tartalmas és gyönyörűen construált beszédét. A nép óriási lelkesedéssel fogadta, a jelöltet ottléte alatt valósággal ünnepelte — Végtelen jó hatással volt a népre Jeszenszkynek puritán egyszerűsége, szivjósága és az igazi magyar urat, nem a mandátum vadászó jelöltet jellemző magatartása és beszéde, hogy senkit beszédében nem ócsárolt, sem személyekkel, sem pártokkal nem foglalkozott, hanem a saját dolgával és programjának kifejtésével nyerte meg a választók szeretetét és lelkesedését. Megválasztása bizonyosra vehető.

Nagy elismeréss illeti Értény község jegyzőjét Bertics Pált, akinek tapintatos és lelkes vezetése mellett Értény község, ahol választási mozgalmak az előtt oly vehemensek voltak, hogy az élet és vagyon biztonság is veszelyeztetve volt, ma tisztes polgársághoz illő komoly és higadt magatartást tanúsít az egész lakossá.

Jeszenszky Andor 21-én délután Nagy- kónyiba távozott, ahol szintén nagyszabású és fényes fogadtatása volt, útja e kerületben valóságos diadalut.

Szabó Károly programmbeszéde. A szekszárdi választókerület Kossuth-párti jelöltje: Szabó Károly vasárnap d. e. 11 órakor tartotta meg Szekszárdon programmbeszédét.

Az Alsónyékről kocsin érkező jelöltet, kit sárközi hívei egész kocsitáborral akartak kisérni, mit azonban a politikai hatóság nem engedett meg, szekszárdi hívei nagy ünnepséggel és lelkesedéssel fogadtak a vasúthoz vezető ut elágazásánál. Nagy csapat fehérruhas leány virágcsokrokkal és több száz főnyi választó várta itt a volt képviselőt, kit Krón Ferenc dr. üdvözölt a párt nevében, felkérve őt programm- beszédének megismertetésére.

Ezután a festői menet megindult a Garay- térre, melynek környékét az ünneplőbe öltözött lakosság, köztük számos Bathyány-párti, már jó előre megszállta. A bevonuló utón. a rend fenntartására ide vezényelt egy század uhlánus katonaság lovas őrjáratai és nagyszámú csendőrség cirkáltak s a Garay-tér közepét fenntartották a Szabó-párt számára. A térre érkező Szabó, párthívei lelkes éljenzése közben megkezdette programmbeszédét, de alig ejtett néhány szót, a Pirnitzer-féle ház előtt levő aszfaltjárdán elhelyezkedett, jobbára asszonyok, gyermekek és suhancok, abcugolni és tüntetni kezdtek, a Szabó-pártiak nagy méltatlankodására. A zaj csak rövid ideig tartott, mert a lovasság felvonult és egy pillanat alatt megtisztította a járdát, honnan a tüntető kedv csakhamar elrepült a Pirnitzer-féle háznak a kórházhoz vivő felébe s különösen a nagyvendéglőnek kávéhaz előtti részére. Az innen felhangzó zajgás és sípolásra a lovasság újból megtisztította a járdát és ettől fogva rendzavarás nem történt.

Szabó Károly programbeszéde elején.sajná- latának adott kifejezést, hogy a mostani sajnálatos választási események miatt bevonulása nem oly keretekben történt, mint aminőben azt

TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK

pártja tervezte. Beismeri azonban, hogy a tett 1 hatósági intézkedések indokoltak voltak, s-ajná- 1 lattal látja az ellenpárthoz tartozók tüntetését, ' melylyel pártját erőszakolni akarják; annyival inkább sajnálja ezt, mert 0 a maga részéről mindent elkövetett, hogy útját egyengesse a türelmességnek, melylyel a pártok, elveik különbözősége dacára is, egymással szemben viseltetni kölcsönösen tartoznak.

Hangsúlyozza, hogy egyedül jött, se volt képviselőtársai, se a pártvezetősége részéről nem hozott magával senkit, mert úgy érzi, hogy az ő 4 évi képviselői tevékenysége és ez idő alatt mindenkivel szemben tanúsított jó akarata elég bizonyságot tesznek mellette anélkül, hogy ezek megerősítése céljából mások emeljék fel szavukat érdekében és ajánlják a polgárságnak, mely előtt az ő élete nyitóit könyv. A függetlenségi pártban beállott ; szakadásra rátérve kijelenti, hogy törhetetlen hűséggel megmarad Kossuth Ferenc mellett, rnrnt aki meggyőződése szerint legilletékesebb a függetlenségi zászló lobogtatására.

Meg van arról győződve, hogy a kerület nagy többsége a Kossuth Ferencz táborához tartozik. Ezt az érzést tolmácsolta ő Szekszárd város polgármesterének, Nagy György Hango- nyinak és André Istvánnak szóbeli felhatalmazása alapján mull év deczemberében, midőn a vasutügyben egy nagy küldöttség élén Kossuth előtt tisztelegtek. Ezen meggyőződése mellett ő most is híven áll, mások azonban azóta elhagyták a Kossuth-zászlót. Mint a Kossuth- pár tagja kéri a vá'asztópolgárok bizalmát. Mint ilyen, lelke egész erejével tiltakozik az ellentábor azon híresztelése ellen, hogy megválasztása esetén a nemzeti munkapártba szándékozik átlépni. E gálád rágalmat visszautasítja és tisztességtelennek minősiti azt a harcot, melynek viselői ily nemtelen fegyverek használatától se riadnak vissza.

E kitérés után ismerteti azon munkásságot, melyet képviselőségének ideje alatt Szekszárd város ügyeiért kifejtett, hangsúlyozva, hogy valahányszor Szekszárd város polgármestere őt valamely ügyben felkérte, mindenkor legjobb tehetségével és igyekezetével volt azon, hogy eredményt érjen el. így eljárt a polgár- mesteri nyugdíj ügyben, több városi szabály- rendelet jóváhagyása tárgyában, a gimnáziumi internátus létesítésében, a csendőrlaktanya dolgában, a vasúti közlekedés javítása ügyében; eredményes munkát fejtett ki a kormánynál a keselyüsi Dunaág kotrása és felszólalt a Sió hajózhatóvá tétele és Szekszárdon a vasút állomás mellett kikötő létesítése tárgyában. Kijelenti, hogy Szekszárd város fejlődésének ügyét mindenkor a legmelegebben szivén viselte és ez irányban, valamint a kerület és Tolnamegye ügyeinek előmozdítására miként a múltban, a jövőben is minden tőle telhetőt el fog követni.

Ezután vázolta politikai törekvéseit. Ragaszkodik a katonai kérdésben a nemzeti követelményekhez ; szükségesnek és megvalósitandó- nak tartja az önálló vámterületet és ezzel egy- időben (tehát legkésőbb 1917-ben) az önálló bankot. Iparkodni fog az ipar és kereskedelem fejlesztésére, a munkásosztály helyzetének javítására, a földmivelés fejlesztésére és különösen arra, hogy a földmives lakosság számára olcsóbb és könnyebben hozzáférhető hitelforrások nyittassanak.

Szükséges, hogy állami parcellázással és telepítéssel a kivándorlás csökkentessék és a kivándorlás ellensúlyozására alkalmas intézkedések tétessenek. (Nagy tetszés, és éljenzés.)

Hive a progresszív ádónak, a boritaladó eltörlésének, a jogszolgáltatás olcsóbbá és gyorsabbá tételének. Javitandódak tartja a köztisztviselők helyzetét, meg kell alkotni a szolgálati pragmatikát, a katholikus autonómiát, végre kell hajtani az 1884. XX. törvénycikket és ez által a terhek alatt roskadozó szegény egyházak segélyezését biztosítani.

Tiltakozik azon ellene terjesztett rosszakaratú ráfogás ellen, hogy. 5 a katholikus papi javak elvételet pártolná és a katholikus egyház érdeke ellen törne. Ez a híresztelés a legdurvább és minden tisztességet nélkülöző kortes eszköz, mely azokra vet sötét árnyat, akik így a felekezeti érzékenység felkeltése által igyekeznek ellene hangolni a kath. vaflásu választópolgárságot. Nagyon fáj neki, hogy a felekezeti izgatás azzal agitál ellene, h<j>gy reá, mint református papra, katholikus ! embernek szavazni bűn. Egész életében úgy a papi szószéken, mint közéleti szereplésében a tüfelmesség, felebaráti j szeretet és liberális gondolkozás vezette őt.

Isten szabad ege alatt kérdi a választó i közönséget, tapasztalta-e valaki, aki ő hozzá fordult, hogy különbséget tett az emberek között, tartoztak légyen akármelyik felekezethez ?

A választó jogi reform kérdésében hive a jog legszélesebb kiterjesztésének, azonban az államalkotó és fenntartó magyarság és a magyár értelmiség vezető szerepének megóvásával és biztosításával, e határ figyelembe vétele nélkül, e reform a magyar nemzet sírját ásná meg. (Élénk helyeslés!) Megköszönve a kerület eddigi bizalmát, befejező szavaiban rátér a várdombi kiontott vércseppekre, ahol egy 80 éves aggastyán csaknem aldozata lett a fékevesztett pártindulatoknak. Ennek a piros vérnek hullása állítson meg mindenkit az elfogultság, a türelmetlenség, a gyülölség utján, mely ma már olyan szélesre van taposva és ébresszen fel abból a mámorból, mely mindjobban erőt vesz e lelkeken s a midőn politikai jogainkat gyakorolni akarjuk, tartsuk tiszteletben egymás meggyőződését és ne igyekezzünk erőszakot tenni a lelkeken; maradjunk meg az elvek csatamezején s ne ragadtassuk e! magunkat a pártszenvedély által a tettlegesség személy és vagyon biztonságot veszélyeztető terére, melynek lángja nap-nap után mind magasabban lobog az egész vonalon s melynek romboló munkája kiszámíthatatlan kárt okoz. (Lelkes éljenzés és tetszés.)

Ezzel fejtegetéseit bevégezve, felszólítja híveit, hogy vegyék szigorú mérlegelésre az ő képviselői működését és ha méltónak tartják őt a bizalomnyilvánitásra, ám tiszteljék meg vele, hogy tovább is ő legyen a bizalom letéteményese és 5 egy becsületes magyar ember szavával fogadja, hogy a kerület és választók érdekeinek szószólója, a 48-as elvek hű vallója, a Kossuth-zászló- nak soha meg nem tántorodó katonája lesz. (Zajos éljenzés.)

Ezzel a programbeszéd véget ért és választók szép rendben átvonultak az Obernig féle vendéglőbe, hol d. u. 1 órakor banket volt. Útközben a katonai kordon háta mögül a tüntető kedvben levő suhancok részéről sűrűn hangzott az »abcug« de egyéb rendzavarás nem történt. A 80 teritékü banketten felköszöntőket mondottak : Szabó Károly, Gödé Lajos, Tóth Károly, Kron Ferenc, dr. Gulyás József, ifj. Papp János, Szendrey László, Gonda Béla, Dani janos és még számosán. Szabó a délutáni vonattal utazott vissza.

A paksi kerület nemzeti munkapárti jelöltjének : Niefergall Nándornak pártja napról-napra növekszik. Magában Dunaföldváron hatalmas pártja van, amilyen abban a kerületben 67-es jelölt mellett már évtizedek óta nem volt, azonkívül Györküny, Bikdcs és Bölcske községek választói túlnyomó részben az ő hívei. Vasárnap d. e. Pakson tartott programmbeszédét, ahova Dunaföldvárról hosszabb kocsisor kíséretében érkezett, a helyi párt vezetősége nevében Rabinek Pál vezérigazgató üdvözölte, mire Niefergall megtartotta programmbeszédét. Tartalmas fejtegetéseit, úgyszintén Lévai Dezső dr. és Bodor József beszédeit nagy tetszéssel fogadták a választók.

Egy ptogrammb aszód eredménye. Elszomorító hirt közölnek velünk Mucsiból. A kölesdi választókerület 48-as képviselőjelöltje tudvalevőleg egész vezérkarral vonult ki Mucsiba programmbeszédjének megtartására, úgy hogy félő, nem lesz annyi szavazata Mucsiból, mint ahányan jöttek, ez azonban az ő gondjuk. Az egyik szónok beszélt a grófokról, a nagy birtokról és adóról, beszédje különben Izrael Jakabnak vagy Bokányinak is díszére vált volna, azt hiszem azonban ez sem lesz baj, meglesznek majd a mágnások e beszéd után is. Pelcz Árpád szakadáti plébános beszélt a mély álomról, ez sem baj ; ellenkezőleg, egy jó álom, mint bizonyára Pelcz plébános ur is tapasztalhatta, üditőleg hat szervezetünkre,

De volt még egy beszéd, valami zöld szász erdélyi tanár is beszélt és hozott üzenetet mint mondta, «von deutscher Gegend zu euch ihr deutsche Brüder», ez sem volt baj, hanem a 48-as programmbeszéd arról szólt, hogy a magyar nyelvet csak heti két-három órában kell tanítani, Mucsiban azonban a tannyelv, a hittant kivéve magyar, s igy ez a beszéd már fogott. Vasárnap volt iskolaszéki ülés, melyen interpellálták az iskolaszéki elnököt, hogy minek a magyar ének ? a számtant is németül kellene tanitani, stb. Ez volt a zöldszász «deutscher Bruder» beszédjének az eredménye. Tehát a 48 ások, kik magyar vezényszót akarnak, de erről Mucsiban nem beszéltek, német helyen beszélnek a magyar nyelv ellen, persze Pálfán már lehet követelni a magyar vezényszót. No, majd meglátjuk a «deutchser Bruder» hány szavazót hódított meg, azt hiszem két kocsira nem lesz szükségük! Register.

Véres verekedés. Váralján, melynek lakossága, illetőleg választói csaknem egyenlő arányban oszlanak meg a munkapárt és a Justh- párt között pénteken a korcsmában véres verekedés történt. A főszolgabíró a verekedésben résztvett községi bírót hivatalától felfüggesztette és félszázad lovasságot kért a községbe, hogy azok a választásig állandóan ott tartózkodjanak és a választók azok f:dezete alatt mehessenek be Bonyhádra szavazni és onnan vissza

1910 május 23.