Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-04-03 / 22. szám

nr. ivlolgam. Szekizdrd. 1943 {grills 3. (Izomtól) 22. szóm. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkeszti ség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSAIM: 20—86 Égéi» 4»re Előfizetési díj: 12 pengő H Félém 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden uerdás és uombalon. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések érali Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szOvegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. ^UástkeresOknek 60 százalék engedmény. Két új miniszter A Kormányzó Úr Őfőméltósága a miniszterelnök előterjesztésére dr Varga Józsefet, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium veze­tésével is megbizott iparügyi minisz­tert állásától saját kérelmére fel­mentette, Bornemisza Géza nyugal­mazott iparügyi minisztert, az Ipari Munkaszervező Intézet elnökét ipar­ügyi miniszterré és dr Zsindely Fe­renc miniszterelnökségi államtitkár, országgyűlési képviselőt, kereske­delem- és közlekedésügyi minisz­terré kinevezte. A Kormányzó Varga Józsefnek kiváló szolgálataiért teljes elismerését fejezte ki. Az uj' mi­niszterek működése elé méltán te­kint örvendetes várakozással az or­szág közönsége. Dp Varga József négy évi nagyjelentőségű működés után, saját kérelmére és a miniszter­elnökkel való legteljesebb egyet­értésben vált ki a kormányból. Közel négy esztendőn át töltötte be az iparügyi miniszteri széket s három és fél éven át egyúttal a kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszter teendőit is ő látta el. A kiváló műegyetemi professzor, a nagyhírű tudós, néhai gróf Teleki Pál felkérésére kapcsolódott bele a politikai életbe. Politikai működését megelőzően közel két évtizeden át kizárólag tudományos és pedagógiai munkásságot fejtett ki. Tudományos kutató munkássága európai hirüvé tette a nevét. Miniszteri tevékenysége rendkívül gazdag volt eredményekben. Mun­kásságát az alkotások hosszú sora jelzi. A háborútól megszabott súlyos feladatok bőséges lehetőséget adtak alkotó- és szervezőképességének kifejtésére és tudományos felkészült­ségének gyakorlati értékesítésére. A közlekedés terén az ő példátlan energiája küzdötte ki elsősorban a szeretfalva—dédai vasútnak az előre kitűzött rövid határidőre való el­készítését s ezáltal a Székelyföldnek az ország gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolását. A kereskedelem terén egész sor fontos nagykeres­kedői szakma átállítása és keresz­tény elemek számára való biztosí­tása fűződik alkotásokban rendkívül gazdag miniszteri működéséhez. A kormányból való kiválása uj feladatok vállalását jelenti az 51 éves dr Varga József számára, mert sem a magyar műszaki tudomány, sem a magyar gazdasági élet nem nélkülözheti egészen kivételes és minden téren bevált képességeit. Bopnemisza Géza az uj iparügyi miniszter 1895-ben született. Az első világháború alatt 1915 májusában műegyetemi hall­gatóként bevonult katonai szolgá­latra. Részt vett a tiroli és az 1918. évi olasz offenzivában. Aknavető osztag parancsnoka volt, főként kü­lönleges műszaki feladatokat telje­sített, több kitüntetésben részesült. Az összeomlás után folytatta tanul­mányait és jelentős szerepet vitt az egyetemi ifjúság életében, ő ala­pította meg az egyetemi zászló­aljat, majd a Hungária Bajtársi Egyesületet, amelynek tiz éven át vezére volt. Sok diákjóléti intéz­ményt hivott életre. — Diplomájá­nak megszerzése után néhány évig tanársegédként működött Söpkéz Sándor mellett, az elektrotechni­kai tanszéken, majd a Salgótar­jáni Kőszénbánya Rt-hez került szakértőként és fontos szerepe volt a vidéki városok, többek közt Szek- szárd villamosításában. 1930-ban vállalata önállósította villamossági osztályát Hungária Villamossági Rt. néven, ő lett az uj vállalat igaz­gatója. 1932-ben kapcsolódott be a po­litikai életbe. A Kormányzó 1935 márciusában nevezte ki kereskede- delemügyi miniszterré az újjáala­kuló Gömbös kormányba. Bemu­tatkozását igen nagy rokonszenv- vel fogadták. Hat hónapig volt ke­reskedelemügyi miniszter, majd az iparügyi minisztérium felállításakor ennek a minisztériumnak az élére került s több, mint három eszten­dőn át látta el az iparügyi minisz­teri tárcát. Közben több, mint két és fél éven át a Kormányzó meg­bízta a kereskedelem- és közle- * kedésügyi minisztérium vezetésé­vel is. Bornemisza Géza iparügyi miniszteri működéséhez a szociális intézkedések egész sorozata fűző­dik, mert a legnagyobb megértés­sel és szeretettel igyekezett az ipari munkásság sorsán javitani. 1938 november 15-én kivált az Imrédy-kormányból. Kiváló szerve­zőképességét és gazdasági tudását a gazdasági életben érvényesítette, i Az Ipari Munkaszervező Intézet élén eredményes munkásságot fej­tett ki. Dp Zsindely Ferenc az uj kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter 1891-ben szüle­tett. Apja kúriai bíró volt, a komá­romi törvényszék Trianon előtti utolsó magyar elnöke. A világ­háború kitörésekor önként jelent­kezett katonai szolgálatra és majd­nem három évet töltött a fronton. Harctéri szolgálata közben Komá­rom vármegye 1915-ben szolga- bíróvá, két év múlva pedig várme­gyei aljegyzővé választotta. 1918-ban főispáni titkár és tiszteletbeli vár­megyei főjegyző lett. 1919-ben mi­niszteri segédtitkárként a kisebb­ségi ügyek minisztériumába került. 1921-ben pénzügyi titkárrá nevez­ték ki a pénzügyminisztériumba. Több kereskedelmi és pénzügyi tárgyaláson vett részt Bécsben és Prágában. 1931-ben választotta képviselő­jévé Komárom város egységes párti programmal. Sok törvényjavaslat­nak az előadói tisztét töltötte be, majd főelőadója lett a költségvetés­nek. Hosszabb időn át töltötte be a kormányzó párt alelnöki tisztsé­gét, mint ilyen, Szekszárdon is volt több pártgyűlésen. A Kormányzó pénzügyi téren szerzett érdemeinek elismeréséül 1934-ben kincstári fő­tanácsossá nevezte ki. 1938 februárjában a Kormányzó a vallás- és közoktatásügyi minisz­térium államtitkárává nevezte" ki. 1939 februárjában gróf Teleki Pál régi bizalmas munkatársát a mi­niszterelnökségre hívta meg állam­titkárrá. Ebben a bizalmi állásában Bárdossy László, majd Kállay Miklós minisztersége alatt is megmaradt. Dr Zsindely Ferenc szorgalmas és elismert munkása a szakiroda- lomnak és a szépirodalomnak is. Nagyon sok pénzügyi és közgaz­dasági cikke jelent meg a napisajtó­ban és a szaklapokban s szakköny­vet irt az általános forgalmiadóról meg a gabonajegyrendszerről. Díszpolgára Komárom városának s tagja Komárom megye törvény- , hatóságának. A dunántúli reformá- | tus egyházkerület főjegyzője. A sebesüli (s beles katonák húsvéti mesalándékozása Közeleg a Feltámadás ünnepe, amikor a Magyar Vöröskereszt szék- szárdi fiókja ismét kérelemmel for­dul a szekszárdiakhoz. Mindenki jól tudja, hogy itthon vannak kö­rünkben hős, sebesült honvédeink, kik vérüket ontották hazánkért, kereszténységünkért s miérettünk. Az ő jóvoltukból élvezzük a békés otthon melegét, nyugalmát, ők véd­ték és mentették meg otthonunkat, vagyonúnkat, mindenünket az ellen­ség pusztító légitámadásaitól, vala­mint a szárazföldi tankok tüzokádó acélszörnyeitől. Dicső, hős hon­védeink vérezve, megfagyva, sántán és bénán érkeztek vissza Szekszárdra a tél folyamán számos sebesült­szállító vonaton. Ott voltunk minden esetben a vasútállomáson a szék szárdi Vöröskereszt képviseletében s boldogan siettünk a dermesztő, fagyos éjszakában az érkező hős honvédeink elé s büszkén osztottuk az éjszakai álmukat alvó nemes- lelkű adakozók szeretetadományait. Több mint ezer sebesült honvéd érkezett városunkba, kiknek négy hektóliter párolgó, illatos forraltbort s több mint 22.000 cigarettát osz­tottunk ki az idei tél oly fagyos, sötét éjszakáiban. Jóleső érzés volt látni, mily örömet keltett a szek­szárdiak vértpezsditő és melegítő adománya. Ezenkívül a karácsonyi ünnepek alatt 780 cseretetcsomag- ban több mint 12 q élelmiszert és kb. 4 hektoliter bort osztottak ki a katonáink között. Most ismét kéréssel fordul a szekszárdi Vöröskereszt a szek­szárdiakhoz, újból pénzt, pénzt és pénzt kérünk, gyűjtünk, hogy tovább dolgozhassunk azokért, akikértünk küzdenek s harcolnak, mert minde­nünk elfogyott. A Feltámadás ünne­pén akarunk ismét közéjük menni s hirdetni Szekszárdnak igaz, ragasz­kodó szeretetét. Az újjáéledő természet, a tavasz ezer ígéretét rejti magában s ezen szebb jövő hajnalán nem könyör- adományokat kérünk, hanem min­denkinek munkabírása és képessége szerinti legalább egy napi napszám árát, illetőleg keresetét kérjük a Egyes szám ára 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents