Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-03-10 / 17. szám
XV. évfolyam. 3. szám. 1943 március 10. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. ». igazgató. | Szerkesztőség: SZEKSZÁRD, VÁRMEGYEHÁZ. Tetefo<rr12S. - — Földmlvelésügyünk nemzeti életünk és nemzetgazdaságunk szolgálatában Báró Bánffy Dániel földmivelés- flgyi miniszter a közigazgatási to* vábbképző tanfolyam ünnepélyes megnyitása alkalmával hétfőn délelőtt nagyhatású előadást tartott a eimben foglalt tárgyról. Előadásának első részében mező- gazdaságunk és birtokviszonyaink történelmi jelentőségét méltatta az állami és nemzeti élet fejlődése szempontjából. A nép és a föld viszonyának vizsgálata és egyes külföldi jelenségek példái után megállapította, hogy hiányzik a szilárd alap azoknak a nemzeteknek éle-$ téből, amelyek nem támaszkodnak a földre és a kiegyensúlyozott föld- taives társadalomra. — Minden nemzeti társadalom életében az ősfoglalkozások: így a földmivelés jelenti azt a gyökérzetet és azt a törzset, amellyel a nemzet egész szervezete a hazai földbe kapaszkodik, — mondta a miniszter. Különös gondot kell tehát.for- ditanunk arra, hogy% földmivelés- ügyünk a nemzetgazdaság egészébe harmonikusan illeszkedjék bele. — önálló magyar nemzetgazdaságunk alapja továbbra is földmivelés- flgyünk, mert hiszen az ország né- , pességéből a mezőgazdasági népesség aránya 57’5 százalék. Egyik főfeladatunk tehát az, hogy a mező- gazdasági termelés mennyiségét és minőségét emeljük. Ez által nemcsak a nemzeti jövedelem gyarapodása fokozódik, hanem a mező- gazdaság részesedése a nemzeti jövedelemben is. A trianoni országban a mező- gazdaság részesedése a termelés értékéből csak 31 százalék volt. A legújabb években ez az arány már javult. Az I94l—1942. évi nemzeti összjövedelem ÍO és félmilliárd pengőjéből a mezőgazdaság 4 3 milliárdnyi értéket produkált, ami 41 százaléknak felel meg. Az említett utón továbbhaladva, mezőgazdaságunk elfoglalhatja nemzetgazdaságunkban és a nemzet vagyonoso* dósában azt a helyet, ami nemzeti életünkben elfoglalt jelentőségéhez képest megilleti. , A mezőgazdasági termelés meny- nyiségi emelésével földmivelés- ügyünk egyben forrása lesz igen sok uj ipari tevékenységnek ősforrása lesz a megnövekedett belső fogyasztás és az exportlehetőségek folytán a kereskedelemnek is. — Arra is gondot kell ugyanis fordítanunk, hogy a mezőgazdaság és az erdészet necsak nagytömegű nyersterméket bocsásson a belső piac és a külföld rendelkezésére, hanem megtörténjék ezen termények és termékek feldolgozása is. Az igazi mezőgazdasági ipar a mezőgazdaság körében él. Nem csupán nyersanyagát kapja onnan lehetőleg kevés szállítási költséggel hanem értékes melléktermékeit visszaadja környezetének, az állatállománynak és a földnek. Báró’ Bánffy] Dániel a továbbiakban rámutatott arra, hogy a hivatásuknak megfelelő iparosok, ipari vállalatok, kereskedők és értelmiségi foglalkozásuaktársadalmi rétegeinek fejlődését az agrártársadalom is kívánja, mert ezzel a lakosság széles rétegei a haladás útjára léphetnek és kívánja ezt annál is inkább, mert ma, a kereskedelem és ipar átállítása után, ezek a társadalmi rétegek a nemzeti munka és nemzeti termelés szolgálatában állanak. Állami pénzügyeink, hitelügyünk, vám- és kereskedelempolitikánk alapja is elsősorban a földmivelés- figy — mondotta a miniszter. — í Egyházaink áldásos működését -I ingatlanaik mozdítják elő, iskola- , ügyünkben és tudománypolitikánkban a földmivelés mindig nagyobb szerephez jut, jogrendszerünk fej- | lesztésében folyton jelentősebb részt j kér. És amit ma elsősorban kell említenünk: honvédelmünk legbiztosabb támasza, a legtöbb katonát adó földmivelés és ez biztosítja a belső front védelmét, a közellátást is. — A mezőgazdaság alkalmazkodik a nemzetgazdaság szükségleteihez, ezt bizonyítja például az, hogy a szója vetésterülete legutóbb már annyi volt, mint a régóta termelt dohányé, továbbá az is, hogy a nehezen és csak a meleg országrészeken termelhető ricinus is elérte a régi kultúrnövények közül a fűszerpaprika, a hagyma, vagy az uborka területét. Hasonló példát mutat rizstermelésünk, amely 1939- ben alig száz hold volt, az elmúlt gazdasági évben azonban már 4000 holdra emelkedett. Megemlítette a kok-sagys nevű guminövénytermelését is, amellyel nagyobb méretű és jó eredménnyel kecsegtető kísérletek folynak. Csak aki közelről látja, milyen áldozatos erőfeszítés árán sikerül a gazdatársadalomnak egy-egy uj kultúrnövény, vagy állatfajta meghonosításával gazdagítani a magyar életet, az tudja kellőképpen méltányolni Bezerédj Pálok, a Tessedik Sámuelek, a nagy magyar növény- és magnemesitők, állat- tenyésztők, az agrárkutatók és úttörők munkáját. Tevékenységünk aránylag rövid idő alatt teljesen kicserélte a magyar föld növény- takaróját és nemesitett kultrrnövé- nyekkel népesítette be a Széchenyi által hangoztatott Nagy Magyar Parlagot. — Nemzeti életünkön és nemzet- gazdaságunkon belül azonban föld- mivelésügyünk is csak az összes nemzeti erők közreműködésével boldogulhat. E nemzeti erők között első helyen kell megemlítenünk a jó közigazgatást. Az ország kormánya tiz évre terjedő nagyszabású mezőgazdaságfejlesztő programmot dolgozott ki és annak végrehajtása nagymértékben fordul meg a jó közigazgatáson. — A háború győzelmes befejezése után ujult erőkkel folytatjuk nemzeti életünkön belül földmivelés- ügyünk minden ágának további fellendítését. Szaporítanunk kell a munkaalkalmat a termelésben, a belterjesség növelésével, sok munkáskezet foglalkoztató termelési ágak támogatásával, még több élet * 2 képes kisegzisztencia megalapozásával. Gondoskodnunk kell a termelőmunka fokozottabb megszervezéséről, a munkanélküliek foglalkoztatásáról és a munkaképtelenek,, válságba jutottak, általában a gyengék szociális védelmének további' kiépítéséről. Továbbra is támogatnunk kell a szaktudást a nép széles rétegeiben. — Mindebben az épitőmunkában ne feledjük el a gazdatársadalommal való szoros együttműködést. Sok olyan feladat van*.amelyet pusztán hivatalnoki szervezettel nem lehet megoldani. Meg kell teremteni az irányitó és az irányított között a-- közvetlen kapcsolatot, mondhatnám bizalomteljes légkört, amelyre az eredményes együttműködésnél oly nagy szükség van. Meg vagyok győződve, hogy mindebben a munkában, az [uj szemléletű közigazgatási szakemberekre méltán számíthat úgy a gazdatársadalom, mint egész nemzetünk — fejezte be nagy tetszéssel fogadott előadását báró Bánffy Dániel főldmivelésügyi miniszter. — Helyreigazítás. A Tolnamegyei Gazda 1943 február 6-iki, 2. számában megjelent és „A ter- ménybeszolgáltatási rendeletiről szóló cikk utolsó előtti harmadik bekezdésében elírás folytán téves adatok kerültek a számítási példába. Ugyanis egy 70 arany kor. tiszta- jövedelmű földbirtokkal bíró gazdának nem 350 buzaegységnek megfelelő terményt kell beszolgáltatni, hanem 3500 buzaegységnyit. Ennek megfelelőleg kenyérgabonában 700 buzaegységet, vagyis 7 métermázsát, nem pedig mint a cikkben van IQ métermázsát és ugyancsak a kukoricából, zsírból és olajosmagvakból stb. nem 10 métermázsát — mint a cikkben tévesen van —, hanem ezekből is 700 buzaegységnek megfelelőt kell beszolgáltatni a közölt átszámítási kulcs alapján kiszámított terménymennyiségekből. Szabad választásra marad 2100 buzaegység- nyi terménybeszolgáltatás, nem pedig minta cikkben van 150egység. — Csíráztassuk a kukoricavetőmagot. A főldmivelésügyi minisztérium nyomatékosan felhívja a gazdák figyelmét, hogy a vetési célra félretett kukoricájukat feltétlenül csíráztassák meg még abban az esetben is, h a ezt az ősz folyamán már megtették. Bár a mostani télen nem voltak olyan kemény fagyok, amelyeke múlt évben jól beért kukoricák esi rázóképességét ká- | rosan érintették volna, mégis a biz- ! tonság érdekében mindenképpen ki- I vánatos a vetés előtti csiráztatás. Erre annál is inkább szükség vari,, hogy esetleg az alkalmatlan kukoricát más, vetőmagnak alkalmas* kukoricával lehessen kicserélni. — Szőlősgazdatanfolyamok. A& okszerű szőlőművelés és borkezelés ismereteinek minél szélesebb körben való terjesztése céljából a a főldmivelésügyi minisztérium a szőlősgazdák kívánságára Mözsön,. Karancson, Sátoraljaújhelyen, Szabadkán, Szatmárnémetiben, Székely- hidon és Ungváron öthetes téli sző- lősgazdatanfolyamot rendezett. A tanfolyamok iránt nagy érdeklődés, nyilvánult meg és azokon több, mint 300 hallgató vett részt. — A hazai pamuttermelés támogatása. Hazánkban hosszú évtizedek óta folynak pamuttermelési kísérletek, amelyek azonban még: eddig gyakorlati eredményre néni vezettek. A legutóbbi időben a pamuttermelési kedv ismét fellángolt: és többen kezdtek ilyen kísérletekkel foglalkozni. A háborús nyersanyaghiány leküzdése érdekében ab hivatalos szervek minden komolya pamuttermelési kísérletet támogatnak. Az ipari anyaghivatal a maga részéről azzal támogatja a hazai pamuttermelési kísérleteket, hogy at kísérletekből származó hazai termelésű pamutot és pamutmagot — bár azokat a zárolási és készletbejelentési kötelezettség alól nem? vonják ki — fáradozásaikért prémiumként meghagyja azok rendelkezésére, akik a pamutot, illetve pamutmagot termelik és a termeléssel járó kockázatot vállalják. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt- Vezérigazgató: Schneider Elemér. Molnár féle nyomdai mőintézet és szab. iróalzatgyár rt, Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Fái.)
