Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-02-27 / 14. szám

TOLNANEGYEI ÚJSÁG családban az apai szeretetre, az apai erős kézre, fegyelemtartásra. Szűk* ség van a fiatalok erőskezü felelős* ségre vonására. Ez természetesen sok bosszúsággal, nehézséggel jár, kellemetlenséggel. De be kelljfátni, hogy ebben a korban szorul rá leginkább a fegyelmezésre s ebben a korban legnehezebb fegyelmezni. Ebben a korban vadul az ifjú, akár a fiatal csikó a kocsi előtt. Erősen kell tartani a gyeplőt, sok figyel­met igényel, ki is fárasztja. De ha nem sajnálja a munkát, fáradságot, betöri s legértékesebb, leghasznál­hatóbb lovai lesznek. így van a fiatalsággal is. így marad erköl­csös, a jóban kitartó és állhatos. Mőgéri tehát a fáradságot. Az egyesület alapszabálya apostolkodást sürget a tár­sadalmi életben. Megkívánja, hogy a tagok igyekez­zenek a közéletben is tőifik telhető módon minden jót, nemest és hasz­nosat előmozdítani, mert a rende­zett közéletből rájuk is csak haszon és előny származhatik. Törekedje­nek megakadályozni az erkölcsi zül­lést, vallástalanságot és a divatos kicsapongásokat. Sorakozzanak fel mindenkor szervezetten minden ka­tolikus ügy védelmezése, támoga­tására. Nem egyéb kívánsága ez az alapszabályoknak, mint az a munka, amelyet a mai Actio Catholca sür­get és joggal elvár minden öntuda­tos katolikus embertől. Különös cso­dálattal kell megemlékezni az egye­sület megalapítóiról s az alapsza­bályokban lefektetett nagy bölcse- ségről, amelyben 100 évnek előtte már lefektették, pontokba szedték, részletesen kör- vonalazták az öntudatos és ka­tolikus ember teendőit egyháza érdekében s ennek a munkának olyan keretet, szervezetet adlak, amelynél jobbat kigondolni és megalkotni ma sem lehet. Ez a társulat, legnagyobb elisme­résül legyen mondva, 100 évvel megelőzte a kort és 100 esztendőn keresztül eredményes Actio Catho- licat, eredményes apostoli munkát végzett. Különös nyomatékkai foglal he­lyet az egyesület alapszabályaiban az Isteni Gondviselés iránti mély­séges imádatnak és hálának a gon­dolata. Az egyesület harmadik célja a közős istentisztelet külső fényének gyarapítása, öregbítése. Az egyesületet alapitő boldogemlékü ősöket az a tudat járta át, hogy az Isten nemcsak a papok Istene, hanem a népé is s hogy a szentmise és a többi nyil­vános istentisztelet nemcsak a pa­pok miséje, istentisztelete, hanem elsősorban a népé, a közösségé, amelynek a pap csak képviselője, csak közbenjáró Isten és a népe köpött. A nyilvános istentiszteleti közös, kollektív közös istentisztelet ténykedés s éppen azért a pap maga nem is tudja, ha még úgy 2 akarja is kifejteni azt a fényt és kfilső pompát, amely az Úristent I megilteti. Közre kell működni má- j soknak, a híveknek is. És ezt a közreműködést vállalták és dicsé­retes, elismerésre méltó módon tel­jesítették is a Társulat tagjai. A negyedik gondolat, amely az alapszabályokban az egyesület cél­jaként szerepel: a társadalmi szolidaritás, a felebaráti szeretetnek gya­korlása élőkkel és holtakkal szemben. Itt éreznünk kell Szent Pál apos­tol hasonlata szerint, hogy valóban egy test, egy testület vagyunk Krisz- tns titokzatos teste, amelynek feje Krisztus s mi mindannyian ennek a testnek tagjai. S tudjuk, hogy bár­mely kicsi testrésznek, tagnak, szervnek valami baja, fájdalma van, bajában, fájdalmában az egész test osztozik, de éppúgy, ami kellemes és jó az egyik tagnak, örömöt, jól­eső érzést okoz az a másik tagnak is. S ugyancsak Szent Pál másik gondolata, hasonlata szerint valamennyien egy épületet, egy házat képezünk, amely Krisztu­son, a szegletkőn, a fundamen­tumon pihen és nyugszik. Krisztus az alap, mi az egyes téglák vagyunk ebben a házban. Ha azonban itt-ott kihull egyik, másik tégla, vagy meglazul, ingataggá válik az épület, hol itt, hol ott dől be s hol ezt, hol azt temeti maga alá, vigyáznunk kell, hogy szorosan tapadjon egyik tégla a másikhoz, hogy egyse mozogjon meg, hulljon ki, más szóval törődjünk egymással és segítsünk szeretettel egymásnak, most a háborús küzdelemnek ide­jén fokozott szeretettel, hatványo­zott jóakarattal. S az elhunytak iránt tanúsítsunk továbbra is olyan figyelmet, megbecsülést, mint eddig. Vegyünk szívesen részt temetésü­kön. hisz tudjuk tapasztalatból, hogy ez nemcsak az elhunyt iránti meg- tisztelés, hanem nagyfokú vigaszta- talás a gyászoló hozzátartozóknak. Ezek a Polgári Társulat alap­szabályainak vezető gondolatai, eszméi. Az alapszabály egyúttal szankciót, büntetést is tartalmaz: a bűnösen botrányos, kicsapongó életüeknek kizárását, kirekesztését a tagok sorából. Erre azonban hi­szem, nem igen van szükség. Bámulatos éleslátás, gyakorlati célkitűzés a nemes és magasztos esz­mék hódolatos szolgálata jellemzik a Társulat alapszabályát. Bátran hiszem, hogy ennek a cél­kitűzésnek, nemes programnak meg­felelt a közel százesztendős gya­korlat is. Ha volt is néha lanyhulás, süllyedés a buzgóságban, ez több­nyire a nehéz, küzdelmes idők velejárója volt. Ma azonhan egy uj kornak a küszöbén állunk. A magyarság harca keleten ismét a keresztes háborúk jegyében A1L A vörös istentelenség és erkölcs­telenség ellen védik tagjaink és Társulatunk tagjainak hozzátartozói a magyar hazát s benne az ezer­éves magyar katolicizmust s vele együtt az egész nyugati kultúrát Nagy a harc, véres, sorsdöntő a küzdelem, fájdalmas az áldozat, de ahol a becsület, az igazság, az önzetlenség, a hősi áldozat, a vallás és erkölcs szolgálata — ott az Isten is s ott lesz a végső győzelem is. A frontról hazatérő katonáink lel­kében mélyebben él az Istenhit s nagyobb bennük a tiszta erkölcs tisztelete, mint itthon a frontmö­göttiekben s bennük azelőtt volt. Leveleik is azt bizonyítják. Nem kétséges, hogy ennek a háború­nak a nyomán el fog mélyülni majd a vallásos érzés itthon és a frontotjárt magyar hősöknek a bűz- gósága lesz a záloga a mi Társu­latunk további virágzó életének is. Hitek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — meny ország I Időjelzés­Hőmérsékleti szélsőségek és csa­padék Szekszárdon, 1943 február 18—24-ig. Hőmérséklet maximum: 15'8C° február 24-én, minimum: —1*0 C° február 18*áu. .. Csapadék nem volt. — Áramszünet. A máza—szek­szárdi távvezetéken végzendő javí­tási munkálatok miatt Szekszárd városában f. hó 28 án, vasárnap délelőtt 6 órától 11 óráig az áram­szolgáltatás szünetelni fog. — Enyhítsünk szegény sebe­sült katonáink szenvedésein. A tolnamegyei Vöröskereszt felhívást intéz azokhoz a jószivü emberek­hez, akiknek almából van még kész­letük. Bármilyen csekély mennyisé­get hálás köszönettel fogad a sebe­sült katonák részére a Vöröskereszt vezetősége. — Apák, testvérek, fiuk kérő szava szól hozzátok; nyissá­tok meg sziveteket a legszentebb, legszebb kötelesség számára: Ad­jatok I Az adományokat a várme­gyeházán vesszük át. — Nem lesz farsangi vakáció az iskolákban. A vármegye több környékéről azzal a kérdéssel for­dultak hozzánk, hogy a gimnáziumi és a polgári iskolai tanulók kap­nak-e az idén farsangi vakációt. Illetékes helyről szerzett értesülésünk szerint farsangi vakációról az idén szó sem lehet, mert a tüzelőanyag­hiány miatt elrendelt egyhónapos szünet annyira megrövidítette a tanulási időt, hogy a tanmenet be­osztása és az előirt tananyag elő­adása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. 1943 február 27. A szekszárdi hadikórház be­tegeinek megvendégelése. Előző számunkban hirt adtunk már róla, hogy a környék lakossága milyen hazafias szeretettel hozza a maga ajándékait a szekszárdi hadikór­házban ápolt betegeknek és sebe­sülteknek. A napokban Sióagárd ünneplőbe öltözött népe, amely az előző napon keresztül sütött-főzött; hosszú kocsisorban vonult be Szek- szárdra és ünnepélyes külsőségek közt, szeretetteljes módon ajándé­kozta meg itt ápolt derék vité­zeinket minden elképzelhető jóvaL Ugyanúgy tettek a sárpilisiek is és csütörtökön a zombaiak szinpom- pás kedves asszony- és lányserege vonult be számtalan kocsival, ame­lyek csak úgy roskadoztak a sok nagyszerű kalács, sütemény, gyü­mölcs és pecsenye terhe alatt Természetesen nem feledkeztek meg a jóféle itókáról sem. Hazafiaslelkü, áldozatos asszonyaink, lányaink, akiknek Szekszárdon való megjele­nése látványosságszámba ment, olyan derütkeltő, aranyos bájos­sággal osztották szét ajándékaikat és olyan szeretetteljes gondossággal foglalkoztak a magyar haza és a keresztény kultúra védelmében meg­sebesült harcosokkal, amire csak ennek a hazának a női képesek. — Házasság. Szamolányl Lilla, oki. középiskolai tanár, néhai Sza- molányi Gyula ny. pénzügyi titkár­nak, lapunk volt költő munkatársá­nak a leánya és dr Liska Béla mi­niszteri titkár Budapesten házassá­got kötöttek. — Husjegyek Szekszárdon. Is­meretes, hogy Szekszárd város ve­zetősége a lakosság zsiréllátásának biztosítására maga vág hízott ser­téseket és azok húsát és tepertőjét a két városi husszékben a lakos­ságnak kiméri. A polgármester a húsellátás zavartalan lebonyolítá­sára bizonyos rendszert kíván be­vezetni és ennek a megkönnyíté­sére a városi közélelmezési hivatal kék és rózsaszínű husjegyeket fog kibocsájtani aszerint, hogy a kö­zönséget lakása fekvése szerint mely körzetbe osztják be. A polgár- mester úgy intézkedett, hogy a vá­ros lakosságának a Sédpataktól délre lakók március havában csak csütörtökön, a Sédpataktól északra lakók pedig a szombati napon kap­hatnak sertéshúst úgy a Béla-téri, mint a Pürdőház-utcai husszékek- ben. Az előbbiek rózsaszínű, az utóbbiak kékszinü vásárlási utal­ványt kapnak, amelyet a városi köz- élelmezési hivatban (Vörösmarthy- utca 7. sz. a ) kell kiváltani. Kívá­natos, hogy e vásárlási utalványo­kat mindenki még március hó 2-ig beszerezze, hogy már a 4-én esz- közlendő sertéshús kimérésénél ezen utalványok birtokában legyenek, mert azokat a kimérésnél fel kell mu­tatni. Eláll majd a szeme-szája, Hogy gyullad meg szene-fája Gyehenna alágyújtóssal. Kapható: Steiger István tűzifa-» kereskedőnél, Alkotmány-u. 1. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents