Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-02-27 / 14. szám

1943 február 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Halálozás. Dr Moussong Gyula hőgyészi fogorvos, bőlcsészéttudor, •oki. középiskolai tanár rövid szen­vedés után agyvérzés következtében a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után meghalt HŐgyész és Bonyhád lakosságának nagy rész­véte mellett helyezték örök nyuga­lomra. Gyászolja özvegye, valamint szigorlóorvos és most érettségiző fia. A megboldogult Bonyhádon és Szekszárdon járt gimnáziumba, majd •érettségi után belépett a kegyes ta­nító rendbe és elvégezte a tud. egyetem természetrajz-földrajzi fa­kultását és ezzel párhuzamosan a theologiai tanfolyamot. Megszerezte •a bölcsészettudori fokot és doktori értekezése Szekszárd és környéké­nek települési és földrajzi viszonyai­ról szólt. Aldozópappá való felszen­telése előtt kilépett a piarista rend­iből és mert a tanári pályán elhe­lyezkedni nem tudott, fogtechnikus- ságot tanult és mint ilyen dolgo­zott. Az 1924. évben kiadott kor­mányrendelet a fogtechnikusok mű­ködését jelentősen megszigorítván, orvostanhallgatónak iratkozott be a pécsi tudományegyetemre, majd orvosgyakornoki idejének jórészét a szekszárdi Horthy Miklós kórház­ban töltötte. Az 1930. évben avat­ták orvosdoktorrá és azóta, mint fogorvos szülőhelyén, Hőgyészen működött, ahol néhai atyja igaz- gatótanitó volt. Élénk részt vett HŐ­gyész társadalmi életében és sze­retetteljes ügybuzgósággal műkö­dött közre a katolikus hitélet helyi megmozdulásaiban, melyekről la­punkat is sok esetben tudósította. — A decsi gazdasági tanfolyam záróvizsgája. A földmivelésügyi miniszter fennhatósága alatt álló decsi 78. m. kir. téli gazdasági tan­folyam március hó 5-én délután 5 •órai kezdettel tartja záróvizsgáját a decsi községháza nagytermében az alábbi sorrendben: 1. Magyar Hi­szekegy. Énekli a tanfolyam hallga­tósága. 2. A tanfolyamvezető üd­vözlő és beszámoló beszéde. 3. A miniszteri vizsgabiztos megnyitója. 4. A tanfolyamhallgatók elméleti vizsgája. Szünet után: 5. A tanfo­lyam önképző gazdakörének disz- gyülése. a) Elnöki megnyitó, tarja: Dömötör Sándor, b) A kukorica termesztése, előadja: Kukucska István, c) Magyar bakák dicsősége, vitéz Rózsás József verse, szavalja: Cseh József, d) Érdemes-e szarvas­marhatenyésztéssel foglalkozni? Vi­takérdés, levezeti: Benkő János, e) Magyar népdalok. Vezényel: Por- dány- Horváth László rektor, f) Dömötör Sándor elnöki zárószavai. 6. Bizonyitványkiosztás és az ezüst- kalász-jelvények felfűzése. 7. Minisz­teri vizsgabiztos záróbeszéde. 8. Himnusz. — A szekszárdi gazdák zab és árpa vetömagellátásának bizto­sítása. A közellátásügyi minisz­ter rendelete szerint mindazok a termelők, akiknek a vetőmag cél­jára szükséges zabjuk és árpájuk nem termett meg, vagy vetőmag­szükségletüket csere utján sem tud­ják fedezni, a zab és árpa vetőma­got a városi közellátási hivatal által kiállítandó vásárlási igazolvány alap • ján a Hombártól megvásárolhatják. A szekszárdi közellátási hivatal a vásárlási igazolványt csak abban az -esetben adhatja ki, ha az igénylő A mélyszántási jutalmakat adjuk a honvédcsaládoknak Azt a lélekemelő hirt olvastuk a minap, hogy a szolnoki gazdák azokat a holdankénti tiz pengőket, amelyeket a mélyszántásért utalt ki a minisztérium, együttesen odaad­ják a honvédcsaládoknak rendezett gyűjtésre. Eléggé nem méltányol­ható hazafias tett volna, ha a szol­noki példát vármegyénk gazda­társadalma is követné, annál inkább is, mert vitéz Madi Kovács Imre főispán az ő gazdasága után járó dija­kat máris felajánlotta erre a nemes célra. Gyönyörű és szivet, lelket meg­remegtető a szolnoki gazdák gesz­tusa, mert ők a verejtékükkel, ekéjükkel megkeresett pengőket nem fogadják el, hanem azoknak juttatják, akiknek kenyérkeresői kint harcolnak tüzben-fagyban a rettenetes orosz pusztaságokon. És ezt nem egy-két szolnoki gazda teszi, hanem valamennyi. És teszik minden hangoskodás, minden reklámozás és anélkül, hogy ezért csak egy jó szót is várnának. Pedig itt súlyos ezresekről, tekintélyes Összegekről van szó, amennyit ötven bálban és száz teaestén sem muzsi­kálnak össze más egyesületek. És odaadják a szántással, eke­vassal előizzadt summát minden kérés, unszolás nélkül a honvéd- családoknak, mert becsületes magyar szivük ezt dobogja és mert a lelkűk megérti a mai nehéz idők szavát. A tolnamegyei gazdák az elmúlt világháború idején és többször bebizonyították izzó hazajiságu- kat és áldozatkészségüket. Hisszük, hogy a hazafiasság szent tüze most még élénkebben él szi­vükben és követni fogják testületi­leg a szolnoki példaadást. És ezért bizonyára meg is áldja őket és munkájukat, vetésüket és gabonáik aranykalászát a magyarok Istene. Szanatórium lehetne a lengyeli Apponyi kastélyból Nemcsak vármegyénkben, de azon túl is sokan gyönyörködtek már a vőlgységi járásban fekvő Lengyel­pusztán levő 40—50 szobából álló, gyönyörű Apponyi kastélyban. A kastély utolsó lakója halála óta lezárt ablakok mutatják a gyakran oda érkező kirándulóknak, hogy a kastélyt régen nem lakja senki s betekintve a lezárt ablakok redő­nyein, látni, hogy az enyészet las- sankint megkezdi romboló munkáját. Nagy park közepén fekszik a kastély s fekvésénél fogva is pre­desztinálva van arra, hogy valami üdülő, vagy szanatórium céljait szolgálja. Az épületet körülvevő park tele van ültetve apró kis fe­nyőkkel, néhol még látni a valami kor gyönyörű parkírozott kert nyo­mait. Óriási aranyeső bokor teljes pompájában emeli a most már füvei, gazzal benőtt park szépségeit. Mesés, ózondus levegő, madárcsicsergés fogadja a látogatót A legideálisabb hely pl. tüdőszanatóriumnak. Gróf Apponyi Sándorék a Nem­zeti Múzeumnak hagyták az épüle­tet, pillanatnyilag azonban ugylát- szik a Múzeumnak nincs vele célja. Nem lehetne valamit csinálni ebből a gyönyörű, egészséges helyen fekvő, pusztulásnak induló kastélyból ? Az égi hazában levő grófi család bizo­nyára boldogan venné tudomásul, ha a kastély ilyen nemes célt szol­gálna. A tüdő vész borzalmas szenvedései, lassú kínos halálra ítélt emberek százai kérnejf segítséget. Dombóvár környékén is rengeteg a tüdővészes beteg, kiket hely hiánya s gyógyít­hatatlan betegségük miatt sehol elhelyezni nem tudnak. Tudunk olyan családfőt, aki 7 gyermekével lakik 1 szoba konyhás lakásban s helyszűke miatt nem tudják gyógy­intézetbe vinni. Sírva panaszkodott az Egészségházban, hogy tudja milyen veszedelmet rejt magában az, hogy együtt van állandóan a kisgyermekeivel s nem tudja magát elkülönittetni. Ez egy a sok közül, de számtalan eset van, naponta szaporodnak a panaszok. Nincs a környéken tüdőgondozó sem. így hiába a sok tanács, plakát, felhívás, ha a fertőző betegek együtt kény­telenek lakni a család többi tag­jaival. • Talán lehetne valami megoldást találni, átalakíttatni a kastélyt s be­rendezni szanatóriumnak, ezzel is megakadályozni a gyilkos kór ter­jedését. Ne hagyjuk elveszni ma­gyar testvéreinket, a haza úgyis sok áldozatot kíván. Segítsünk azon, akin lehet s amig nem késő. Talán a társadalom utján is lehetne bizo­nyos összeget összegyűjteni. Min­denkinek érdeke. Néhány fillérrel mindenki hozzájárulhat s egész tekintélyes összeget lehetne össze­gyűjteni. gazdának gábonalapja adatai iga­zolása szerint kétségtelenül vetőmag hiánya van, a részére meghagyott vetőmag az általa előre bejelentett | és a gabonalapba bejegyzett beve- ! tésre kerülő árpa, zab vetés terü­letre nem elég s az igénylő gazda az árpa és zab beszolgáltatási köte­lezettségének hiánytalanul eleget tett. A gabonalapba már bejegyzett árpával és zabbal való bevetésre előirányzott területet vetőmag igény szempontjából emelni nem lehet. Az árpa és zab vetőmag vásárlási igazolványok, a városi közellátási hivatalnál (Vörösmarthy u. 3.) L évi március 1-tól, március 31-ig adatnak ki s azokra a vetőmagot a Hombár bizományosoktól f. évi április 20-ig lehet megvásárolni. — Védekező szerek a 'tolna­megyei szőlősgazdáknak. A Tolna­megyei Hegyközségi Tanács elnök­sége értesíti a megyebeli szőlős­gazdákat, hogy a földmivelésügyi minisztérium a tanács részére kor­látolt mennyiségű nyers nikotint és káli kenőszappant bocsájtott ren­delkezésre. A hegyközségek már­cius ötödikéig jelentsék be a Hegy­községi Tanács elnökségéhez az egyes szőlősgazdák szükségletét, mert a később érkező igénylések már nem lesznek figyelembe vehe­tők. Felhívja a Tanács a hegyközsé­gek figyelmét arra is, hogy a szőlők­ben beálló területváltozásokat 15 nap alatt jelentsék be Szekszárdra, a Tanács elnökségének, mert a vé­dekező szerek (rézgálicstb.) a közel­jövőben már a bejelentett változá­sok alapján fognak kiosztatni. — A szekszárdi városi tégla­gyár sorsa. A múlt év folyamán a városi építkezésekhez, valamint a közérdekű magánépitkezésekhez szükséges tégla előállítására Szek­szárd megyei város a saját üzemé­ben téglagyárat létesített. A mostani viszonyok miatt a téglagyár városi vezetése és a hivatali előírások sze­rint való üzemben tartása igen sok adminisztrációs akadályba ütközik, a város vezetősége azzal a gondo­lattal foglalkozik, hogy a téglagyá­rat arra alkalmas egyénnek bérbe adja. — Tűzifa- és szénnagykeres- kedök figyelmébe. A kereskedelmi miniszter felhívta a Pécsi Kereske­delmi és Iparkamarát hogy a vár­megyénk területén működő kijelölt tűzifa- és szénnagykereskedőkhöz a tüzelőanyag nagykereskedők ré­szére rendszeresített adatbejelentési iveket juttassa el. A kamara által két példányban megküldött kérdő­íveket a tűzifa- és szénnagykeres­kedők saját érdekükben kötelesek pontosan kitölteni és mindkét pél­dányt a kamarához visszajuttatni. A határidő 8 nap. Ennek elmulasz­tását a miniszter a kijelölésről való lemondásnak tekinti. A kamara a kérdőíveket szétküldte. Amennyiben azonban valamelyik kijelölt tüzifa- vagy szénnagykereskedő a kérdő­íveket folyó hó 25-ig nem kapná kézhez, úgy erről a kamarát hala­déktalanul értesítse, hogy az az ive­ket pótlólag megküldhesse. — , Gazdák adóbevallássának megkönnyítése. Felhívjuk gazdáink figyelmét arra,* hogy a f hó 18-án megjelent 66.000—1943. VII. számú pénzügyminiszteri körrendelet ren­delkezéseinek figyelembe vélelével az Országos Mezőgazdasági Kama­rával közösen ezévben is egy „Tájé­koztatót" ad közre az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gaz­dák adóbevallásainak megkönnyíté­sére. A fenti rendelet oly későn jelent' meg, hogy csak nagyon ke­vés idő áll majd a gazdák rendel­kezésére a február hó végén meg­állapított határidőig az adóbevallá­sok elkészítésére és benyújtására. Az Országos Magyar Gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents