Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-02-27 / 14. szám
1943 február 27. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG Halálozás. Dr Moussong Gyula hőgyészi fogorvos, bőlcsészéttudor, •oki. középiskolai tanár rövid szenvedés után agyvérzés következtében a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után meghalt HŐgyész és Bonyhád lakosságának nagy részvéte mellett helyezték örök nyugalomra. Gyászolja özvegye, valamint szigorlóorvos és most érettségiző fia. A megboldogult Bonyhádon és Szekszárdon járt gimnáziumba, majd •érettségi után belépett a kegyes tanító rendbe és elvégezte a tud. egyetem természetrajz-földrajzi fakultását és ezzel párhuzamosan a theologiai tanfolyamot. Megszerezte •a bölcsészettudori fokot és doktori értekezése Szekszárd és környékének települési és földrajzi viszonyairól szólt. Aldozópappá való felszentelése előtt kilépett a piarista rendiből és mert a tanári pályán elhelyezkedni nem tudott, fogtechnikus- ságot tanult és mint ilyen dolgozott. Az 1924. évben kiadott kormányrendelet a fogtechnikusok működését jelentősen megszigorítván, orvostanhallgatónak iratkozott be a pécsi tudományegyetemre, majd orvosgyakornoki idejének jórészét a szekszárdi Horthy Miklós kórházban töltötte. Az 1930. évben avatták orvosdoktorrá és azóta, mint fogorvos szülőhelyén, Hőgyészen működött, ahol néhai atyja igaz- gatótanitó volt. Élénk részt vett HŐgyész társadalmi életében és szeretetteljes ügybuzgósággal működött közre a katolikus hitélet helyi megmozdulásaiban, melyekről lapunkat is sok esetben tudósította. — A decsi gazdasági tanfolyam záróvizsgája. A földmivelésügyi miniszter fennhatósága alatt álló decsi 78. m. kir. téli gazdasági tanfolyam március hó 5-én délután 5 •órai kezdettel tartja záróvizsgáját a decsi községháza nagytermében az alábbi sorrendben: 1. Magyar Hiszekegy. Énekli a tanfolyam hallgatósága. 2. A tanfolyamvezető üdvözlő és beszámoló beszéde. 3. A miniszteri vizsgabiztos megnyitója. 4. A tanfolyamhallgatók elméleti vizsgája. Szünet után: 5. A tanfolyam önképző gazdakörének disz- gyülése. a) Elnöki megnyitó, tarja: Dömötör Sándor, b) A kukorica termesztése, előadja: Kukucska István, c) Magyar bakák dicsősége, vitéz Rózsás József verse, szavalja: Cseh József, d) Érdemes-e szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozni? Vitakérdés, levezeti: Benkő János, e) Magyar népdalok. Vezényel: Por- dány- Horváth László rektor, f) Dömötör Sándor elnöki zárószavai. 6. Bizonyitványkiosztás és az ezüst- kalász-jelvények felfűzése. 7. Miniszteri vizsgabiztos záróbeszéde. 8. Himnusz. — A szekszárdi gazdák zab és árpa vetömagellátásának biztosítása. A közellátásügyi miniszter rendelete szerint mindazok a termelők, akiknek a vetőmag céljára szükséges zabjuk és árpájuk nem termett meg, vagy vetőmagszükségletüket csere utján sem tudják fedezni, a zab és árpa vetőmagot a városi közellátási hivatal által kiállítandó vásárlási igazolvány alap • ján a Hombártól megvásárolhatják. A szekszárdi közellátási hivatal a vásárlási igazolványt csak abban az -esetben adhatja ki, ha az igénylő A mélyszántási jutalmakat adjuk a honvédcsaládoknak Azt a lélekemelő hirt olvastuk a minap, hogy a szolnoki gazdák azokat a holdankénti tiz pengőket, amelyeket a mélyszántásért utalt ki a minisztérium, együttesen odaadják a honvédcsaládoknak rendezett gyűjtésre. Eléggé nem méltányolható hazafias tett volna, ha a szolnoki példát vármegyénk gazdatársadalma is követné, annál inkább is, mert vitéz Madi Kovács Imre főispán az ő gazdasága után járó dijakat máris felajánlotta erre a nemes célra. Gyönyörű és szivet, lelket megremegtető a szolnoki gazdák gesztusa, mert ők a verejtékükkel, ekéjükkel megkeresett pengőket nem fogadják el, hanem azoknak juttatják, akiknek kenyérkeresői kint harcolnak tüzben-fagyban a rettenetes orosz pusztaságokon. És ezt nem egy-két szolnoki gazda teszi, hanem valamennyi. És teszik minden hangoskodás, minden reklámozás és anélkül, hogy ezért csak egy jó szót is várnának. Pedig itt súlyos ezresekről, tekintélyes Összegekről van szó, amennyit ötven bálban és száz teaestén sem muzsikálnak össze más egyesületek. És odaadják a szántással, ekevassal előizzadt summát minden kérés, unszolás nélkül a honvéd- családoknak, mert becsületes magyar szivük ezt dobogja és mert a lelkűk megérti a mai nehéz idők szavát. A tolnamegyei gazdák az elmúlt világháború idején és többször bebizonyították izzó hazajiságu- kat és áldozatkészségüket. Hisszük, hogy a hazafiasság szent tüze most még élénkebben él szivükben és követni fogják testületileg a szolnoki példaadást. És ezért bizonyára meg is áldja őket és munkájukat, vetésüket és gabonáik aranykalászát a magyarok Istene. Szanatórium lehetne a lengyeli Apponyi kastélyból Nemcsak vármegyénkben, de azon túl is sokan gyönyörködtek már a vőlgységi járásban fekvő Lengyelpusztán levő 40—50 szobából álló, gyönyörű Apponyi kastélyban. A kastély utolsó lakója halála óta lezárt ablakok mutatják a gyakran oda érkező kirándulóknak, hogy a kastélyt régen nem lakja senki s betekintve a lezárt ablakok redőnyein, látni, hogy az enyészet las- sankint megkezdi romboló munkáját. Nagy park közepén fekszik a kastély s fekvésénél fogva is predesztinálva van arra, hogy valami üdülő, vagy szanatórium céljait szolgálja. Az épületet körülvevő park tele van ültetve apró kis fenyőkkel, néhol még látni a valami kor gyönyörű parkírozott kert nyomait. Óriási aranyeső bokor teljes pompájában emeli a most már füvei, gazzal benőtt park szépségeit. Mesés, ózondus levegő, madárcsicsergés fogadja a látogatót A legideálisabb hely pl. tüdőszanatóriumnak. Gróf Apponyi Sándorék a Nemzeti Múzeumnak hagyták az épületet, pillanatnyilag azonban ugylát- szik a Múzeumnak nincs vele célja. Nem lehetne valamit csinálni ebből a gyönyörű, egészséges helyen fekvő, pusztulásnak induló kastélyból ? Az égi hazában levő grófi család bizonyára boldogan venné tudomásul, ha a kastély ilyen nemes célt szolgálna. A tüdő vész borzalmas szenvedései, lassú kínos halálra ítélt emberek százai kérnejf segítséget. Dombóvár környékén is rengeteg a tüdővészes beteg, kiket hely hiánya s gyógyíthatatlan betegségük miatt sehol elhelyezni nem tudnak. Tudunk olyan családfőt, aki 7 gyermekével lakik 1 szoba konyhás lakásban s helyszűke miatt nem tudják gyógyintézetbe vinni. Sírva panaszkodott az Egészségházban, hogy tudja milyen veszedelmet rejt magában az, hogy együtt van állandóan a kisgyermekeivel s nem tudja magát elkülönittetni. Ez egy a sok közül, de számtalan eset van, naponta szaporodnak a panaszok. Nincs a környéken tüdőgondozó sem. így hiába a sok tanács, plakát, felhívás, ha a fertőző betegek együtt kénytelenek lakni a család többi tagjaival. • Talán lehetne valami megoldást találni, átalakíttatni a kastélyt s berendezni szanatóriumnak, ezzel is megakadályozni a gyilkos kór terjedését. Ne hagyjuk elveszni magyar testvéreinket, a haza úgyis sok áldozatot kíván. Segítsünk azon, akin lehet s amig nem késő. Talán a társadalom utján is lehetne bizonyos összeget összegyűjteni. Mindenkinek érdeke. Néhány fillérrel mindenki hozzájárulhat s egész tekintélyes összeget lehetne összegyűjteni. gazdának gábonalapja adatai igazolása szerint kétségtelenül vetőmag hiánya van, a részére meghagyott vetőmag az általa előre bejelentett | és a gabonalapba bejegyzett beve- ! tésre kerülő árpa, zab vetés területre nem elég s az igénylő gazda az árpa és zab beszolgáltatási kötelezettségének hiánytalanul eleget tett. A gabonalapba már bejegyzett árpával és zabbal való bevetésre előirányzott területet vetőmag igény szempontjából emelni nem lehet. Az árpa és zab vetőmag vásárlási igazolványok, a városi közellátási hivatalnál (Vörösmarthy u. 3.) L évi március 1-tól, március 31-ig adatnak ki s azokra a vetőmagot a Hombár bizományosoktól f. évi április 20-ig lehet megvásárolni. — Védekező szerek a 'tolnamegyei szőlősgazdáknak. A Tolnamegyei Hegyközségi Tanács elnöksége értesíti a megyebeli szőlősgazdákat, hogy a földmivelésügyi minisztérium a tanács részére korlátolt mennyiségű nyers nikotint és káli kenőszappant bocsájtott rendelkezésre. A hegyközségek március ötödikéig jelentsék be a Hegyközségi Tanács elnökségéhez az egyes szőlősgazdák szükségletét, mert a később érkező igénylések már nem lesznek figyelembe vehetők. Felhívja a Tanács a hegyközségek figyelmét arra is, hogy a szőlőkben beálló területváltozásokat 15 nap alatt jelentsék be Szekszárdra, a Tanács elnökségének, mert a védekező szerek (rézgálicstb.) a közeljövőben már a bejelentett változások alapján fognak kiosztatni. — A szekszárdi városi téglagyár sorsa. A múlt év folyamán a városi építkezésekhez, valamint a közérdekű magánépitkezésekhez szükséges tégla előállítására Szekszárd megyei város a saját üzemében téglagyárat létesített. A mostani viszonyok miatt a téglagyár városi vezetése és a hivatali előírások szerint való üzemben tartása igen sok adminisztrációs akadályba ütközik, a város vezetősége azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a téglagyárat arra alkalmas egyénnek bérbe adja. — Tűzifa- és szénnagykeres- kedök figyelmébe. A kereskedelmi miniszter felhívta a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarát hogy a vármegyénk területén működő kijelölt tűzifa- és szénnagykereskedőkhöz a tüzelőanyag nagykereskedők részére rendszeresített adatbejelentési iveket juttassa el. A kamara által két példányban megküldött kérdőíveket a tűzifa- és szénnagykereskedők saját érdekükben kötelesek pontosan kitölteni és mindkét példányt a kamarához visszajuttatni. A határidő 8 nap. Ennek elmulasztását a miniszter a kijelölésről való lemondásnak tekinti. A kamara a kérdőíveket szétküldte. Amennyiben azonban valamelyik kijelölt tüzifa- vagy szénnagykereskedő a kérdőíveket folyó hó 25-ig nem kapná kézhez, úgy erről a kamarát haladéktalanul értesítse, hogy az az iveket pótlólag megküldhesse. — , Gazdák adóbevallássának megkönnyítése. Felhívjuk gazdáink figyelmét arra,* hogy a f hó 18-án megjelent 66.000—1943. VII. számú pénzügyminiszteri körrendelet rendelkezéseinek figyelembe vélelével az Országos Mezőgazdasági Kamarával közösen ezévben is egy „Tájékoztatót" ad közre az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdák adóbevallásainak megkönnyítésére. A fenti rendelet oly későn jelent' meg, hogy csak nagyon kevés idő áll majd a gazdák rendelkezésére a február hó végén megállapított határidőig az adóbevallások elkészítésére és benyújtására. Az Országos Magyar Gazdasági