Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-12-25 / 93. szám

1943 december 25.

5

volt a szójárás. De azért, mert ma- > gyár vagyok. Én mondtam el nekik az aratást, a jobbágysort, a szőlő- dézsmát. Meg azt, hogyha nehéz is j itthon a szegényember sora, de mé- gis itthon a legjobb. Elmondtam, hogy élő a magyar föld mert sok magyar vér folydodál benne, szeret ! bennünket, megszül és halálba ringat. olyan az, mint az édesanya, kérem, akkor is érzi a vágyakozást utánna, ha igen jó sorban van valaki.

Görcsös jobbkezét fölemelte és a mutatóujját meglengette a szája előtt:

— Tekintetes urak, mikor ezt elmondtam József uramnak, csak beleröppent orcájába a pirosság, megtükrösödtek a szemei és elment nagyhirtelen.

Másnap a kis István urnák költött beszélgetni, aztán megint a tekintetes és fölséges József urnák. Tudtam én már akkor, hogy láthatatlanul szivárog beléjük a magyar föld vére. Fölveszi őket is a karjaiba, mert érzi, hogy szeretik. Áldja meg az Isten őket.

Fátyolosodni kezdett a novemberi délután.

— Hogy hívnak öreg?

— Máté Ferenc a nevem kérem, alásan. A Katolnay uraság jobbágyaiból lettem szabadítva a tekintetes és fölséges József ur szolgálatára.

II j> tlir -cií I Él - frl *'7? \* •* i. **>»■- ■■ Valaki hirtelen széket tett Máté András alá. Majláth intett neki. hogy leülhet. Elhúzódott a szék egyik sarkára és baltérdén forgatta a zsíros süveget.

Majláth György hangja úgy lobogott a többiek fölött, mint a tavaszi szélben vidámkodó zászló.

— József nádor félszázadon ^keresztül vezérletté az ország dolgait, nemritkán nehéz körülmények között. És, hogy jól vezérletté, tanúbizonyságot tesz erről Máté András. Úgy nézzék most a tekintetes Karok és Rendek ezt a Máté Andrást, hogy a magyar föld küldte ide közénk. Az a magyar föld, amelyik szüli a fajtáját és halálba ringatja, ha elmegy valaki. Ez a Máté András jött el most felelni arra a kérdésre, amit én kérdezni akartam kegyelmedek- töl. Ki legyen a nádorispán? Ki legyen előbbrevaló József ur fiánál ? Erre felelt most nekünk a magyar föld üzenetével Máté András.

— Éljen István nádor / — kiáltotta Bándi Simon öblös hangja és egyszerre rázugott a többi.

Majláth György meghatottan nézett maga elé és Máté András sem tartotta illendőnek, hogy ülve maradjon, mikor a sok fényes uraság a tekintetes és fölséges István urat éljenzi nádorispánná. Előkotorászta nagy, tarka keszkenőjét és megtö- rölgette vele véres szemeit. Aztán odafordult Majláthoz !

Mennék tekintetes uram. Köszönöm alázatosan, hogy meghallgatott.

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

Majláth lelépett az emelvényről és megszorította Máté kezét. Annak remegett a szája széle, de szólni nem tudott többet. Az örök már utat nyitottak neki kifelé.

— Tessék leülni 1 — kiáltott Majláth. Ezúttal elmarad a szokásszerinti nevek kihirdetése, azoké, akik a nádori méltóságra pályáztak. Császári és királyi örökös főherceg Istvánt, dicső emlékezetű császári és királyi örökös főherceg József nádorispánnak fiát, egyhangúlag és közös akarattal, az ország nádorává választottuk, mert fényes lelki tehetségei és a magyar nemzet iránt érzett különös hajlandósága, előttünk és az egész nemzet előtt ös- meretesek. Minélfogva azon veszteséget, melyet elhunyt atyjában a nemzet kesereg, kipótolni képesnek

csak őt tartottuk.

A nádor méltóságához mérséklendő tiszti dija iránt, azon 3000 darab aranyon kivül, mely őtet, mint a jászok és kunok főkapitányát és főbiráját illeti, jövő országgyűlésig, a magyar minisztérium fog intézkedni.

Újra felzugott az éljen. Máté András kinn állt az utcán, hallgatta az ujjongást és nézta a szaporodó fényeket. Tenyerében ott érezte még Majláth György keze melegét. Megindult a templom felé egyszerre, mintha valaki vállon érintette volna.

— Nem lehet bemenni bátyám ;— mondta az éjszakai őr — majd reggel.

Kdllay Miklós miniszterelnök felsőházi beszéde még hosszú ideig témája lesz nemcsak a szorosan vett magyar belpolitikai életnek, de bizonyára külföldön is felfigyelnek fontos kijelentéseire.

Belpolitikai vonatkozásban rendkívül megszívlelendő figyelmeztetések sorozatát tartalmazta ez a beszéd. Súlyát emeli az a körülmény is, hogy a háború ötödik esztendejében, karácsony nagy ünnepének közeledtekor hangzott el ez miniszterelnöki megnyilatkozás, amikor még e vérzivataros időkben is kitör a lelkekből a szeretet és békés élet utáni vágyakozás érzése és a felhalmozódott szörnyű realitások közepette lelki elmélyedésre hajlamosabbak az emberek. Ez a miniszterelnöki beszéd igen alkalmas és szükségszerű témákat adott a magyar közvéleménynek, hogy azokban elmélyedve, ahol hibák vannak, azokat belássa, törekedjen azokjó- irányu megváltoztatására. Most csak egy dologra hívjuk fel a közönség

Megállt az ajtó előtt, összekulcsolta kezeit.

— Én pedig nem várhatok reggelig fiam. Még ma el kell mondanom a magyarok Istenének, hogy eggyé lett itt István ur, Majtáth György ur és Máté András szolgaságban forgolódó valaki. És ezt a csodát fiam, a jó Istenen kivül ez a föld csinálta, ami itt van a te talpad alatt is.

figyelmét. Sokszor halljuk azt a kívánalmat hangoztatni, hogy az államhatalom biztosítsa a közösség számára gazdaságilag a nagyobb hatású intenzivebb szervezkedést. Erre nézve valóban volnának hátra kívánnivalók, de amikor azt tapasztaljuk, hogy a közösség szempontjából a legnemesebb célok érdekében meghozott rendeletek kiadása után általában nem azok betartására irányul a legerősebb közfigyelem, hanem fiskális észjárással kibúvókat keresnek, hogy miként lehet a rendeletek sorai között lavírozni, azokat esetleg kijátszani és ilymódon meg nem engedett előnyökhöz jutni, ez a magatartás a közösség rovására megy s igazán nem ítélhető el a kormányzat, amikor jóirányu, a közösség szempontjait szolgálni kívánó működését mégis a fegyelmezetlenség tünetei kisérik.

Sokszor halljuk emlegetni azt, hogy a magyar individuális lelkületű nép, nehéz megszervezni s nehéz I a fegyelmet soraiban fenntartani.

Tagadhatatlanul nagy értéke van ennek, hogy a magyar lelkűiét egyéniségeket nevel, de amikor világszerte azt tapasztaljuk, hogy a megszervezettség népek és országok sorsát dönti el és a szervezetekhez való ragaszkodás az ezekből fakadó előnyök a boldogulás alapfeltétele, nagyon rosszul teszi a magyar közvélemény, ha fegyelmezetlenséggel és a szervezettség kijátszásával elfűrészeli maga alatt a biztonságot és boldogulást nyújtó támasztékot.

Elgondolkodtató témák fakadhatnak ezekből a tünetekből s helyesen és saját érdekében cselekszik a magyar közvélemény, ha ahelyett, hogy közéleti- és gazdasági kritikákat támasztana, megkönnyítené e sorsdöntő idők veszélyein való átjutást a fegyelmezettségre való felvértezett- séggel. Sokszor halljuk azt a megjegyzést, hogy a szomszéd államokban, ahol talán a gazdasági és anyagi javaknak oly mérve fel sem található, mint nálunk, nincs sorbán- állás, hozzájuthat könnyebben a közönség különböző szükségleteihez, a nyersanyagokban való hiány nem mutatkozik meg annyira, mint talán nálunk. Erre is megadta a választ a miniszterelnök, amikor felvázolta nagyhatású felsőházi beszédében nézeteit. Tudomásul kell venni, hogy a háború ötödik évében vagyunk, számos kötelezettségünk teljesítése, hadseregünk felszerelése után anyag- készleteink megcsappantak, belső termelésünkben is mutatkozik visz- szaesés, külföldi behozatalunk minimálisnak nevezkető s ezzel szemben az igények fokozódtak s a szükségletek szinte veszedelmesen megnövekedtek.

Azt is tudnunk kell, hogy a visz- szaszerzett terü'etek egy részét teljesen kiürített állapotban kaptuk vissza. Másik részük pedig soha nem is volt önellátó.

De menjünk tovább: halljuk lépten-nyomon, hogy nines szén, nincs fa, nincs hús, stb. Ezzel szemben a tény az, hogy ma több szenet bányászunk, mint békében, több tűzifa kerül kitermelésre és leszállításra, mint valaha és több állatot vágnak le, mint a legjobb béke- | időkben. A közfogyasztás hallatlan I igényeket támaszt az állammal szemben. Ezeket az igényeket ki tudjuk 1 elégíteni, ha nem is olyan mértékHagy karácsonyi vásár

Szépirodalmi és ifjúsági könyvek, valamint levélpapírok, társasjátékok, karácsonyfadíszek és egyéb dísztárgyak nagy választékban és olcsón beszerezhetők a

Molnár-nyomda rt. hányó- ás payirkereskedásáben

A fegyelmezett közvélemény