Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-25 / 93. szám
1943..december. 25. T9LMEGYE1 A Fény és Szeretet veled lesznek és győzni fogsz ! Es mi más lehet a győzelmed Célja, európai kultur-testvérem és magyar testvérem, mint az Igazság és a Béke ? Az igazságügyi költségvetés tárgyalása alkalmával helyesen idézte egyik politikusunk — a bolseviz- müsra vonatkoztatva — Szent Ágoston hires mondását: —- Remota iustitia Cjuid fegna, nisi magna latrocinia ? Ha nincs igazság, mi mások áz Uralmak, mint nagy rablóbandák ?! De idézte Blaise Pascal-nak, a nagy francia gondolkodónak bölcs megállapítását is ! — Az igazság erő nélkül tehetetlen, a hatalom igazság nélkül zsarnok. Az igazság erő nélkül nem érvényesülhet, mert rosszak mindig vannak. Az erő igazság nélkül a köz vádja alatt áll. Egységbe kell tehát kapcsolni az igazságot és az erőt s e végből arra kell törekedni, hogy ami igaz, erős legyen, ami pedig erős, legyen igazságos 1 Mi magyarok, keleti eredetünk dacára is, mindig jó ^ nyugateuró- jó magyarnak! paiaic is voltunk, íbiszen azért vól- | tünk évszázadokig a kereszténység | pajzsa és kardja. j Ezt a két nyugateurópai igazsá- j got tehát elfogadhatjuk magunkra nézve is mérvadónak. Dé másokra nézve is.' És amikor háborúnkon, kül- és belpolitikai, társadalmi, szociális és gazdasági életünkön vörös fonálként húzódik keresztül az Igazság ! és Szeretet gondolata és ihletett tudata — ez a gondolat és tudat í erőt, fanatikus erőt kölcsönöz is ! nekünk ahhoz, hogy szövetsége- I seinkkel együtt kiverekedjük magunknak az igazságos békét. De addig fogunkat összeszoritva j és sugárzó homlokkal küzdenünk ! kell. . Mert az Antikrisztusnak el kell tűnnie a jobb sorsra méltó, az újabb , megváltásra váró földgolyóról. Ragyogj reánk, küzdő nemzetem ' áldott hitet lobogó kicsiny kará- i csonyfa galyacskája. Ragyogjatok reánk: Igazság, Béke és Szeretet igéretteljes | fénye I Boldog karácsonyt minden igaz, JANCSI Irta ; 1. Eordögh Zoltánná Édesapja egy donmenti nagy csatában Eltűnt, úgy Írták már tavaly januárban.. . Az otthon üres lesz, nagyon szegény s hideg, Ha a kis kenyeret nem az apa szegi meg. S mivel élni keli, hát szolgálni ment anyja, És Jancsival együtt a falut otthagyta, Jancsi a vá őst is hamar megszerette; N gy kádban fQrödhet minden szombat este, Fehér rácsos ágyban alussza az álmát És késsel villával eszi vacsoráját.., A kapunyitás itt Jancsi boldogsága, A csengetyfi szavát szívszorongva várja. Lábbájjhegyre áll és a zárt igazítja, Egyet ugrik most s a kilincset kinyitja. Azt hiszi, majd egyszer álmai lovagját *— Ott fogja találni drága édesapját... Érte jön, becsenget, karjaiba zárja ... Nem lenne akkor 6 apátián kis árva. Erre vár a Jancsi... S valahol ezalatt, “FéniTa hadak útján menetel egy csapat. ■ Hosszú a néma sor, talán v£ge sincsen, Párnak a keze már az égi kilincsen. A csengő húzóját kézből-kézbe adja Jancsikák és Pisták derék édesapja. A csengő csilingel fájón, hosszan, folyton ... Katonák állnak a csillagsoros poszton. A csengő vas-szive majd, hogy meg nem . [szakad. Csilingel erősen égen és ég alatt... Jancsi a kapához fütyörészve Szalad. SZERETET ES BEKE Irta: Micheli Mihály Tolna vármegye felsőházi és képviselőházi póttagjaMa, amikor az egész világ lángokban ég, a gyilkoló, romboló fegyverek sokasága dönti romba a világ legszebb, legrefnekebb templomait, pótolhatatlan évszázados műemlékeket, családi otthonokat, kórházakat, iskolák lesznek a földdel egyenlővé' és ezreivel gyilkolják halomra a védtelen nőket, aggokat, betegeket és ártatlan gyermekeket: áz egészségesen és lélekkel gondol kodni tudó ember kérdezi önmagától r— Istenem, a XX. század mű veit embere —r hogy képes erre ? Ha lélekkel az Ég felé szállva gondolkodunk, megtaláljuk és megkapjuk a választ. A XX. század emberisége a műveltség oly magas fokán áll és úgy véli, nincs szüksége, hogy mágasabbrendüség felé törekedjék — hanem Önmagában bízzék, a lelkieket teljeáen félretéve, hitet, Iátent eltaszitva magátol -— csak igy képes űzni a borzálmas pokoli játékot Erre sokan azt mondják, hát ha I jtA van Isten, miért engedi meg ezt a minden emberi .képzeletet és érzést felülmúló barbarizmust ? Erre csak azt válaszolhatom, nem Isten akarja ezt, hanem az Isten nélkül élni akaró emberiség. Isten pedig szabad akaratot adott az embernek. Körülöttünk tombol a félelmetes élet-halálharc, halljuk a halálhör- gést és kétségbeejtő, hogy mi Sfijfp vagyunk sokkal különbek, mi sem a magasabbrendüség utján, hanem a földi javakban véljük megtalálni jövőnk boldogulásátMagyar Testvéreim! Ne ezt az utat járjuk Keressük azt az utat, amelyet e ső szent Királyunk a szt koronával a fején — választott. Ez az ut az élét útja! Ezt' az utat keresni ma minden becsületesen gondolkodó magyarnak * legszentebb kötelessége. Ezt az utat megtaláljuk a mélységes hit titkaiban gyökerező felebaráti szeretetben Ha ez a szeretet kigyullad minden magyar szivébén és kisugározza azt a meleget, amely ma oly égetően szükséges, ez az izzó melegség olyan egységbe olvasztja a magyart, hogy ezt az egybeolvasztott erőt semmiféle vihar szét nem tépheti. Csak ezzel az erővel őrizhetjük meg a ránk hagyott szt Istváni örökséget, amelyért mi vagyunk felelősek. Ezért Testvéreim legyünk ébren, mert az alvilági berkekben, az ördögi műhelyekben kovácsolják, csiszolják vakítóan fényesre azokat a csábitó érmeket azok a nem kívánatos elemek, amelyek sok könnyű fajsúlyú testvérünk látását megrontják ? s elvezéthetik a sötétség útvesztőjébe Ezt a földalatti aknamunkát minden erőnkkel meg kell akadályoznunk, mert ez a belső front felbomlását jelentené. Ezért szent kötelességünk őseink és hőseink iránti hálából és tiszteletből és azokért az áldozatokért, amelyeket ők hoztak a szent Istváni Magyarországért, vérüket ontva, életüket feláldozva haltak meg a becsület mezején Isten, haza és család iránti szeretétből. Ez az ő példájuk adjon erőt, kitartást, hogy kötelességünknek eleget tehessünk. Csak igy lehetünk méltók őseinkhez és hőseinkhez, ha. szeretettel közeledünk egymáshoz, félretéve a gyűlöletet, az önzést, magunkba szállva, keresztény magyar öntudatra ébredve, lelkileg egysegbe olvadva harcolunk a hitetlenek, a gyű.öletet szítok, a rend és fegyelem, az egység és békebontók ellen, a mélységes hit titokzatos mélyében rejlő igazi szeretet fegyverével Itt e helyről szólok a szeretet I hangjain elsősorban a hatalmon | levőkhöz, hogy sürgősen lépjenek szeretettel a cselekvés útjára és a legbölcsebb, de egyúttal a legszigorúbb intézkedésekkel siessenek segítségére azoknak az özvegyeknek, árváknak* és elaggott szülőknek, akik a háborúban elvesztették ä legdrágábbat, a pótolhatatlan ke- nyérkeresöt, a hitvest, a fiút, az édesapát. — Siessenek segítségére azoknak a sokaknak, (kis tisztvige- lök, kisipari munkások és a föld „munkásainak), akik a. nemzőt életfájának- ápolói, a nemzet épületéinek pillérei, akikre az ország jövő épületét fel lehet és fel kell építeni. Másodsorban szólok azokhoz a magyar Testvéreimhez, ákik a Gondviselés- kegyelméből olyan anyági helyzetben élnek, hogy saját élet- szükségletükön felül még van Feleslegük Tárják fel szerető szivük aj!- tajat és siessenek segítségére azok- eak a sokaknak, akik a mai nehéz megélhetési viszonyok mellett nyomorban tengődnek, éheznek, fáznak, ruha és lábbeli hiányban szenvednek. Adjanak, akik adhatnak szeretettel, hogy a nélkülözőknek szivében ne a gyűlölet tüze, hanem a szeretet lángja lobbanjon fel, bogy érezzék az igazi keresztény Szeqt Istyáni gondolat békét sugárzó melegét. A miniszterelnök ur parlamenti beszédében megállapította, hogy olyan egységes a magyar még sohasem volt, mint jelenleg. Hogy ez az egység necsak külsőleg nyilvánuljon meg, hanem megbohthataf- lan, bensőséges lelkiegység máradjon, szükséges, hogy a kormány és nép együttesén, törhetetlen aká-
