Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-12-22 / 92. szám
m. évfolyam. Szeksrtri 1943 dec«nibei 22. (Szerda) 92. ním. TOLNAMEGYEI ÜJSAG _________ ^BSEKKÉST EÉTSZ&ft MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztősé g és kiadóhivatal &ZBKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85. ém . Előfizetési dij: 24 peng« || Félén«..............................12 pengő Fe lelős szerkesztő BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden ecerdán és taombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 4 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 25 liliftr. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 2 P, minimum 8 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, méri« mm sora 50 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 30 fillér, minimum 10 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. A miniszterelnök szenzációs hatású, nagyszabású beszédet mondott szombaton az országgyűlés felsőházában, ahol ki- terjeszkedett nemcsak a törvényhozóknak a vitában elhangzott beszédeire, hanem ismertette • az ország életbevágó kérdéseit is. A felszólalások javarészét gazdasági, elsősorban agrárgazdasági és agrárellátási kérdések uralták. Ezekre a pénzügyminiszter csűcsminiszteri minőségében már válaszolt — úgymond Kállay Miklós miniszterelnök. Mégis ismertette azokat a tényeket, amelyeken a kormány ezidőszerint nem tud segíteni. Ezek: a közismert nyersanyaghiány, az igények iokoiottsága, a hadsereg nagyarányú szükséglété. Viszont hiányzik az irányított, kötött gazdálkodásnak jó keresztülviteléhez szükséges alapfeltétel is. De a nagyközönség megírása nélkül vi soha orvosolni nem lehret. A szükségletek veszedelmesen nőnek, hangoztatta Kállay Miklós, többfogyasztásról kell beszélnünk a megnövekedett országban. Érdekes tünet, hogy nincs fa, nincs szén, nincs hús, pedig ma több szenet bányászunk, mint békében, több tűzifa kerül szállításra, mint valaha és több állatot vágunk, mint a legbővebb békeidőben. Ezeket azonban eltüzelik és megeszik, mert nagyobb az ország, mint 20 évvel ezelőtt volt. Tény és való, hogy szociális utón kell haladnunk és megállapítható, hogy azon is haladunk. Az ország szociális helyzete ugyanis nem aggasztó, az általános kereseti viszonyok kielégitőek, sőt túlnyomó- részben jónak mondhatók. Nem szabad azonban azt úgy felfogni, — és ez főleg az anyagellátásra vonatkozik — hogy nem jut ma mindenkinek lehetőség a 4 pengős alma és a bor konjunkturális hasznából maximális áron való vagyongyarapításra, befektetésre, házépítésre, tatarozásra stb., mert* hiányzanak a legszükségesebb anyagok. Ma azonban több kisház épül, dacára a nehézségeknek, mint például tiz évvel ezelőtt. Sokan panaszolják a termelőit közül az iparcikkek árát. A városok lakossága és a munkásság pedig a mezőgazdasági árak horribilis magasságát és a fekete piacot kifogásolja. A tűrhetetlen folyamatot megállítják majd a rövid időn belül hozandó szigorú büntető rendelkezések. A szociális munkát azonban a kormány folytatja, mert mindennél fontosabb a szociális problémák felkarolásának előbbrevitele. A magyar külpolitikáról szólt ezután, felemlítve, hogy május 29- i beszédében körvonalazta a hivatalos magyar külpolitika alapvető tételeit, melyeknek tekintetében azóta is változatlan az iránya. E politika pedig az ország mind szélesebb rétegeiben talál megértésre. A kormányzat sokat foglalkozik a kis nemzetek problémáival és van valami érdemünk abban, hogy ez a kérdés ma már széles hullámokat ver, jelezve, hogy Európa, az európaiaké. Kis nemzetek nélkül nincs Európa, Európa nélkül nincs világ, legalább is ami emberhez méltó lenne. Hangsúlyozta, hogy a kisnemzetek értéke nem a változó politikai színvallásban, az alkalmazkodásban, hanem éppen ellenkezően önálló lelki és politikai 4reáititQ$Hfeukban van. A felénk irányuló fenyegetések — úgymond Kállay Miklós — szörnyű sorsot helyeznek kilátásba arra az esetre, ha kitartunk eddigi politikánk mellett. A fenyegetők azonban elfeledik, hogy Magyarország nem folytat hóditó háborút. Nem keresett sem könnyű, sem nehéz zsákmányt, csak a jussát. Természetesen a sajátjának tekintette, ami ezer évig az övé volt és amit csak Trianonban vettek el tőle. A kis népeknek első sorban egymással kell a megértés útját keresniük, egymásra kell támaszkodtok, ha fenn akarnak maradni. Az egymással és legfőként a szomszédokkal való megértés, az önfentartás utjának egyik legfőbb állomása. A biztonság igazi biztosítéka ugyanis csak az igazságos béke lehet, jelentette ki a miniszterelnök, aki kitért a forradalmi propagandára, amely az idegháboru egyik eszköze és rámutatott arra, hogy az anarchiá! ból csak szerencsétlenség és zavar ( származhatok. 1 Foglalkozott azután a demokrata és plutokrata államokkal, megállapítva, hogy mindenek előtt áll és legszükségszerfibb a tisztesség. — Egyúttal emlékeztette a világot arra, hogy a kis nemzetek kivétel nélkül évszázados szabadságukért folytatott küzdelmekben alakultak ki és a küzdelmet mindig készek folytatni Mi nem veszünk részt semmiféle politikai versenyfutásban, mert az önmagunkhoz való hűségünk a legfőbb kötelességünk. Maradjunk mi a magunk vonalán, mert nekünk annyi az értékünk, amennyit mi magunk jelentünk, súlyúnk annyi amennyi az önérzetünk és becsületünk, Az árulót, lehet hogy megjutalmazzák, de kezet nem fognak vele. A magyar nép pedig nyílt tekintettel akar kezetfogni az aj Európa és az uj világ népével, hisz abban, hogy a saját értékei biztosítják létét és örökkévalóságát. Ezek a tényezők döntik el a nemzet sor- } sár, fejezte be óriási hatást kiválté nagyszabású beszédét Kállay Miklós | miniszterelnök. Dr Őrffy Imre felsőházi beszéde A magyar politikai élet érdekes eseményei a törvényhozás két házának ehavi tárgyalásai. A költség- vetési vita folyt le most és ebben a vitában résztvettek az ország legkiválóbb politikusai. Hosszabb beszédet mondott dr őrffy Imre vármegyénk felsőházi tagja, előbb közel két évtizeden keresztül Szekszárd országgyűlési képviselője és mint régi parlamenti ember, ez alkalommal is a dolgok elevenjére tapintott. Nemcsak magát a költség- vetést tárgyalta a tapasztalatokban gazdag törvényhozó fölényes tudásával, hanem reflexióiban kritika tárgyává tette az előtte felszólaltak egyes észrevételeit is. Nagy tetszést és élénk visszhangot kiváltott szenzációs beszéde elején — melyet természetesen csak kivonatosan ismertethetünk — , a parlamenti rendszer értékéről szólva kijelentette, hogy az csak akkor ér valamit, ha nem szinleges, nem formális, hanem a szuveréni- tás komoly birtokában bátran, egyenesen kritikával — konstruktív kritikával — kiséri a kormányzás menetét. Ezt készakarva és szántszán- | dékkal huzza alá — úgymond — mert beszédében egy-két olyan kényesebb témát is meg fog ütni, | amelyet a túlzottan óvatosak, a fal mellett járók talán merésznek, talán tulbátornak tekintenek, de amelyet ő a parlamentárizmus lényegéből folyóan szükségesnek és helyesnek fart, hiszen ha a parlament tényleg a szuverénitás birtokosa, tartsa kötelességének minden gátlás nélkül, hogy minden kényes és nehéz kérdést eléje kell hozni. A legkényesebb kérdéssel, a külpolitikával foglalkozott elsőnek, hangoztatva, hogy a jelenlegi kormányelnöknek és a kormánynak külpolitikai vonal- vezetését az 6 érzése és tapasztalatai szerint az ország túlnyomó többsége vallja, feltétlenül helyesnek, szerencsésnek és jónak találja (Helyeslés). A törvényhozóknak azonban, akik a kormányzás tényleges vitelében nem vesznek részt, a saját maguk lelkismeretével mégis össze kell egyeztetni egy-két kérdést a nyilvánosság előtt is abban a tekintetben, vájjon a magyarságnak, tehát nemcsak a kormánynak, hanem as egész magyar nemzetnek a viselkedése j az elmúlt időkben indokolt és a magyar érdekeknek megfelelő volt- e Mi — úgymond — a legnehezebb időkben is mindig a békés revíziót hangoztattuk. Nem lettünk állam- politikánkhoz hűtlenek akkor, amikor ennek a lehetőségei megnyíltak. A Magyar Szent Korona teste kiegészítésének a kérdésében megtaláltuk a módot, hogy a velünk ellenséges államokkal közösen, nemzetközi, bírói vótum utján döntöttük el a legnehezebb és legkényesebb kérdéseinket. Folyton leselkedő ellenfeleink azonban ennek éppen a fordítottját szeretnék ránkfogni és holmi imperialisztikus, türelmetlen, ultrasovén, illojális külpolitikai vonalvezetéssel vádolnak bennünket Le kell azonban szögezni, hogy a bécsi döntésekkel hozzánk juttatott területeken kívül kétségkívül vannak olyan területek is, amelyek a bécsi döntéseknek nem voltak tárgyai. Kérdem azonban, hogy a mi helyzetünkben akármelyik kulturáltam nepe, vagy vezetője követhetett volna-e más politikát, mint amit mi követtünk. (Úgy vanl) A Magyar Szent Korona testének a hadiesemények folytán visszakerült és anarchisztikus állapotba jaE.gyes szám ára 28 fillér
