Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-10-13 / 74. szám

XV. évfolyam. 11. szám. 1948. október 13. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNÁM EGYE! TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. I Szerkesztőség.: SZEK8ZÁRD, VARMKYEHÁZ. Telefon? 125. Az ul gazdaadós-rendelet A hivatalos lap szeptember hó 30-i számában kormányrendelet je­lent meg a védett birtokok teher- rendezésének gyorsításáról és a védettséggel kapcsolatos egyes intéz* kedésekről. Ez a rendelet szeren­csésen összeegyezteti a közérdeket a magánérdekkel, hiszen mindkettő azt kívánja, hogy a védettség egy- évtizedes rendszere mielőbb föl- számoltassék. Erre a felszámolásra a mai gaz­dasági viszonyok kedvezőek, a gaz* dáknak most nincsenek értékesítési gondjaik, termékeikért megfelelő árakat érnek el. Viszont a háború­val egyflttjáró áruhiány nem teszi lehetővé, hogy a védett birtokosokat kötelezze terheik minél gyorsabb törlesztésére, mert a mai konjunk­túrát is dekonjunktúra válthatja fel és mert a háború után számolni kell azzal, hogy a kiéleződő nem­zetközi verseny beruházásokat fog szükségessé tenni. Mindenképpen kívánatos tehát, hogy mezőgazdáink lehetőleg tiszta teheralappal nézze­nek a jövendő elé és ellenállóképe­sekké váljanak a kiszámíthatatlan gazdasági fordulatokkal szemben. Figyelembe kellett továbbá venni, hogy a védettség lebontásáig egész­séges mezőgazdasági hitelélet nem alakulhat ki. A védett birtokok teherrendezése Az uj rendelet arra törekszik, hogy a már rendezett és a még nem rendezett adósok helyzete között számottevő különbség ne keletkez­zék. Ezért nem változtatja meg azokat a szabályokat, melyek a kataszteri tiszta jövedelem hatvan­szoros szorzatán túl eső tartozások csökkentését előírják. Változás lesz azonban annyiban, hogy e birtokok­nál a teherrendezés kizárólag annak megállapítására szorítkozik: mily összegben maradnak fenn a hatvan­szoros szorzaton felüli terhek ? Ezek a terhek ezentúl — a teherrendezés ellenére — közvetlenül a régi hite­lezővel szemben fognak fennállni, nem kerül tehát már sor állami könyvadósság vállalására és az ezzel kapcsolatos telekadósság bekebele* zésére. E birtokok védettsége akkor lesz törölhető, amikor a Pénzintézeti Központ által elkészített teherrende- zési kimutatás jogerőre emelkedik. Azoknál a birtokoknál, amelyek­nél a terhelés mértéke nem haladja meg a kát. tiszta jövedelem hatvan­szorosát, teherrendezésnek egyálta­lán nem lesz helye, az ilyen birto­kok védettségét tehát azonnal törölni lehet. A már rendezett adósok hely­zetétől eltérően az ilyen adósokkal szemben csak az lesz az eltérés, hogy a negyven* és hatvanszoros szorzat közé eső teherrel kapcsolat­ban elmarad az állami könyvadós- ságvállalás és a telekadóssági be­kebelezés s az adós továbbra is az eddigi hitelezővel marad jogviszony­ban. Tekintettel arra, hogy a hatvan­szoros szorzaton belül eső terhek ezentúl nemcsak összegükben, ha­nem minden tekintetben változatla­nul fennmaradnak, az uj szabályo­zás szerint most már nincs helye az u. n. konverziós rendezésnek. Vagyis a 30 kát. holdon aluli védett birtoknál azokat az adósságokat, amelyek a kát. tiszta jövedelem negyvenszeres szorzatán belül esnek, ezentúl már nem alakítják át 50 éven át törlesztendő hosszúlejáratú adóssággá. Az adós azonban az ilyen tartozását a többi védettségi adós­sággal együtt — az alábbiakban részletesen ismertetett módon —öt év alatt részletekben fizetheti meg. Minthógy POK számos ügyre vonatkozólag már elkészítette a teherrendezési kimutatást, anélkül azonban, hogy a teherrendezést telekkönyvileg végrehajtották volna, a rendelet kimondja, hogy a telek­könyvileg már végre nem hajtott teherrendezési kimutatásoknak a tartozások hosszúlejáratúvá alakítá­sára, vagy állami könyvadósság vállalással kiegyenlítésére vonatkozó intézkedései hatályukat vesztik. Ez tehát az jelenti, hogy ilyen esetekben a teherrendezési kimuta­tás intézkedéseitől eltérőleg a hosz- szulejáratuvá való átalakítás teljesen tárgytalanná válik, az állami könyv- adóságvállalással kapcsolatos intéz­kedések közül pedig . csak azok maradnak hatályban, amelyek a tar­tozások összegét csökkentik, vagy kötelezettségeket megszüntetik. A tartozások mindezekben az esetek­ben az adós és az eredeti hitelező között maradnak fenn s így termé­szetesen nem kerül sor a telekadós­ság bekebelezésére sem. Mit kell fizetni a védett gazdának? A kamat tekintetében október 1-től kezdve megszűnik a 30 holdon aluli védett gazdáknak a kedvez- ménze, hogy legfeljebb 4 és fél, illetőleg 5 % kamatot kötelesek fizetni. A jövőben az általános sza­bályok szerint járó kamatot, tehát legfeljebb évi67»°/o-ot kell fizetniök. Módosul azoknak a védett gaz­dáknak a kamatfizetési kötelezett­sége is, akik igénybe vették azt a kedvezményt, hogy csak a negyven- szeres szorzaton belül eső tartozá­saik után fizetnek kamatot. Ezek október l*-től kezdve kötelesek lesznek kamatot a 40—60-szoros szorzat közé eső tartozásaik után is megfizetni. A tőketörlesztés címén a védett gazda — mindaddig, amig a reá nézve a teherrendezés meg nem történik — a negyvenszeres szor­zaton belül eső és jelzáloggal bizto­sított tartozásai után október 1-től félévi egyenlő részletekben évi 20 °/o-ot, vagyis október 1-én és április l*én 10—10°/o-ot köteles fizetni. Ugyanígy köteles a védett gazda törleszteni a jelzálogleveles, vagy kötvényes (rendszerint dollárra, vagy fontra szóló) kölcsönöknek még a védettség előtti időben esedékessé vált annuitáshátralékát is. A többi védettségi korlátozás alá eső tar­tozásokra a védett gazda ugyancsak október 1-én és április 1-én 2 7«— 27a% tőketörlesztést tartozik fizetni. Akiknek védettségét az-uj rendelet alapján fogják törölni (tehát, mert nincs hatvanszorosát meghaladó adósságuk, vagy mert teherrendezési ügyüket az uj sza­bályok alapján elintézték), azoknak a védettségi korlátozások alá esett valamennyi tartozásuk után évi 20 °/o-ostőrlesztéstkellmárteljesiteniök. A védettség törléséig természetesen teljesíteni kell a már említett védett­ségi szolgáltatásokat. Az, aki 1943 junius 20. után a fentiekben ismer­tetett részleteken felül teljesített, vagy teljesít soronkivüli tőketörlesz­tést, kívánhatja, hogy liitelezője tudja be a legközelebbi esedékes törlesztési részletekre. A konverziós tartozások törlesztése A teherrendezés során hosszú­lejáratúvá (50 éves tőrlesztéses kölcsönné) átalakított és a telek­könyvben is már ilyenként bekebele­zett tartozások után fizetendő szol­gáltatások akként változnak, hogy az ilyen tartozás kiegyenlítésére az érdekelt adósok tiz féléven át — az adósságlevél szerint 1—1 törlesztő­részlet helyett — 5—5 törlesztőrész­letet kötelesek fizetni. Az 50 éves törlesztési idő tehát megrövidül 5 évre, ennek ellenében azonban az érdekelt adós az eddig 100 törlesz­tőrészlet (annuitás) helyett 50 tőr- lesztőrészlet lefizetésével teljesen szabadul szóbanlévő tartozásától. Minthogy pedig egy-egy félévre törlesztőrészletet a tőkének 2‘25%-a, az uj szabályozás folytán az ötéves törlesztés alatt az adós — tartozá­sának teljes kiegyenlítésére — tőke- törlesztés és kamat fejében minden 100 P után összesen 112 P 50 fil­lért fog csak fizetni, míg az eddigi szabályok szerint ezeken a címeken összesen 225 P lett volna a való­ságos kiadása. A telekadósság törlelztése A teherrendezés folytán a kincs­tár javára bekebelezett telekadóssá- got 6%-os kamattal együtt ugyan­csak 10 egyenlő félévi részletben kell megfizetni. Arról, hogy ezen a címen az egyes adósok milyen ösz- szeget és minő módon kötelesek fizetni, az érdekeltek a pénzügyi hatóságoktól egyénenkint tájékoz­tatást kapnak. Az ismertetett fizetési kötelezett­ségek folyó évi október hó 1-én kezdődnek, a rendelet azonban ki­mondja, hogy az első részletet — a késedelem jogkövetkezményei nél­kül — október végéig lehet meg­fizetni. A védett birtokos olyan rend­kívüli tőketörlesztése után, melyet védettségi korlátozás alá eső hitel­intézeti tartozására legkésőbb folyó évi december hó 31. napjáig telje­sít, az eddigi szabályok szerint járó tőketörlesztési jutalmat még meg­kapja. Későbbi soronkivüli vissza­fizetés esetében azonban a jutalom már nem jár. Egyáltalában nem jár ezentúl jutalom a Magyar Pénzügyi Szindikátusra engedményezett kon­vertált tartozásokra teljesített soron­kivüli tőkevisszafizetések után Szabályozza a rendelet a kincstár által a teherrendezés során vállalt kőnyvadósság kiegyenlítését is; erre a kincstár az eddigi 40 évi, egyen- kint 3*/0‘Os részlet helyett 5 éven át március elsején 24—24°/o-os részletet fizet. Egyéb rendelkezések a A rendelet végül szabályoz több, a teherrendezésre vonatkozó intéz­kedés módosítása folytán felmerült kérdést. Így lehetővé teszi a teher­rendezésnek a korábbi szabályok szerinti lebonyolítását oly esetben, ha a védett adós a telekadósságot a kincstártól már előre megváltotta. Intézkedik az 50 holdon aluli gaz­daadós mellékkötelezettségeiről is, kimondva, hogy az ilyen akkor is megszűnik, ha a tartozás hosszúle­járatúvá átalakításának vagy állami könyvadósságvállalással kiegyenlí­tésének az uj szabályok szerint már nincs is helye. Végül költség és illetékmentessé­get állapit meg a védettségi korláto­zások alá eső tartozásokkal kap­csolatos jelzálogjogok törlése ese­tére^ Molnár féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.)

Next

/
Thumbnails
Contents