Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-09-04 / 63. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETEMKÉNT KÉTSZStTVIEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP t mi. Mown. Sataúnl, 1843 gepttmlwr 4. (ftomlwi) 63. «dm. Szerkesztőség és kisdóhirstsl SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZ!It : 30—86. Előfizetési djj: Égé», (fi. .... 12 peng« || Félévre .................................6 pengő Fel elős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A Inp megjelenik minden ..érdén é. inembnt.n. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éreli Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egv hasAbmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum é P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimnm 6 pengő. Álláskeresőknek 60 százalék engedmény. Dr móri Glattfelder Gyula halála Tudtuk, hogy régóta beteg 8 most mégis elkészültén a sötét hírre, a nagy veszteség komor fájdalmával vesszük tudomásul, hogy dr móri Glattfelder Gyula Csanádi érsek- püspök augusztus 30 án Budapesten a Siesta szanatóriumban elhunyt. Glattfelder Gyulával a magyar katolikus egyház kiemelkedő disze és az egész magyar közélet egyik legnagyobb és legtiszteltebb alakja költözött át a földi élet valóságából az örök élet és a magyar történelem halhatatlanságába. Éppen ezért a halálával okozott fekete gyász és fájó bánat nemcsak Szeged gyásza és bánata és az ősi csanádi egyházmegyéé, hanem az egész magyarságé, mintahogy földi életében is Glattfelder Gyula soha nem volt kizárólag csak Szegedé, hanem az egyetemes magyar katolikus egyházé és a közéleté. Gon* dolatai, tervei s azok megvalósításai, a különböző alkotások és intézmények nemcsupán Szegedet és a csanádi egyházmegyét gazdagították. hanem az egész magyar nemzetet. Glattfelder Gyula igazi magyar főpap volt a szónak legteljesebb értelmében. Minden törekvésében kizárólag egyházának és hazájának élt és pedig nemcsak az ünnepi pillanatok magasztos hevületében, hanem a szürke hétköznapok szakadatlan munkájában. Reprezentatív egyénisége tele volt biztos és sokoldalú tudással, éppen ezért szelleme óriási távlatokat ölelt át. Azok egyike volt, akik nemcsak a jelennek dolgoznak, hanem a szebb és boldogabb magyar jövőt építették. A magyar katolikus és nem éti élet problémáit és feladatait nála jobban senki sem ismerte. Érdeklődése kiterjedt a magyar közélet egész területére és közel két emberöltőn át nem volt olyan katolikus mozgalom, amelyben irányitó szerepe ne lett volna. Határtalan tömegeket tudott megnyerni és megmozgatni a nemzet egyetemes céljai érdekében. Alkotásai örök időkre hirdetik teremtő géniuszát, amely kőbe meredten ott áll Szegeden a Fogadalmi templom, a püspöki palota, a szeminárium, a budai, pesti, soproni, szegedi Szent Imre Kollégiumok és más épületek intézmények hosszú, monumentális soraiban. Glattfelder püspök szivéhez senki sem állott olyan közel, mint a magyar ifjúság, azért képezte ezek nevelése elsősorban gondoskodásának tárgyát. Ezért emelt ezek számára kényelmes otthonokat és ezért volt utolsó vágya is a legújabban megindított Katolikus Diákotthon mozgalom legteljesebb felkarolása. Ez a nemzet soha nem felejtheti, hogy erre a célra fejedelmi bőkezűséggel 100.000 pengőt ajánlott fel. ö valóban az „ifjúság püspöke** volt. Meggyőződése volt, hogy csak tudásában alapos, erkölcseiben tiszta férfi intelligencia és munkás réteg tudja ezt a nemzetet fenntartani, i Ezek számára azonban nélkülözhetetlen a nyugodt és tiszta otthon, ahol megvédhetők az ifjúság erkölcsi veszélyeitől és zavartalanul biztosítható jelleműk töretlen fejlődése. Alkotásai sorát azonban a Szent Imre Kollégiumok nem merítik ki. Miután töretlen magyarsága miatt a megszálló román hatóság székhelyéről, Temesvárról kiűldözte, Szegeden teremtett uj székhelyet és szervezett uj egyházmegyét és káptalant. Kongeniális munkatársával grót Klebelsberg Kunóval szinte i egy évtized alatt megépítette a sze- I gedi Fogadalmi templomot, püspöki palotát és szemináriumot s mindezt olyan arányokban, nagyvonalúan és oly művészi kivitelben, hogy ezek mindegyike a reneszánsz századok alkotásaira emlékeztet. Nagy volt Glattfelder Gyula, mint iró és szerző is. Cikkeivel évtizedek óta közvéleményt teremtett és irányított. A legűnnepeltebb szónokok egyike volt, akinek megnyilatkozása mindenkor eseményszámba ment. Megalakulása óta ügyvezető elnöke és egyik legfőbb irányitója volt a Magyar Katolikus Akció munkájának. Megindítója volt országszerte a hivatásrendi gondolatnak és belőle sarjadt K--LOT mozgalomnak. — Hosszú évek óta elnöke a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Pázmány Egyesületének és diszelnöke a Képzőművészeti Társulatnak. Glattfelder Gyula kifejezetten politikus soha nem volt, de a felsőházban, katolikus nagygyűléseken | s más alkalmakkor elmondott beszédeivel mindenkor döntő módon befolyásolta az ország közvéleményét sorsdöntő politikai kérdésekben is. A Szegedi Gondolatnak legönzetlenebb munkása maradt haláláig. Halála pótolhatatlan vesztesége a magyar katolikus egyháznak és közéletnek. Koporsóját a szegedi Pogadalmitemplomban nagy barátja, gróf Klebersberg Kunó mellé helyezik. Sírkövére, ha egész lelkét ki akarnák fejezni, legtalálóbban talán két szót lehetne és kellene vésni: Dilexit juventuten. Haláláig híven szerette e nemzet ifjúságát. Életrajza: Glattfelder Gyula Budapesten született 1874 március 18-án. Középiskoláit részben Budapesten, majd Esztergomban végezte. A teológiát, mint az esztergomi egyházmegye papnövendéke, a budapesti Pázmány egyetemen hallgatta. 1896 október 15-én szentelték pappá. Felszentelése után egyideig középiskolai hittanár, majd a Központi Papnevelőben tanulmányi felügyelő volt. 1910-től fogva a budapesti egyetem teológiai fakultásán az egyházi ékesszólástant tanította s emellett jelentős hitbuzgalmi és irodalmi tevékenységet fejtett ki. Ezidőben terelődött figyelme mindinkább a fővárosba özönlött egyetemi ifjúság lelki és szociális gon- dozatlanságára 8 hogy őket a főváros veszedelmes erkölcsi légköréből kivonja, megalapította a Szent Imre Internátus Egyesületet s ennek Minden szám annyit jelent, ameny- nyi lélek van mögötte. Ha ez nem igy volna, sohasem tudott volna a finn testvérnemzet a nálánál számbelileg sokkal hatalmasabb ellenségével szemben bírókra kelni És hála Istennek, tiogy igy van. Vannak beszélő számok, de van számokban meg nem fogható népművelési munka is. Az elmúlt évben az összes népművelési egységek száma volt vársenitségével a budai, majd a pesti Szent Imre Kollégiumokat, ahol 500 keresztény ifjú nyert elhelyezést. Ferenc József előterjesztésére X. Pius pápa csanádi püspökké nevezte ki. Az ősi püspöki széket 1911 május 28 án foglalta *el s azóta kormányozta csaknem haláláig. Az 1918 as összeomlás a csanádi egyházmegyét három részre osztotta. Glattfelder Gyula Temesvárott maradt s négy esztendőn keresztül védte a megszálló hatalommal szemben a katolikus egyház és a magyarság érdekeit. Megnemalkuvó magyar viselkedése miatt a román hatóság 1923-ban Temesvárról kiutasította. Ekkor jött Szegedre, ahol a sokat szenvedettek töretlen hitével és a súlyosan megpróbáltak elszánt tettrekészségével Szegedet püspöki székvárossá tette, ahonnét csonka egyházmegyéjét kormányozta. 1932-ben lett az A. C. országos ügyvezető igazgatója. — Oroszlánrésze volt az eucharisztikus világkongresszus előkészítésében ét megrendezésében. — Harmincéves püspöki jubileuma alkalmából XII. Pius pápa 1942 junius 15-én pápai pápai trónállónak nevezte ki, majd ugyanezen év szeptember 22-én a kalocsai érseki székre, amelyet amelyet azonban betegsége miatt nem tudott elfoglalni. Pár héttel ezelőtt súlyos betegségére való tekintettel szeretett egyházmegyéje adminisztrációjától is kénytelen volt megválni. Budapesten keresett gyógyulást. Az Isteni Gondviselés azonban megváltotta szenvedéseitől t átvitte egy szebb hazába, ahol a magyar egyház korábban elhunyt glóriás nagyjaival: Prohászkával, gróf Zichy Gyulával, Szmrecsányi- val, Majláthtalaz örök Isten trónja előtt könyörög szebb, békésebb jövendőért a megpróbáltatott magyarság számára. megyénkben 9.377, a múlt évi 8.170-el szemben. Számszerint 1.603 egységű gyarapodást jelent, de valóságban jelenti, hogy a férfiak helyébe lelkes nőeladók lépve botorkálnak az éj sötétjében pislogó lámpák mellett, hogy hitet adjanak hitűkből, tanácsot adjanak a rászorulóknak és vigaszt a kétségbeesetteknek. Mert az, hogy az elmúlt tanévben a női előadók száma emelkedett és hogy elérte majdnem Egyes szám ára 20 fillér A Népművelési Bizottság beszámoló jelentéséből
