Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-09-01 / 62. szám

XV. évfolyam. 9. szám. 1943. szeptember 1. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET m a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felei*» szerkecxtő: JOHN SÁNDOR vm. g. a. igazgató. | Szerfceeztóség: SZEKSZÁRD. VÁRMEGYEHÁZ. T*iw «KL Eredményes olajcsata a kövérebb repcefőldeken Irta: Medveczky Károly m. kir. gazdasági főtanácsos. A mostani világháború az olaj csatája. A körül zárolt államokban a gépkenőcsök, kocsikenőcsök és festékanyagok olajszükségletét most a szántóföldeken kell kitermelni a nemzeti önellátás honvédelmi cél* jaira. A fekete földeken és a közép kötött agyagos részeken jól diszlő és biztos nagy termést szolgáltató őszirepce augusztusvégi és szep- tembereleji elvetése különösen al kalmas a könnyebb letakaritás és elcséplés miatt a közepes és nagyobb terjedelmű gazdaságoknak, —mert sokkal több kézmunkát igényel. A kormányzat reméli, hogy a repce és olajmagvaknak ilyen na­gyobb arányú termesztésévé , ami majdnem Magyarország 5 százalé­kos összburgonyavetésének felel meg, belföldön előállíthatja azt az olajpogácsa abraktakarmányt, mely* lyel a bővebb és megfelelőbb tej­termelést biztosítani lehet a gyér* mekek, anyák és serdülők részére anélkül, hogy a hizlaláshoz szüksé­ges kukorica és árpa mennyisége­ket kellene elvonni erőtakarmány­nak. Az olajpogácsát a békeévek­ben külföldről és Indiából szerez­ték be a szövetséges központi álla* mok. Ezekben van a legtöbb fe­hérje tartalom és zsírtartalom a szükséges vaj, sajt és zsirteljes tejmennyiségek előállítására. — A repceolajat világításra is nagyarány­ban alkalmazták a petróleum*kor­szak előtt, pogácsájának kelleme­sebb, édesebb ize van, mint a vad­repcének, nemcsak a tejelő, hanem a hízó és növendék állatok is na­gyon kedvelik, 2 kgos fejenkénti adagolás mellett. Feldaráltan bele­keverve a pácolt és szecskázott szá­lastakarmányok és összevágott ta­karmány és félcukorrépák közé. Nemcsak az „olajcsata", de a tej többtermelése végett is honvédelmi és nemzetmentő kötelesség az őszi repce termesztésének bevezetése, az összes nekivaló kövérebb és jól előkészített talajokra. Nagy előnyt jelent ott, ahol még nem termesz­tették. Az első két-három évben kártevő rovarellenségei sem lépnek fel és nem okoznak kellemetlensé­get. Ezek ellen az augusztus végi és szeptember elsőheti elvetése dupla gabona sortávolságra nagy előnyt jelent, mert a kártevő hernyók ilyen­kor már nem pusztítanak és be- bábozódva nem tudnak kárt okozni. A szépen és gyorsan növő repce- | vetés kikerüli támadásukat. Az őszi repcefdűs, kövér és gyors fejlődé­sére öreg holdanként 200 kg szu­perfoszfát és 80 kg kálisó mű­trágya nagyon jó, szinte csodás hatást gyakorol. A magvak olajtar­talmát is nagyban fokozza, a sze­meket súlyosabbá és nagyobbá fej-, leszti. A levélzetet sürü nagy ká- posztalevelüvé alakítja át úgy, hogy esős időben újévig jó legelőt nyújt a juhoknak és marháknak. Elvetni kataszteri holdanként 5—6 kg-ne­mes vetőmagot kellthomokka), vagy hamuval összekeverve minden má­sodik vetőcsövet lezárva és a rend­szerint gabonatarlóba kerülő vetést hengerezéssel porhanyósra előké­szíteni, a szükséges műtrágyát előbb rászórva vagy a sorokb vetve kell alkalmazni. A minőséget és az olaj­magtermést fokozó 40 százalékos kálisót a szuperloszfáttal össze lehet keverni. Az elvetés után a repce­földeket jól lehengerezzük, hogy a nedvesség felszivattyuzásával gyors és egyöntetű kikelést érhessünk el. Ha a talaj gyomos, ősszel és ta­vasszal egy-egy kapálást adunk sorkapálóval, vagy kézi hagyma kapákkal női munkásokkal, vagy fiukkal. Vetőmagot a Fuiura ad, (Szekszárdi Népbank) ahol a termést 100 kg-onként 68 pengőért váltják be és az olajpogácsajárandó­ságot is kiutalják előlegként szer­ződés kötése mellett. Csak a szer­ződéskötés mellett számit bele a repcevetés a kötelezett területbe. Tavasszal, április végén kezd gyönyörű kénsárga színekben a repce virágozni, messziről tündöklő táblái odavonzzák a méheket, kitűnő mézlegelőt nyújt, a vándorkocsik­ban odaszállított méhkaptárok nagy­mennyiségű mézet adnak át hasz­nálatképen a repceföldek tuljdono- sainak, amint ez Bácsmegyében szokásos, ahol több olajgyár is működik. A műtrágya használata holdankinti átlagtermést 7—8 má­zsáról 10—11 mázsára felfokozza, mihelyt a repce becői vagy hüvelyei­ben a magvak bámulni kezdenek, junius első felében kell learatni és szalmakötélbe kötni, néhány napi szárítás után kisebb érlelö.asztagok- ban ponyvás szekereken össze­hordani és bő szalmafödéssel.ellátni. Cséplés után vékonyan elteregetve több Ízben forgatni szükséges, hogy a magja jól kiszáradjon. Ajánlatos az állami és Eszterházy nemesítő telepekről is 50 kg fajrepcét be­szerezni és nemes repcevetőmag elterjesztésére. A repce porhanyós, kitűnő állapotban adja át a helyét az utána következő őszibuzának és legjobb előveteményét képezi. Rozs- zsal keverten vetve, mint keszthelyi keverék nyújtja a legelső tejeltető CfMuUdHek ■ 1 — A buzakölcsönök átszámítási kulcsa. A Pénzintézeti központ köz­hírré teszi, hogy a buzazálogleve- lekben folyósított és buzaériékre szóló törlesztési részleteinek befize­tésekor é - a buzazáloglevelek kamat- szelvényeinek beváltásakor szeptem­berre átszámított kulcsként egy métermázsa búza fejében 37 80 aranypengőt kell alkalmazni. — A háború hőseinek méltó jutalmazásáról a miniszterelnök­höz intézett kormányzói kéziratot közli vezető helyen a Magyar Föld leguja b száma. A magyar falu ké­pes hetilapja 24 oldalas terjedelem­ben jelenik meg és bőven tárgyalja a gazdákat érdeklő fontos ügyeket Értén es szakcikkeket közöl a vető­gép beállításáról, a káposztalepke zöldtakarmányt április utolsó har­madában Mint régi repcetermesztó legmelegebben ajánlom kiterjedt felkarolását az 1944. évi olajcsata megnyerésére. és a borsó betegségei elleni véde­kezésről, a méhek fulánkjáról, a méhészetről, a baromfifélék vedlé* séről, a telepítésről. Érdekes képek­ben számol be a Szent István napi körmenetről, a tarnabodi állami üszővásárról, a cséplőgép helyes etetéséről, a szombathelyi háztar­tási és a celldömölki sertéstenyész­tési ellenőri tanfolyam résztvevői­ről, a börvelyi gazdanapról. Elbe­széléseket, verset, regényt, kisgaz­dák cikkeit, rendeleteket, piaci ér vásári árakat és még sok más ér­dekes cikket és képet találunk benne.- Egyes szám ára 16 fillér. Kapható az újságárusoknál és az IBUSZ pa­vilonokban. Mutatványszámot küld a Magyar Föld kiadóhivatala, Buda­pest, VIL, Erzsébet körút 7. Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó Rt Vezérigazgató: Schneider Eiemór. Pótoljak a kukoricahlányt A földmivelésügyi kormányzat illetékes helyen, a közönség tájé­koztatása céljából közölte a sajtóval, hogy kielégítő módon történik gon­doskodás a disznózsirtermelésben várható csökkenés pótlására. A rendkívüli szárazság erős visszaesést okoz a kapásnövényeknél, főképpen a kukoricánál. Ez utóbbi vonatko­zásban megjegyzik, hogy a tengeri­termő területek felénél már az eső sem segít. Egyes szerencsésebb területeken, ahol legalább futó ziva­tar alakjában volt némi csapadék, például Tolnában, a Csallóközben, az erdélyi részeken, Kárpátalján, az eső még ezután is lényeges javulást hozhat. Ebben a helyzetben utalnak arra, hogy most mutatkozik meg a föld­mivelésügyi miniszter előrelátó olaj­magtermelő akciójának nagy jelen­tősége. A tengeritermés már tavaly is lényegesen rosszabb volt az átla­gosnál s ez is hozzájárult, hogy a sertésállomány ma egymillió darab­bal kisebb a tavalyinál. Viszont kedvező eredmény mutatkozik az olajosmagvak termelésénél, oly­annyira, hogy nemcsak az ipari célokra, valamint a szappanfőzéshez szükséges olajmennyiséget sikerült biztosítani, hanem kjtünő növényi olajjal egyenlíthető ki a disznózsír- ellátás. Ebből a szempontból első­sorban a napraforgóolaj jöhet szá­mításba. A miniszter akciójaképpen az idén már 384.000 kát. holdon termeltek napraforgót, ötször akkora területen, mint az előző években. Az ezirányu gondoskodáson kívül a sertéshizlalásnál is igyekeznek némiképpen pótolni az elmaradó kukoricát. A szálastakarmány- és tengerihiány folytán is kívánatosnak tartják az őrlési százalék leszállítá­sát ; ennek folytán, mint a már elvégzett számítások mutatják, 5— 6000 vagon korpatöbblethez jutnak s ez lényegesen javítja a takarmány­ellátást. Ugyanakkor a csökkentett kiőrlés fehérebb lisztet jelent a fogyasztóközönségnek. Foglalkoz­tatja a földmivelésügyi kormányzatot az a terv is, hogy a tengerinek részben való pótlásául az idén el­rendeli a sertéskondák fokozott makkoltatását; a bükkerdők makk­termése a sertések hizlalásához jó helyettesítő táplálékot szolgáltat. Egyébként a takarmányhiány problémát okoz a marhaállomány fenntartásánál is. A szárazságnak kihatása van a szőlőre: a bor minősége, az erős cukortartalom folytán kitűnő lesz, de a fürtök hiányosak, a szemek aprók és a kezdeti termésreménységek lé­nyegesen csökkentek. Moinai teie nyomdai müintézet és szab. íróalzatgyár n., Szekszárd. (Felelős vezető Kovács Fát.)

Next

/
Thumbnails
Contents