Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-08-07 / 55. szám
XXV. évfolyiB. lámám. 1843 minaim 7. (inaim) 33. und. TOLNMEGYEI ÚJSÁG hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-85. Egéaa évre Előfizetési díj: • 12 pengő || Félévre 6 pengő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden izerdán éa esombeton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi résiét illető közlemények a szerkesztéséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. Álláskeresőknek 50 százalék engedmény. Dedlkáclö Dr Magyarász Ferenc O. Clst. Hitler Adó’f Mussolininak Nietzsche összes müveinek külön ez alkalomra készült kiadását küldte ajándékba jnl. 20-i hatvanadik születésnapjára. A magyar rádió bemondása. Habent sua fata libelli... Hogy a könyveknek is megvan a maguk sorsa, végzete, annak ékes bizonysága maga e versikének szerzője, Terentianus Maurus római iró, kit rendesen összetévesztenek a régebbi Terentius költővel, idézetét is más írónak tulajdonítják. Annak a Nietzsche-kiadásnak is, melyet Hitler vezér és kancellár Mussolini hatvanadik születésnapjára szánt ajándékul, íme megvan a maga végzete, még pedig nem is csak abból az egy szempontból, hogy mire az ajándék a Duce kezéig jutott, már nem is volt Duce többé... Pedig ennek a szempontnak is megvan a maga tanulsága. Sőt igazán lélekbe markoló és gondolkodóba ejtő mélységes tanulsága: a múlandóság kérlelhetetlen törvénye, melynek egyenlőképen alá van vetve minden a világon, az ember és minden tehetsége, szándéka, alkotása, az eredményei és csalódásai, a küzdelmei és diadalai, a népszerűsége és hirneve, sőt nem egyszer a történelmi szerepe és hivatása is, melynek mindenét föláldozta. Van abban valami tragikum, hogy az elmúlás törvénye rendesen előbb éri el az ember tevékenységének mindeme, tényezőit, mint magát az embert az ő életével. A legtöbb úgynevezett nagy ember maga érte meg e nagyságának temetését, előbb mint a saját halálát. Boldizsár babiloni királyt a diadalmi orgia mámorából józanitotta ki a rémes fal- főlirat: Mene, tekel, ufarszim, megmérettél és könnyűnek találtattál. Amazisz egyiptomi király Cirus diadalszekerébe fogva elmélkedett arról, hogy az emberi élet kerekének küllője is egyszer fönn van, máskor lenn, egészen lenn. Hannibál Hasdrubál levágott fejében megismerte Kartágó sorsát — pedig a magáét is megismerhette volna. Caesarnak jobban fájt az emberek hálátlansága az orgyilkosok tőrénél is. Nagy Károly műve unokái közt szétesett. V. Károly elment a aan justol kolostorba élve tanulmányozni tulajdon temetését. Napoleon Sz. Ilona*szigetén, Bismark j Varzinban, II. Vilmos Doornban rá- j ért elmélázni az emberi nagyság | kicsiségén. A minden oroszok cárjának életét egyetlen orosznak elvetemült pisztolya oltotta ki. És íme Mussolini is Viareggióban tekinthet vissza arra a tüneményes pályára, mely végül is az üstökösnek pályája volt: tüneményes fényesség után hirtelen alkonyat, sürü sötétség... De abban is van tanúság, hogy éppen Nietzsche műveit forgathatja a Duce az ő letűnt hatalmának szomorú fü?ei árnyékában. A „Der Wille zur Macht“ szerzője, az „Übermensch“ álmodója, aki Prohászka szerint „kalapácsával elékteleniti a századok hódolatos dicsfényétől sugárzó Kriszlus arcot“ (Diadalmas Világnézet, ÖM. V., 12.) — minden- denkit megtaníthat arra, hogy a világtörténelem mégis nem Nietzsche költöi nyelven előadott álmaihoz, hanem ehhez a meggyötörtén is diadalmas Krisztus*archoz igazodik. Azt hisszük, Mussolini kedélyállapotának jobban megfelelne Hóra* fiús, aki azt mondja Maecenasnak: Fortuna saevo laeta negotio — Ludum insolentem ludere pertinax — Transmut at incertos honores — Nunc mihi, nunc alibenigna. (Carm. 111. 29.: A szerencse örvend a maga kegyetlen hivatásának, makacsul tovább folytatja kevély játékát, az ingatag tiszteletet váltogatja, most nekem, majd másnak kedvez.) De Nietzsche helyett én inkább az ószövetségi szentirást küldtem volna neki, ahol Jeremiás prófétá- I nál olvashatja az Ur igéit: „Aböles í ne bölcseségével dicsekedjék s az erős ne erejével dicsekedjék 8 a gazdag ne gazdagságával dicsekedjék, hanem azzal dicsekedjék a dicsekvő, hogv ismer engem és tudja, hogy én vagyok az Ur, ki irgalmasságot és igazságot teszek a földön.“ (Jer. 9, 23—24.) — Igen, Nietzsche „erkölcsi korcseszméi“ helyett — (Dr Hegyi D., Nietzsche a mérlegen, Kát. Szemle LV1I. 8., 231. 1) — elküldtem volna Kempis Tamás könyvét Krisztus követéséről, mert az ezerszer közelebb áll Mussolininak a mostani csapások közt is nemesen, mert keresztényien érző leikéhez, mint Nietzcshe pogánysága. Ez lesújt, amaz vigasztal — s mi magyarok részvéttel > vagyunk iránta, ki minket is sajnált 1 és segített. Dr vitéz Thuránszky László államtitkár A magyar közélet vármegyénkben is közszeretetnek örvendő kipróbált személyisége került a miniszter- elnökségi államtitkári székbe dr vitéz Thuránszky Lászlóval. Tolna vármegyének nagy öröme ez a hir, mert dr vitéz Thuránszky László évekig volt itt főispán és mikor gróf Teleki Pál, mint miniszteri osztályfőnököt a miniszterelnökségi sajtóosztály élére állította, a vármegye közönsége általános sajnálkozással vette tudomásul Szék* száráról való távozását, mert kitűnő egyénisége nálunk mélységes szimpátiákat keltett. Vármegyénkkel való kapcsolatait mindig megtartotta, közállapotaink iránt állandóan élénk érdeklődést tanúsított és mint törvényhatósági bizottságunk örökös tagját minden alkalommal itt láthattuk a megye gyűléseken. Az egész magyar közvélemény nagy bizalommal yette ennek az államtitkárságnak a hírét s régen vonult végig szorosan vett politikai közéleten olyan bizakodó megelégedettség, mint ami követte dr vitéz Thuránszky László uj magas beosztását. Jólesik tudni a magyar közvéleménynek, hogy a közélet egyik legfontosabb vezető pozició* jában olyan férfiú munkaerejét vette igénybe a miniszterelnök, aki fajának sok nemes jellemvonását viseli. Tipusa a nemes tradíciókat őrző úri gondolkodásnak, aki rendkívül mélyen érzi és szolgálja a modern mai világ szellemi kívánalmait. Híres, nagymultu család a Thuránszky csa- család, amely kiváló férfiakat adott már a hazának. Az uj miniszter- elnökségi államtitkár atyja Zemplén vármegye nagytekintéllyel biró hires föispánjs volt. Fiát a legmagasabb fokú műveltségben részesítette és | igy örömmel üdvözölhetjük az uj miniszterelnökségi államtitkárbanazt a szélesfoku, bölcs gondolkodással biró férfiút, aki mély és alapos tanulmányok után sokoldalú élettapasztalatot szerzett. Dr vitéz Thuránszky László aránylag fiatal ember. Jól pallérozott, kiművelt elme, aki a gyakorlati élet értékes tapasztalati anyagát is magával hozta. — Fajtájának számos nagyértékü jellemvonását hordozza magában, melyek közül megemlítjük a bölcs mértéktartást, az állam vagyonával való legtakarékosabb és leggondosabb sáfárkodást, a legnehezebb pillanatokban, akár a népszerűség rovására is vállalt úri szó- tartást. Nekünk, akik a sajtó utján a közvélemény irányításának szolgálatában állunk, gyakorta volt módunk arra, hogy Thuránszky Lászlóval szemtől* szemben állva vele értekezzünk és problémákat felvetve, azokat megbeszéljük. Mindenkor azt tapasztaltuk, hogy ez a kevés beszédű, de sokatmondó férfiú mindig ura volt szavának. Ha azt érezte az ember, hogy tartózkodó hűvösség árad egyéniségéből, ugyanakkor észre kellett venni azt a meleg szeretetreméltó vonást is, ami a vele való érintkezést, rendkívül megkönnyítette. Mint földbirtokos, hires tokaj- környéki szőlőbirtokos, csüggni tud a kisember legegyszerűbb problémáin s megérti a szociális igények-, bői fakadt gondolatokat. E téren Thuránszky Lászlót alkotásai jellemzik leginkább. Elve: keveset szólni, de sokat tenni. Egyéniségét talán leginkább jellemző tulajdonsába a nála mindenkor tapasztalható fölényes nyugalom, oly fokú higgadtság, ami a legizgalmasabb pillanatokban is nyugalmat áraszt maga körül. Pedig Thuránszky László végigélte az utóbbi nehéz magyar évtizedek izgalmait oly pozíciókban, amelyekben szolgáló funkcionáriusoknak az idegzetén vonult át minden felvetődött probléma. De a Gondviselés olyan vasidegzettel és fizikummal ajándékozta meg,, párosítva a magyar embert olyannyira jellemző bölcs mérlegeléssel, hogy Thuránszky László személyében egészséggel, munkakedvvel s nagy hozzáértéssel megajándékozott embér foglalta el a miniszterelnökségi államtitkári széket. Végigharcolta a megelőző világháborút. A magyar katonai ármádia daliás huszártisztje volt, hősiesen megállva helyét a harcok mezején. Pályafutásának e dicsőséges fázisáról csak annyit jegyzünk meg, hogy a Vitézi Rend tágja. Résztvett a megyei életben, az állami igazgat* Egyes szám ára 20 fillér igaz»* o $ Ä Ö»
