Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-08-07 / 55. szám

2

1943 augusztus 7;

TOLNAMEGYEI UJSifl

dr vitéz Thuránszky László a miniszterelnökség uj államtitkára.

fásban és a diplomáciai szolgálatban. Az államtitkári székbe közvetlenül a miniszterelnökségi sajtóosztályának vezetői székéből került. Amikor innen búcsúzott, azt mondotta : »ne feledjétek, hogy a magyart messze keletről magával hozott bölcs nyugalma, megfontoltsága, mérséklete és józan Ítélőképessége vezette a századok viharain keresztül.

Thurdnszky László talán ném is tudta, nem is gondolt arra, hogy amikor ezt a történelmi igazságot lefektette, ezzel a jellemzéssel minden szándék és tudat nélkül önmagáról nyilatkozott meg. Azért fogadja az egész magyar közélet az ő személyét olyan osztatlan bizalommal egy igen fontos állami pozícióban, mert igenis Thurdnszky László messze keletről magunkkal hozott magyar jellemvonásokat: a bölcsességet, a nyugalmat, a megfontoltságot, a mérsékelt józan Ítélőképességet saját személyében birja és képviseli.

Még azt is mondotta, hogy »fanatikusan higyjetek a magyar nép boldogulásában.**

őszinte tisztelet, komoly várakozás és hit fűződik ehhez a kinevezéshez, mert soha nem volt hazánknak olyan nagy szüksége ilyen pallérozott lelkű és gondolkodású nyugodt férfiakra, mint mostani súlyos napjainkban.

Dr vitéz Thuránszky László életrajza:

Csonka Mágyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország

Ha vesztettem

Most már csak a fájdalom lépeget Szivem arcán, mint árnyék a talon.

A tiszta, kéklö, mosolygó eget

Nem látom, szavad mir meg se.hallom,

Még érintem kezed véletlenül,

Mint száraz ág a száraz ágakat,

De már nem gyűl rá a szivem belül.

A pezsdülés vérünkben elakadt.

Tél, csend kint és bent. Varjú se suhan... Pagyos hóferhet hord a vézna ág.

A sir felé kitaposott útban Hült helyeden magány és némaság

Kopog az emlék a bezárt ajtón És már nem szólok boldogan: Szabad !

Ha kimondom is neved biztatón,

Valami fhgy a számon kiszalad.

De én tudom, hogy most jön majd felém, Akit az Isten nékem alkotott I Amit vesztettem, ha vesztettem én,

Most találom meg az örök napot.

Jánosi Márta.

Időjelzés.

Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1943 julius hó

29—augusztus 4-ig.

Hómérséklet

maximum : 33‘8 C° augusztus 3-án,

minimum: 20*2 C° julius-29-én.

Csapadék nem volt.

Az elmúlt július első fele csapadékos és ennek következtében hűvösebb jellegű volt. E szakaszban a napi közép túlnyomó részben 20 C° alatt maradt. A hó második felében a csapadék teljes hiányával fokozódó hőség lépett fel, gyakran 30 C° feletti maximumokkal. Az egész havi 22*2 C fokos közép mégis 0*7 C fokkal az utolsó 19 év átlaga alatt maradt.

A hó első felében leesett 50*7 mm-es csapadék csak 6 mm-rel maradt az utólsó 19 év átlaga alatt.

— Dr Halmos Andor kitüntetése. A Kormányzó Úr Őfőméltó- sága a magyar királyi miniszter- elnök előterjesztésére a Magyar Vörös Kereszt céljainak előmozdítása érdekében kifejtett különösen buzgó tevékenységével szerzett érdemei elismeréséül dr Halmos Andor magyar királyi tanügyi főtanácsosnak, nyugalmazott tolnamegyei kir. tanfelügyelőnek a Magyar Vörös- kereszt megbízottjának a Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztjét adományozta. Ez a kitüntetés nemcsak ebben a vármegyében, hanem annak határain túl is nagy örömet keltett, mert dr Halmosnak az ország minden részében vannak tisztelői és barátai és mert az ő minden szépért és jóért lelkesedő és minden hozzá fordulón önzetlenül segíteni kivánó melegszívű, megértő, nemes egyénisége mindenütt általános nagy szeretetnek örvend. Emberbaráti téren szerzett nagy érdemeinek az államfő által történt elismerése kedves alkalom arra, hogy nagyra- becsülői ez alkalommal is elhalmozzák szerencsekivánataikkal.

— Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés és kisgyüiés. Tolna várniégye Közigazgatási Bizottsága, ezt követően pedig a törvényhatósági kisgyűlés vitéz Madt Kovács Imre főispán elnöklésével f. hó 10 én, kedden délelőtt tartja augusztus havi rendes ülését.

— Személyi hir. Dr Gaal Dezső királyi ügyészségi aielnök szabadságának első részét Erdélyben töltve visszaérkezett Szekszárdra és átvetté hivatala vezetését.

— A vármegye állattenyésztési ügyei helyszíni megvizsgálására Szekszárdra érkezett Batta Pál miniszteri tanácsos, a főldmivelés* ügyi minisztérium szarvasmarhatenyésztési osztályának főnöke, aki vitéz Madi Kovács Imre főispán, Szongott Edvin alispán és a Vármegyei Szarvasmarhatenyésztési Egyesület vezetőinek kíséretében több napon keresztül tartott szemlét a vármegye különféle gazdaságaiban.

— Városi közgyűlés. Szekszárd megyei város képviselőtestülete szombaton, f. hó 7-én délelőtt a városházán rendkívüli közgyűlést tart.

— A Oabonaforgalmi Központ szekszárdi hivatala áthelyezte irodáit a Rákóczi utca 18. sz. házba. Telefonszáma 20—02. A hivatál vezetője Hock István ny. szekszárdi MÁV állomásfőnök.

— A polgármester Budapesten. Vitéz Vendel István polgármester hivatalos ügyek intézésére a fővárosba utazott.

— A szekszárdi légoltalmi tanfolyam záróvizsgája. Julius 31-én zárult Szekszárdon a sorolt vagyontárgyak és építmények 1. o. tanfolyama. Vidékről 54 1. o. parancsnokot hivott be Toina vármegye alispánja. Egy heti megfeszített munkával készültek a hallgatók a vizsgára, amely jól sikerült. Az előadások délelőtt 8—10-ig és délután

3-tól 7-ig tartottak, eléggé próbára téve Haidekker János főmérnök, tanfolyamvezetőt és Moha Lajos v. főkertész-oktatót, akik a nagy melegben példásan végezték feladatukat és oktatták a hallgatókat, akik elsajátították a tűzvédelem, gázvédelem és egészségügy, valamint az elsötétítés és riasztás terén mindazt, amit a légoltalomban tudniok kell. A vizsgán dr Cs. Papp Jenő elnökölt és Haidekker főmérnök, valamint Moha Lajos adták fel a fogas kérdéseket, amelyekre azonban a vizsgázók nagy részben ^igen jól feleltek. A szóbeli vizsga után Írásbeli vizsga következett. Két oldalnyi terjedelemben kellett a vizsgázóknak a légoltalmi tervük egy-egy fejezetét leirni 30 perc alatt. A vizsga eredményes volt és a hallgatók vig hangulatban hagyták el az iskola padjait, ahol egy héten át szorongva lesték a pillanatot, amikor levizsgázhatnak és hazamehetnek, hogy a mai nehéz időknek megfelelően otthon előkészüljenek a légoltalomra, mert a háborúnak még nincs vége és sohasem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő.

Dr vitéz thuriki és komjáthai ! Thuránszky László 1892-ben született Sátoraljaújhelyen. Református, nős. ősrégi felvidéki családból származik, a család eredete 1242-be nyúlik vissza. Édesatyja Thuránszky László, Zemplén vármegye kormány* biztos főispánja, majd főispánja volt. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Münchenben és Párisban végezte, a kolozsvári egyetemen avatták jogi és államtudományi doktorrá. A világ- ! háborút a császári és királyi közös 12. huszárezred kötelékében harcolta végig. Mint tartalékos hadapíód vonult be 1914-ben. Ezredével végig közdötte a kárpáti, galiciai, volhi- niai, oroszországi, erdélyi, romániai és olaszországi harcokat s mint fő- ! hadnagy 1918 júniusában, az olaszok piavei offenzivájának végén hadifogságba került. Négyévi harctéri szolgálata alatt kétszer sebesült és tübb kitüntetésben részesült. Tulajdonosa a III. osztályú Katonai Érdemkeresztnek, az Ezüst Érdeméremnek (ismételten), a Bronz Érdeméremnek, valamennyinek a hadiékitménnyel és a kardokkal. Tulajdonosa a Károly-csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek is.

1920 májusában a külügyminisztérium fogalmazási karában kezdte meg közszolgálatát. Az akkori külügyi tanfolyamnak elvégzése után 1923-tól 1926-ig mint követségi attasé a belgrádi magyar követségen, 1926—1929 ig pedig mint követség’ '* ár a bukaresti magyar k^' teljesített szolgálatot.

önti szolgálatra ren- Igyminisztériumba s * mint a sajtóosztály ettese működött. | űnisztérium poli- | ült s e munka- |

| körébn többizben járt kiküldetésben j Genfben, a Népszövetség közgyűlései alkalmából.

1935 szeptemberében néhai Kozma Miklós belügyminiszter előterjesztésére Tolna vármegye főispánjává nevezték ki. Négy éven át töltötte be e tisztét nemcsak felettesei leg- I nagyobb megelégedésére, hanem az j egész vármegye osztatlan elismeré- | sére is és működésével a vármegye i minden társadalmi rétegében igen sok tisztelőt és barátot szerzett. 1939 márciusában néhai gróf Teleki Pál hivta meg a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetésére. Miniszteri osztályfőnöki rangban került a miniszterelnökség sajtóosztályának ! élére s az osztály vezetését Bárdossy László, majd K á 11 a y Miklós miniszterelnöksége alatt is megtartotta. államtitkárrá történt kinevezéséig. Mint a sajtóosztály vezetőjét az egész magyar újságíró társadalom a legmelegebb szeretettel és őszinte nagyrabecsüléssel vette körül.

Mint Tolna vármegye főispánja kapcsolódott be a belpolitikai életbe, örökös tagja Tolna vármegye és Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának. Zemplén vármegye választott felsőházi tagja s mint törvényhozó főként közigazgatási, földbirtokpolitikai, szociális, népszaporodási stb. kérdésekkel foglalkozott. Tulajdonosa a Magyar Érdemrend Középkeresztjének a csillaggal, a Magyar Koronás Bronzéremnek, a Magyar Koronás Bronzéremnek, a Magyar Koronás Ezüstéremnek, a Nemzetvédelmi Keresztnek, a német Sasrend érdemkereszt’ jének a csillaggal, a bulgár Szent | Sándor-Rend középkeresztjének a | csillaggal és még más több kül- | földi kitüntetésnek.