Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-07-03 / 45. szám

ni. Molina. Szekudnf, 1943 Jolin: 3. (Szöullal) 45. szín. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Beeikwstitaóg 6a kiadóhivatal: BOSEBEáBDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZ Ali: 30—86 IféH érit Előfizetési dij: 12 pta|8 || Félém é p«Bfő Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaardáa é, aaombaton. Elfifizetéai dijak 6a hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető ■közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések árait Legkisebb hirdetés 3 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 Síiét; A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, min imam A P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm teijedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. jJlástkereaőknek 60 százalék engedmény. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter az uj gazdasági rendről * Az Alföldi Bizottság vasárnapi szegedi nagygyűlésén Kállay Miklós miniszterelnök és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter nagy be­szédet mondott. A nagygyűlésen megjelent a kormány valamennyi tagja és több mint 100 képviselő és felsőházi tag. Kállay Miklós miniszterelnök elnöki megnyitó beszédében hang­súlyozta; azért nyilatkozik 6 és a gazdasági csucsminiszter is éppen Szegeden az uj gazdasági rendről és a mélyreható gazdasági intéz­kedésekről, -mert Szeged az a város, ahoanan a magyar élet néhány hó* napi eliiprás után újra magasba lendült. Az uj gazdasági rend alapja a kiegyensúlyozottság és összhangba- hozatal a mezőgazdasági és ipari cikkek, a termelői és fogyasztói árak között, továbbá a társadalom minden rétegének a tisztességes kereset, az élethez és fejlődéshez szükséges javak biztosítása. Az uj árszint a 40 pengős búzaár jegyé­ben alakul ki, ami azonban nem azt jelenti, hogy az uj ár kialaku­lásának az az oka, hogy a búzát 30 pengőről 40- re emelték. Az uj árszint felidézőjét sem a köztiszt­viselők fizetésében, sem a munka­bérekben, sem az ipari, sem a mezőgazdasági árak alakulásában keresni nem lehet, kialakítása min­den tényező egybevetésével, a lehető legigazságosabban történt. A feladatnak ez volt a könnyebb része. A nehezebb az, hogy az uj árszintből állandó • ár — árstopp legyen —, most következik. Kérlel­hetetlenül végre kell hajtani mind­azt, ami ennek megteremtéséhez szükséges. Az ország nyugalmának és rendjének ma azok a legnagyobb ellenségei, akik nem akarják alá­vetni magukat annak a rendnek, amelyet a kormány most megálla­pít és végre is hajt s velük szem­ben semmi kimélet nem indokolható. Az uj rend végrehajtását három dolog akadályozhatja: a feketepiac, a végrehajtásra hivatott szervek nem megfelelő munkája s végül a pro­tekcionizmus és a korrupció. Ezzel a három politikai ellenféllel számol ma — a politikai pártok tagjait nem tekinti ilyennek, mert a jó magyar embernek gondolja őket. A három ellenfél közül az első kettővel a kormány fel tudja venni a küzdelmet, bár a nagyközönség támogatása itt is elkerülhetetlen — de a korrupcióval szemben — bár az állami hatalom minden fegyelmi és büntető eszközt végrehajt — a legnagyobb támogatást mégis a nagyközönségtől kell kapnia. A nem­zet érdekében kér mindenkit, legyen segítségére az államhatalomnak, de ne legyen hirhordozója ki nem vizs­gált, meg nem állapított kohol­mányoknak, amelyek csak arra jók, hogy megfertőzzék a közéletet és bemocskolják a nemzet hírnevét. A miniszterelnök beszéde további során a zsidóbirtokok elvételével kapcsolatos földhöziuttatásokkal fog­lalkozott. Rámutatott arra, hogy mindgyárt kormányra lépése első napjaiban egymillió hold zsidóbir­tokot sajátított ki, amelyből az ál­lam 680.000 holdat már hasznosí­tott is. A zsidóbirtokokat fokozato­san, technikai felkészültségünkkel arányban álló, leggyorsabb módon végleges tulajdonba juttatja. Ezt a végleges tulajdonbajuttatást a kor­mány még ennek az évnek folya­mán megkezdi. Elsősorban azokat tartja jogosultnak a juttatás szem­pontjából, akik a most folyó hábo­rúban vitézségi érmet szereztek, a továbbiakban azokat a rászoruló hivatásos földműveseket, akik a régi és uj háborúban szerzett hadirok­kantságuk, arcvonalbeli és egyéb katonai szolgálatuk, szakképzettsé­gük és gyermekeik számának mér­tékével a telepítési és tűzharcos törvényben megállapított sorrend­ben jöhetnek figyelembe. Egyete­mes nemzeti célokat és nem az egyénieket tartja szem el,tt s olyan földbirtokpolitikát fog vezetni, amely ar országnak biztosítja az ellátást, a földön dolgozóknak pedig a meg­élhetést. A miniszterelnök nagy tapssal fo­gadott országos visszhangot keltő beszéde után Reményi* Schneller Lajos pénzügyminiszter részletesen ismertette a kormány által az uj árszínvonal kialakítása érdekében előkészített intézkedése­ket és foglalkozott a hitelpolitikai és adóügyi kérdésekkel. Hangoztatta, hogy a gazdaság- politika vezérelve változatlanul a következő: a honvédelem minde­nekelőtt. A honvédelem alatt nem­csak jól kiképzett/ fegyelmezett és korszerűen felszerelt hadsereg meg­teremtését és fejlesztését kell érteni, hanem a hátsó front, gazdasági élet megszervezettségét és fegyel­mezettségét. Valamennyien katonái vagyunk a hátsó frontnak és a hátsó front katonáival szemben három követelményt állíthatunk fel: dol­gozni erőnk végső megfeszítésével azon a helyen, ahová a sors állí­tott bennünket. Ezt el lehet várni a hátsó front minden katonájától. A pénzügyminiszter ezután rámu­tatott azokra a tényezőkre, amelyek a háború óta emelően hatottak az árszínvonalra, majd hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági árakat, az ipari árakat, a munkabéreket, a fize­téseket, a nyugdijakat, az adókat, mindezeket egyszerre és harmoni­kusan meg kell állapítani és ez az, ami most megtörténik az uj gazda­sági esztendőben. A mezőgazdasági árszínvonal a 40 pengős búzaáron épül fel. Ez nem jelenti azt, hogy ugyanolyan arányban emelkedjék a többi mező- gazdasági cikk ára is, hanem azt, hogy az összes mezőgazdasági cik­kek árai a 40 pengős búzához vi­szonyítva, egymás között is har­móniában lesznek. A gazda igy meg fogja találni számítását s könnyít helyzetén az uj beszolgáltatási rend­szer is. Az ipari árakat úgy fogják meg­állapítani, hogy a termelés polgári hasznot biztosítson az iparnak. Az ipar ezenfelül jobb szervezéssel, ra­cionalizálással javíthat helyzetén. Igen nagy probléma a kereske­delem kérdése. A kormánynak az a célkitűzése, hogy az áru a leg­rövidebb utón jusson el a termelő­től a fogyasztóig. A munkások, tisztviselők, nyug­díjasok, általában a fizetéses alkal­mazottak fizetési viszonyait is hozzá kell idomítani az újonnan kialakí­tott árszínvonalhoz, különösképpen a kisebbekét, akik erre leginkább vannak rászorulva. Az 1938 óta be­következett áremelkedéseket termé­szetesen nem lehet teljesen kiegyen­líteni és ezért áldozatot kell kér­nünk ezektől a társadalmi rétegek­től is. Sorsukon javít majd a köz- ellátás jobb megszervezése. Ami van, azt igazságosan kell elosztani. A gazdaságpolitika következő fel­adata az árszínvonalnak minden erővel való tartása. Az áraknak, a béreknek, a fizetéseknek rögzítése. Lehet, hogy ezekkel kapcsolatban egyesek úgy fogják érezni, hogy hátrány érte őket. Az ilyenek vi­seljék el a hátrányt, mint a hazá­ért hozott áldozatot és gondoljanak arra, hogy mennyivel nagyobb ál­dozatot hoz a család, amelynek fenntartója, vagy szemefénye az orosz harcmezőkön elesett a ha­záért. Ezután a pénzügyminiszter az in­flációval foglalkozva ezeket mon­dotta : Lehetnek egyesek, akik azt mond­ják, hogy benne vagyunk az infláció­ban. Ezeknek azt válaszolom, hogy más országokban, semleges orszá­gokban is vannak áremelkedések és mutatkozik.? bankjegyforgalom­emelkedés, sőt Magyarországon is volt a régebbi időben emelkedés, amit drágaságnak neveztünk, nem pedig inflációnak. — Nem lehet tehát nálunk inflá­cióról beszélni, hanem csak hábo­rús feszültségről, amely feszültséget a háború befejezésével könnyen le lehet vezetni. Nem tudok elképzelni kormányt, amely a háború* befejez­tével ne venné igénybe, súlyos adók formájában, azokat a jogtalan hasz­nokat, amelyeket egyesek maguk­nak jogtalanul szereztek. Erre meg­vannak az eszközök a pénz lebé­lyegzésén kívül is, amire nincs semmi szükség. Az ártartás legfontosabb ténye­zője a tisztességes, fegyelmezett együttműködés. Az együttműködés ellenségeinek, a háború vámszedői­nek és a társadalom parazitáinak pusztulniok kell. A pénzügyminiszter végül az ösz- szefogás követelményeit hangoztatta, hogy megérdemeljük a szebb jövőt. Egyes szám ára 30 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents