Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-07-03 / 45. szám
2 1943 julius 3. TOLNANEGYEI UJSAfl Aratás előtt... Dr Szász Lajos m. kir. közellátásügyí miniszter ' rádióbeszéde Péter és Pál napja 1 Holnap megcsendül a kasza a mezőkön, hogy learassa az „é!etM-et, amellyel Isten a magyar főidet és a magyar munkát megáldotta. Minden évben el- fogódott szívvel várjuk ezt a napot, az aratás hagyományos kezdetét. Péter és Pál apostolok napján a magyar mezőgazdaság népe azért megy templomba, hogy megköszönje az áldást és erőt kérjen Istentől az aratás szent, nehéz munkájához. Ez az ünnep határnapot jelent a mezőgazdaságban* Most dől el, hogy milyen eredménye van a gazda őszi és tavaszi munkájának, vájjon beteljesedik-e mindnyájunk reménysége s a termésben megkapjuk-e hosszú hónapok verejtékes munkájáért a jövő gazdasági évben a mindennapi kenyeret. Népünk egyik legjellemzőbb sajátossága harckészsége, legendás vitézsége és hite mellett a föld sze- retete, megbecsülése, a földhöz ragaszkodása. Szorgos munkáskezeknek a föld szeretete által felfokozott munkája változtatta át kalásztermő mezőkké a történelmünk folyamán oly sokszor folytatott harcokban felperzselt vidékeket. Ez a földszeretet, p földnek nemcsak közönséges értelmében vett megművelései hanem annak szeretetteljes gondozása volt és lesz alapja hazánk gazdasági erejének. Népünk sokszor nem tudta betakarítani termését, mert az aratóeszközöket fegyverrel kellett felcserélnie. De a magyar gazda a fegyvert éppen olyan keményen markolja meg, mint az eke szarvát és sokszor az egyenesre kalapált kaszával védte meg földjét az ellenséggel szemben. Ez a magyar gazda áll ma is szemünk előtt, aki egyik kezével a kardot forgatja, a másik kezével földjét műveli. Háborúban vagyunk. Sokan fegyverrel a kezükben távol vannak a hazától, hogy idehaza nyugodtan lehessen szántani, vetni és aratni. Holnap megkezdődik az aratás. Ismét megkezdődik a munka az ország belső frontjának biztosításáért. Ezen az aratáson áll, vagy bukik az ország rendje. Mindenki ismeri az uj terménybeszolgáltatási rendet, amely holnaptól kezdve hivatva van az ország ellátását biztosítani. Holnaptól kezdve a magyar föld, a kalászos mező egyetlen nagy hadiüzem. Ebben a hadiüzemben nincsenek hatalmas gépek, amelyek a hadianyagok ezreit gyártják futószalagon, hanem ezernyi magyar arató lendületes munkája pótolja a gépek teljesítményét. Ebben a hadiüzemben a gépek zaja helyett a marokszedő lányok éneke szól s a gyárterem boltozata Isten ézabad ege. Ez a hadiüzem nem pusztulást és rombolást okozó harceszközöket gyárt, hanem az életet és kenyeret adó gabonaszemek mil- liárdjait fejti ki a kalászokból. És mégis hadiüzem s minden munkása tudja, hogy mi a cél, miért dolgozik. Tudja azt is, hogy ebben a nagy hadiüzemben nincs munkaidő. Fáradhatatlan munkával kell a rendet vágni napkeltétől napnyugtáig, mert a munkának nagy tétje van : Magyarország. Holnaptól kezdve mindenki teljesíti kötelességét, mert tudja, hogy milyen kötelességet kell teljesítenie. Mindenki felkészülhetett, hogy a reá váró kötelességének pontosan eleget tehessen. — A gazda tudja, hogy beszolgáltatásra kerülő terményeiért megkapja annak árát s gondoskodhatik családja és gazdasága szükségletéről is. Ha kötelességének, eleget tett, nyugodt lelkiismerettel adhat hálát a Teremtőnek pihenésretérésekor. De ott fog állni ebben a honvédelmi munkában a gazda mellett a kereskedő is, aki szintén ismeri kötelességét s adásvételkor nem saját önző anyagi érdekeit nézi, hanem a köz érdekét szolgálja. A gazda és a kereskedő munkáját nemcsak köteles gondossággal, hanem segítő figyelemmel kiséri a közellátási hatóság, hogy mindenütt segítsen, szolgálatrakészen álljon, de — ha annak szüksége felmerülne — kíméletlenül büntessen is.. A termelő, a kereskedő és a hivatalos szervek egybefonódó hármas munkássága egy célt szolgál: a háborús viharok által veszélyeztetett ország lakosságának szükségleteit kielégíteni méltányos és igazságos mérték szerint. Soha szebb cél magyar gazda előtt nem lebeget, mint a mostani aratásnál. Mig a háború vihara meg nem bontotta az egész világot, addig a jó, vagy rossz termés kérdése kevésbé érintette a közérdeket. Földjén mindenki úgy gazdálkodhatott, ahogy egyéni adottságai kívánták. Ma azonban más a helyzet. Ha vállaljuk azt, hogy akié a föld, azé az ország, vállalnunk kell azt is, hogy akié a föld, annak kötelessége az ország fenntartása 1 Aszerint, ahogy Isten az áldást adja, biztosítani fogom mindenkinek szükségletei kielégítését. De csak mértékkel. Szükségleteinek bőséges, egyéni ízlésének megfelelő kielégítését senki sem igényelheti. Nem az a célom, hogy egyesek bőségben éljenek, hanem az, hogy minden magyar számára biztosítsam a mindennapi kenyeret. Ennek a célnak elérése azonban nem sikerülhet, csak akkor, ha szövetségesként támogat a föld népe és ha átfogó szervezetbe tömörülve dolgoznak azok, akik a termést a termelőtől a fogyasztóhoz közvetítik. Csatasorba szólítom tehát a termelőt, a kereskedőt és fogyasztót egyaránt. A termelőtől, a földet megmunkáló gazdától azt kívánom, hogy minden gabonaszemet gyűjtsön össze s teljesítse pontosan be- szolgáltatási kötelességét, mert ellenkező esetben nagyon nagy árat kell fizetnie azért a haszonért, amelyet számára a beszolgáltatási kötelesség elmulasztása jelenthet A kereskedő pedig, aki a nemzet bizalmából hozza az árut a termelőtől a fogyasztóig, minden lépésnél ügyeljen az egyenes útra. Az áru átvételénél né a termelőt lássa, hanem á honvédelmi kötelességét teljesítő magyar gazdát aki termésének köteles részét, fajtája szerete- tétől áthatva bizalommal adja át magyar testvérének. Erről az egyenes útról elhárítok minden akadályt, de jaj annak, aki az egyenes útról letér és árokba téved 1 A fogyasztók milliói pedig a nehéz időkhöz méltó, példás fegyelemmel segítsék elő ezt a hatalmas munkát, amit ellátásuk érdekében végez a magyar gazda és kereskedő s re- kesszék ki soraikból azokat, akik a mostani viszonyok közepette — a közérdekről megfeledkezve — ki* zárólag csak egyéni érdekeiket néznék. Holnap megkezdődik a munka. Beköszönt az uj gazdasági év. Úgy érzem, hogy az a rend, amelyről mintuj terménybeszolgáltatási rendről emlékezünk meg, tényleg újat akar, Uj rendet létesít a belső fronton, a közellátás sok ellenség fenyegette hadállásaiban. Uj célt tűz ki a gazda elé. Az ország rendje fenntartásának tudatos munkásává teszi. Fegyvert ad kezébe, amelynek nyomán nem halál és pusztulás támad, hanem nehéz munkát végző magyarok testi egészsége, ereje és lelki nyugalma fakad. Uj lelket önt mindenkibe, mert aki tudja, hogy kötelessége pontos teljesítésével védi meg családját és hazáját, az — ha véres harcra kerül a sor — akkor is szent meggyőződéssel veszi kezébe a fegyvert. A magyar kötelességteljesités ez újabb példája nyomán uj imádság száll fel majd a magyarok Istenéhez. Az a könyörgés, amely a bizonytalan jövő miatt aggodalommal teli hangon esedezett a háborús nélkülözések között az életet adó mindennapi kenyérért, — ha mindenki teljesíti kötelességét — hálaimává alakultát s az uj gabonából sütött kenyér megszegésekor minden magyar leikéből a diadalmas öröm hangja száll az ég felé: Hálát adunk Neked, Uram a nagyobb darab kenyérért! Az araió- és cséplőrész kiadása és annak beszámítása Kenyérgabonából a gazdálkodó a szerződés szerint járó arató- és cséplőrészt, cséplőmunkásrészt és gépkeresetet természetben kiadhatja az uj rendelet szerint. Az uj rendelet úgy módosítja a korábban megjelent rendeletet, hogy a kenyérgabonából kiadott cséplőrészt akkor is be kell számítania beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe, ha a gazdálkodó szántó- területe a 20 kát. holdat meg nem haladja; a kenyérgabonából kiadott aratórészt • pedig a 20 kát. holdnál kisebb szántóterületen gazdálkodónál is be kell számítani a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe akkor, ha a gazdálkodó igazolja, hogy az aratási munkálatokat maga és családtagjai tartós munkaképtelenség, vagy háborús katonai szolgálat miatt nem végezhették el, valamint akkor, ha a gazdálkodó munkaképtelen hadirokkant, vagy hadiözvegy. A gazdálkodó, aki az aratőrész és cséplőmunkásrész cimén kiadott kenyérgabonának a kenyérgabona- beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe való beszámítását igényelheti, köteles az ilyen kenyérgabona kiszolgáltatását három napon belül a munkavállaló lakóhelye szerint illetékes községi elöljáróságnak.- írásban bejelenteni. A cséplőrészből a bércséplést végző cséplőgépbirtokosnak járó kenyérgabona átvételét a cséplőgép felelős vezetője a cséplési eredménylapon aláírásával köteles igazolni. A gépkeresetből a cséplőgép vezelője az általa alkalmazott munkásoknak a szerződés szerint járó részt természetben kiszolgáltathatja. Ha a cséplőgépmunkásokat nem a gazdálkodó, hanem a bércséplést végző cséplőgép tulajdo- donosa, vagy bérlője alkalmazta, a gazdálkodó a gépkereseten kívül a cséplőmunkásrészt is a cséplőgép felelős vezetőjének köteles kiadni. A cséplőgép vezetője az alkalmazott, gépész, fütő, etető és cséplőmunkások részére munkabér cimén természetben kiszolgáltatott kenyérgabonára vonatkozóan köteles bejelentést tenni az illetékes hatóságnál. A bércséplést végző cséplőgép tulajdonosa a gépkeresetből legfeljebb 10 q kenyérgabonát saját háztartási szükségletére megtarthat. — Abban esetben, ha a cséplőgép többek tulajdonában van, a tulajdonos és a bérlő együttesen sem tarthatnak meg többet, mint 10 q kenyérgabonát. Az a cséplőgéptulajdonos is csupán 10 q kenyér- gabonát tarthat meg saját szükségletére, akinek tulajdonában, vagy bérletében több cséplőgép van. A cséplőgép tulajdonosa köteles a gépkeresetének a kiadott, illetőleg megtartandó mennyiség levonása után fennmaradó részét valamelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek hetenként megvételre felajánlani és a gépkereset felhasználásáról a I Gabonaforgalmi Központnál október | 31-ig elszámolni.
