Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-28 / 44. szám
XV. évfolyam. 6. szám. 1943. junius 2g. TOLNAMEGYEI GAZDA A TOLNAMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET és a TOLNAMEGYEI TEJSZÖVETKEZETEK SZÖVETKEZETE HIVATALOS LAPJA Felelős szerkesztő: JOHN SÁNDOR vm. g. e. igazgató. A gabonafélék aj árai 20 dkg a kenyér- és 2 kg a lisztfejadag Szerkesztőség: SZEKSZÁRD. VÁRMEGYEHÁZ. Telefon 125. A hivatalos lap közli a gabonafélék uj árait E szerint a közellátási miniszter a búza, sörárpa, zab ás hajdina árát métermázsánként 40 pengőben, a rozs árát 37 pengőben, a kétszeres és takarmány- árpa árát 36 pengőben, a szokványárpa árát 50 pengőben állapította meg. A rendelet foglalkozik a gabona őrlési és cséplési rendjével, valamint a liszt forgálmára vonatkozó rendelkezésekkel. A rendelet értelmében a kenyérgabona beszolgáltatást zab beszolgáltatásával is lehet helyettesiteni. Az országot vásárlási körzetekre osztják fel. A községi elöljáróságok hirdetményben teszik közzé azoknak a kereskedőknek a neveit, akik a hatósági árán felvásárolhatják a beszolgáltatásra kötelezett gabona- meunyiséget. A gazda a tulajdonában meghagyott kenyérgabonát elsősorban vetőmagnak kell, hogy felhasználja. A felesleget a háztar* fásában használhatja fel, valamint a mezőgazdasági és agrármunkásainak, napszámosoknak bérként is adhatja. így tehát a napszámosoknak megyvan az alkalmuk a kenyérgabona munkával való megszerzésére. A fel nem használt gabonát a gazda csak vásárlásra jogosult kereskedőnek adhatja el. A vámőrlésnél a vámot az őröltetőknek kenyérgabonában kell fizetni. Kenyér- gabonánál azonban vámként 10 százalékot, poriás címén pedig 2 százalékot lehet felszámítani. A kétszeres vámdija 11 százalék, míg a poriás elmén ennél is 2 százalék. Azok, akik a kenyérgabonájukat természetben keresik meg, égy esztendőben fejenként 100 kg kenyér- gabonát használhatnak el háztartásukban. Ha a saját termés vagy járandóságuk nem fedezi ezt a szükségletet, akkor attól az időponttól kezdve, amelytől ellátatlanul maradnak, kenyér- és lisztjegyet kapnak az igénylők. A napszámos a nehéz testi munkásnak járó jegyen kívül még egy nehéz testi munkás számára szóló pótjegyet kap. Pelemelték a kenyér- és lisztfejadagokat is. Julius 1-étől kezdve a kenyérfejadag személyenként és naponként 20 dkg, mig a lisztfejadag személyenként és hónaponként 2 kg. A lisztfejadagból másfél kilót fehérlisztben kell kiszolgáltatni, mig egy félkilót egységes kenyérlisztben. Eszerint a rendelet szerint a namint a lisztben egynegyeddel gyobb lesz, mint eddig volt. Szeptember 1-től ismét emelkedik a lisztfejadag. Ettől kezdve 2*80 kg a havi fejadag. Emelkedik ettől az időponttól kezdve a nehéztesti munkások kenyérfejadagja is. A ke- nyérpótjegyre ugyanis 35 dkg kenyeret lehet ettől az időponttól vásárolni, mig a testi munkások szép* tember 1-től kezdve 15 dug kenyérrel kapnak többet, mint amennyi az átalános fejadag. A vendéglátó iparosok julius hó 1-től egy kenyérváltójegyre 5 dkg kenyeret szolgáltathatnak ki, mig a tésztajegyre 3 dkg lisztből készfiit ételt adhatnak. Egy lisztjegyszel- vényre 16 db 3 dkg-s váltójegyet lehet kiadni julius 1-től, mig szeptember 1-től 23 db 3 dkg-s lisztváltójegy adandó ki. Zsidóinsiillonokro vonalközé uj kormányrendeletek A Budapesl Közlöny csütörtöki száma közli a zsidók mező- és erdő- gazdasági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. te. végrehajtásával kapcsolatban az átvett ingatlanok és vagyontárgyak tekintetében eljáró becslőbizottságok megalakítása és működése tárgyában kiadott 3.540— 1943. M. E. számú, továbbá az említett törvény végrehajtása tárgyában 3.600/1943. M. E. szám alatt kibocsátott rendeleteket. A 3.540/1943. M. E. számú rendelet értelmében azoknak a vagyontárgyaknak a becslésére, amelyekért az átengedésre kötelezetteknek járó térítést nem a földadókataszteri tisztajövedelem, vagy nem a házadóalap figyelembevételével kell a törvény értelmében megállapítani, becslőbizottságokat kell alakítani. A bizottságok tagjait mezőgazdasági vagyontárgyak ügyében eljárásra a mezőgazdasági kamarák (Erdélyben az EMGE) erdőgazdasági ingatlanok és vagyontárgyak ügyében eljárásra a Budapesti Mérnöki Kamara választja. A mezőgazdasági kamarák egyenkint 20—30, a mérnöki kamara 24—48 szakértőt kötelesek választani a rendelet kihirdetését követő 15 nap. alatt. Az egyes jgyekben eljáró háromtagú bizottságot a föld- mivelésfigyi miniszter, az átengedésre kötelezett és a kamara elnöke jelöli ki. A rendelet a továbbiakban szabályozza, hogy miként kell a becslésre irányuló kérelmet előterjeszteni, a szakértők hogyan járnak el, miként kell a szakértőket díjazni. A 3.600/1943. M. E. számú rendelt a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól szóló 1942. évi XV. te. általános végrehajtási rendelet A rendelet részletezi, hogy kik esnek a törvény rendelkezései alá, ki milyen ingatlant és egyéb vagyontárgyat köteles átengedni és hogy az ingatlanok alkotórészét, tartozékát, a gazdasággal összefüggő épületeket, állatállományt és holt felszerelést, továbbá az ipari figyelembevenni. Szabályozza a rendelet azt is, hogy a törvény végrehajtásában irányadó körülményeket hogyan kell igazolni. A rendelet bejelentési kötelezettséget állapit meg, amely szerint — tekintet nélkül, hogy a törvény szerint zsidó-e — mindenki, akinek két, vagy ennél több nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született, vagy aki az izraelita hitfelekezet tagja, vagy aki zsidóknak 1941. évi október hó 10. napja után kötött házasságából származik, valamint, aki — bár nem zsidónak született — az izraelita hitfeleke- zetbe belépett, köteles valamennyi mező- és erdőgazdasági ingatlanát és égyéb — a rendeletben részletezett — az említett ingatlanokkal összefüggő vagyontárgyait 1943. évi augusztus í—31. napjai között a községi elöljáróságnál az elöljáróság által rendelkezésére bocsátott nyomtatványon bejelenteni. Minden ingatlant, amely az 1942. évi szeptember hó 6-ik napján, vagyis az 1942 : XV. törvénycikk hatálybalépésének napján a bejelentésre kötelezett tulajdonában volt, be kell jelenteni akkor is, ha már átengedésre kötelezés következtében nincs a bejelentő tulajdonában. A bejelentési kötelezettség azokra a jogi személyek is kiterjed, amelyekre a törvény átengedésre kötelező rendelkezéseit alkalmazni kell és kiterjed azokra a nemzsidőkra is, akik a törvény értelmében Ingatlanaikat, a zsidóktól szerzés idejére tekintettel, kötelesek átengedni. A bejelentésre kötelezettek tulajdonában lévő erdő- és legelőhasználati illetőségeket az erdőtársulatoknál, illetve a legeltetési társulatoknál 1943 julius 15-ig kell bejelenteni. A társulatok a bejelentéseket augusztus 31. napjáig adják át — a szükséges adatok megállapítása után — a községi elöljáróságnak. A rendelet fenntartja a zsidók ingatlanainak átruházása tekintetében fennálló tilalmat, részletezi azokat a szabályokat, amelyek a törüzemeket és fürdőtelepeket a tőr- fejadag úgy a kenyérben, I vény végrehajtásában miként kell vény ama rendelkezésének végrehajtására vonatkoznak, hogy a? zsidók mező- és erdőgazdasági, kirés nagyközségekben pedig semmiféle ingatlant nem szerezhetnek ésc felöleli azokat a korlátozó szabályokat is, amelyeket a törvény a mező- és erdőgazdasági ingatlanoknak zsidók által haszonbérezése tekintetében állított fel. Mindkét rendelet kihirdetésével hatálybalépett. A megszerzet ingatlanok felhasználása tekintetében később külön rendelet fog megjelenni. fokéit — Sürgős a kukorica kapálása.. A pár héttel ezelőtt megindult és azóta csaknem állandóan tartó esőzés a mezőgazdasági munkákat,, legfőképpen azonban a kapálást nagymértékben akadályozza. Éppen; ennek a munkának elmaradása következtében a gyomok akadálytalanul fejlődnek s ezzel a növények egyébként is gyenge fejlődését erősen késleltetik. Ezért a földmivelés- ügyi minisztérium a legnyomatékosabban felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy amint arra az esők pián a legkisebb lehetőség van, azonnal; végezzék el a kapálási munkákat, mert a megerősödött és elterjedt gyomok a gyengén fejlett növényzetben olyan kárt okoznak, amelyet később sem az elkésett kapálás* sem az időjárás már helyre nem. hozhat. — Ezer gazda végzett növény- egészségügyi tanfolyamot. A főld- mivelésügyi minisztérium vidéki nő— yényegészségügyi körzetek vezetőivel a tavasszal 24 helyen általánosa növényegészségügyi szaktanfolyamot rendeztetett. A tanfolyamok tananyaga alkalmazkodott a helyi szükségletekhez. A tanfolyamokon, különös mértékben annak a növénytermesztési ágnak (gyümölcs^ szőlő, szántóföldi, stb.) állati és növényi kártevőivel és az azok elf leni védekezési módozatokkal foglalkoztak, amely növénytermesztési ág a tanfolyam helyén és környékén uralkodó termesztési ág volt. A tanfolyamon résztvevők nemcsak; elméleti, de gyakorlati oktatásban is részesültek. Az ország különböző részeiben megtartott 24 tanfolyamon 1032 gazda vett részt. A résztvevők a tanfolyam végeztével vizsgát tettek. . Kiadó: Tolnamegyei Újság Hírlapkiadó RL Vezérigazgató: Schneidsr Elemér. Molnár.féle nyomdai müintézet és szab. iróalzatgyár rt., Szekszárd. (Felelős vezető: Kovács Pál.)
