Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-02 / 38. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG 1943 jünius t. <tig megtalálOik azt az utat, amelyet a nemzeti beeillet kijelöl. Barátaink oldalát! honvé- deink vérük hullatásával is megpecsételjék ezt a magyar politikát és erőnkhöz képest kivettük részünket földrészünk és a magunk nagy önvédelmi harcában. A nemzetek élete folytonos áldozatok sorozatából áll és ml magyarok, mindig becsülettel róttuk ax áldozatok adóját. A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy ezekre az áldozatokra emlékeztetni kell a magyarságot, mert a külpolitika, mint minden politika is, végső fokon a nemzeti áldozatkészségen alapszik és mert elérni erők tombolása idején nem lehet áldozatok nélkül élni. — De a lehetőségek — folytatta a miniszterelnök — természetesen határt szabnak az áldozatoknak is, mert az áldozat nem öncél, a eél a nemzet érdekeinek szolgálata, Ezt az alapvető szempontot soha nem tévesztem szem elől és ezért csak olyan áldozatot vállalok, amely a nemzet erőivel arányban áll. A magyar külpolitika jellemző vonása az európai szolidaritás. Ez adta kezünkbe a fegyvert, hogy megvédjük mindazt, amit értéknek tartunk. Védekező háborút folytatunk, egyetlen érdekünk az, hogy békében élhessünk határaink között, mint egyike azoknak az önálló és független európai nemzeteknek, amelyek saját hagyományaik, saját intézményeik, saját életformáik keretei között akarják munkálni az emberi fejlődés nagy céljait. Az utóbbi időkben sok mindent hallottunk a kis nemzetek életképtelenségéről és arról, hogy tulajdonképpen csak a nagy nemzetek árnyékában volna joguk élni, mindig meghajolva a hatalmasabb» az erősebb kívánságai előtt. — Magyar- ország nem kér ebből. Magyar- ország azokat az elveket vallja, amelyeket a tengely államférfiainak legutolsó, különösen az olasz államtitkár legutolsó megnyilatkozásai szögeztek le: akisnemzetek elidegeníthetetlen jogát az önálló élethez. A miniszterelnök utalt arra, hogy ez a jog kötelezettségekkel jár, amelyeket szívesen vállalunk. Ez a kötelezettség: megértés és tisztelet mások megalapozott Jogai iránt. Ennek máris bizonyságát adtuk, amidőn a szlovák és horvát nemzetet elsőkként ismertük el. Ezekkel a nemzetekkel ki kell mélyiteni azt, ami összefűz és ki kell küszöbölni azt, ami elválaszthat. Többi szomszédainkkal hasonló alapelveket igyekszünk érvényesíteni. Beszélt a miniszterelnök a nemzetiségi kérdésről, amely a múltban is és most is a legtöbb súrlódás eredője volt. Ezt a kérdést a jogok kölcsönös tiszteletében és az emberiesség elvében lehet nyugvópontra juttatok Megállapíthatjuk, hogy szomszédainkkal sokkal több a közös érdek, mint az ellentétes. A nemzetek közötti tartós együttműködés csak akkor lehetséges, ha a nemzeti sajátosságokat kölcsönösen tiszteletben tartják, ha önérzetes nemzetek önérzetes fiai munkálják azt. A miniszterelnök nagy lendülettel támadta ezután azokat, akik, mint emigránsok, elérkezettnek vélik az időt a háború viharában, hogy gyűlölettel acsarkodva hazájuk ellen, hódoljanak legnagyobb ellenségeinknek. Ezek a gyászmagyarok tudják, hogy itthon senkinek sem kellenek, ezért lelkendezve keresik annak a férfiúnak kegyeit, akit a legnagyobb felelősség terhel az 1919*ben elkövetett igazságtalanságokért. Benes volt cseh köztársasági elnökre gondolok. Trianon rossz szellemére, aki Károlyi Mihálynak, Lónyay Károlynak, Vám- béry Rusztemnek és társainak többet jelent, mint a magyar történelem legnagyobb alakjai és vértanúi. Ezekre az egész nép csak megvetéssel gondol. A magyarság levonta 1918 tanulságait és ezért nem felejt. Amit a kisantant államok emigránsai állítanak, mindabból egy szó sem igaz, mindaz szemen szedett ha- zuság. Magyarország s o h a egy talpalatnyi földöt gém vett el senkitől. Magyarország ezeréves területét Trianon megcsonkította, annak egy részén más államok rendeztettek be, e területek egyrésze visszakerült most az anyaországhoz, másik része nem. Egy ezeréves birtoklás áll szemben egy húszéves uj birtoklással. Ennyi a puszta valóság. A miniszterelnök ezután kimutatta, hogy milyen Igaztalan vád a nemzetiségek elnyomása. Hogyan élhetnének itt megszaporodva a nemzetiségek, ha elnyomtuk volna őket. Egyedül Magyar- ország biztosította nemzetiségeinek népi és nemzetiségi fennmaradását, míg nyugaton mind beolvasztották őket. A béke alapfeltétele, hogy a Kárpátok medencéjének népei egymásra találjanak és az őket körülvevő népekkel megértéssel, az Isten, a történelem és a nép akarata által megszabott keretekben alakítsák ki uj népi és nemzeti létüket. — Válságos időket élünk. A háború döntő szakaszába érkezett s ezért minden nemzettől, de minden egyéntől is maximális helytállást követel. A legfőbb parancs az, hogy hűek maradjunk magunkhoz, magyarságunkhoz, törhetetlen keresztény hitünkhöz, hogy a háború | minden csapása és minden meg- | próbáltatása ellenére se tévesszük | szem elől, hogy Magyarországnak | élnie kell, hogy a magyarságnak hivatása van. (Viharos taps). Csak önmagunkhoz hűen lehetünk hűek mások iránt. Csak magyarul lehetünk hűek. Harcban állunk s ezt a harcot végig fogjuk harcolni, mert túl akarjuk élni, mert minden veszély közepette is töretlenül akarjuk átadni utódainknak örökségünket: a magyar nemzetet és az ezeresz- tendös magyar államot. Ez az állam mindig európai volt és az is fog maradni, nemcsak földrajzi, de erkölcsi és politikai értelemben is. Egy dolog bizonyos, az európai eszmének, a keresztény civilizációnak győznie kell és győzni is fog ebben a háborúban és ez az igazi európai győzelem a mi győzelmünk is. A miniszterelnök ezután lelkes szavakkal emlékezett meg arról a háláról, amellyel a magyar nemzet Mussolininek és Hitlernek tartozik. Hangoztatta, hogy Hitler fellépése tette lehetővé történelmi jogaink olarósét és egyedül ő képes Európát a bol- sevizmus rémétől megmenteni. A miniszterelnök ezután áttért a belpolitikai kérdésekre és hangoztatta, hogy politikánk alaptétele a belső rend és nyugalom fenntartása, a közgazdasági kérdéseknek a háború adottságai között lehető és megfelelő vezetése és a nemzet hitének és bizalmának megőrzése. Pillanatnyi nyugtalanságot sem okoz belső rendünk kérdése. Rémképeket fest maga elé, aki 1918-ra vagy bármilyen más forradalmi vagy pucscsszerü megmozdulásra gondol Bármilyen oldalról is mernének megmozdulni, azt csirájában elfojtjuk, úgy hogy attól elmegy nemcsak azoknak a rétegeknek kedve, akiket rendesen tájékozatlanságuk, vagy nehéz helyzetük folytán dobnak bele az ilyen próbálkozásokba, de elsősorban azoknak, akik felelőtlenül, háttérből, esetleg külföldről is irányítják. Ebben a tekintetben teljes nyugodtsággal nézek a jövő elé. A miniszterelnök megemlékezett az úgynevezett baloldali megmozdulásokról, illetve a népfrontnak kölcsönvett elnevezése alá foglalt mozgalomról. De ilyen mozgalom nincs. Ha lenne és arra töreked nék, hogy összeszedje a nemzetben esetleg szanaszét található nemzetellenes elemeket, úgy az szembetalálja magát az egész állam hatalmával. Beszélt az átmeneti gazdálkodási kérdésekről és a szociális masyar jövő megalapozásáról. A közjólétet emelni és háborút viselni egyszerre és egyidőben nem lehet. Erre még a világnak egyetlen nemzete és kormánya sem volt képes. A jövőt azonban elő kell készítenünk. A magyar szociális törvényhozásnak fel kell készülnie a jövőre. Felsorolta azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a Ház elé kíván terjeszteni. Ezek: a mezőgazdasági betegségi biztosítás megszervezése, a mezőgazdasági társadalombiztosítás továbbfejlesztése, a szolgálatügy és munkaviszony szabályainak fejlesztése, az ipari és kereskedelmi alkalmazottak kamarákba való szervezése, az állami munaaközvetitők fejlesztése, a kisjövedelműek szabadidejének helyes felhasználása, a tanoncügyek rendezése, a szövetkezeti Jog korszerű fejlesztése, a mező- és erdőgazdasági ingatlanok termelési határának megállapítása, a hitel és a hitelezők biztonsága, a mezőgazdasági birtokok túlságos elaprózódásának meggát- lása, gazdasági munkásházak, kis családiházak, cselédlakások építése, javítása, gyámügyi közigazgatás to- vábbszervezése. sokgyermekes családok életfenntartásának megköny- nyitése, háztartási alkalmazottak védelme, a házasság és család védelme, az örökösödési és ajándékozási illetékek kulcsának megállapítása, stb. Ehhez járulnak még a földbirtok- politikai törvények végrehajtása és a háború adottságaihoz való alkalmazása. Ezek között a legsürgősebbnek tartja a mezőgazdasági betegbiztosítás rendezését. — Bejelentem, hogy a kormány már döntött az n] kiegyenlített árszínvonal kérdésében és annak kimunkálása a legsürgősebben folyik. — Ennek alapját és lényegét a mezőgazda- sági árak, az ipari árak, a munkabérek és a tisztviselői fizetések teljes összhangja szabja meg. Az érdekelt miniszterek erről az országot a jövő hónapban tájékoztatják. Már most kijelentem, hogy elsőrendű gondoskodásunk tárgya a köztisztviselők fizetésének és a dolgozó állandó ipari és mező- gazdasági munkások bérének meafelelő és méltányos megállapítása, életszínvonaluknak biztosítása, — hogy azt az értékes osztályt, amelyet a köztisztviselők és a munkásság jelentenek, töretlenül mentsük át a háború nehéz évein. Az irányelv az, hogy az árszabályozás terén három feladatot kell megoldani: 1. a termelés fenntartását és folyamatosságát árpolitikai eszközökkel kell elősegíteni, 2. a nyugodt áralakulást biztosítani kell, 3. az árellenőrzést intézményesen kell megszervezni. Az árak, bérek, fizetések tekintetében szükséges intézkedéseket a lehetőség szerint egyszerre kell megtenni. A tizetések és munkabérek kérdésénél tekintettel kell lennünk a nyugdíjasokra is. A zugpiacról szólva kijelentette^ hogy mindenekelőtt az önellátás teljes megszervezésével, a bér- és fizetésrendezés megoldásával akarják biztosítani a rendes forgalmat-
