Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-06-02 / 38. szám
Ugyanakkor a visszaélőkkel, az áruhalmozókkal, a láncolókkal és árdrágítókkal a legkegyetlenebb szigorral Jár el a kormány. A miniszterelnök ezután a zsidókérdésről szólott és hangoztatta, hogy Magyarországon körülbelül több zsidó él, mint egész Nyugat-Európában együttvéve. Természetes, hogy igyekszünk ezt a kérdést megoldani. Ebben az irányban átmeneti intézkedések szükségei mutatkoznak. A végleges megoldás nem lehet más, amint annak megvan a lehetősége: a zsidóság lehető teljes kitelepítése. Nem kétséges, hogy ennek bekell következni, minél előbb, amiál jobb. De viszont arra nem vállaikozhatom, hogy amig ennek alapfeltételei nincsenek meg, hogy tudniillik hova telepítsük a zsidóságot, ezt a kérdést napirenden tartsam, ezzel az ország nyugalmát háborgassam. — Kijelentem azt i?, hogy Magyarország most sem, mint a történelme folyamán sohasem, nem fog keresztény kultúrájával és lelkiségével Össze nem egyeztethető kísérletet tenni és lelérni arról az emberiességről, amelyet történelme folyamán faji, felekezeti vonalon mindig gyakorolt. Ezt nemzetünk múltjának tisztelete sem engedi meg. Kijelentette, a miniszterelnök, hogy minden erővel igyekszik meggyorsítani a zsidó birtokoknak a nép kezére való juttatását. Szükségesnek tartja az értelmiségi pályákon a magyar fiatalság előtt megnyitói az érvényesülés kapnit és a vagyoni kiegyenlítődés végrehajtását A miniszterelnök beszéde végén megemlékezett azokról a gazdagodást vágytól űzött uj rétegekről, akik átvették a zsidóság szellemét és akik csak a nagy nyereségre, a könnyen szerzett pénzre gondolnak. Ezekkel szemben is a legnagyobb kérlelhetetlenséggel fog eljárni és nem riad vissza attól sem, hogy ország-világ előtt kipellengérezze őket. Amint kilátásba helyezem a vétkesek legszigorúbb büntetését, úgy a rágalmazókat, a suttogókat, gya- nusitókat sorozom az elsőrendű bűnösök közé, a nemzeti rend, nyugalom megzavarása tekintetében. Kérem a társadalmat, forduljon el undorral ezektől. Ezekbe foglalta össze a miniszterelnök az ország időszerű kül- és belpolitikai kérdéseit és kü politikai vonatkozásban szólt barátainkhoz és ellenségyenkhez. A nagyválasztmányon keresztül minden magyarhoz beszélt. Csak egy programmot vall, csak egy hite, egy akarata van: a nemzetet átvezetni a ma világának szörnyű válságán. — Népünk ereje kimeríthetetlen. Megmaradunk, mert a nemzetnek van vezére, aki mögött mint egy ember áll mindenki ebben az országban. 1943 Junius 2. TOLNAMEGYEI , Soha a magyar nemzet még így j nem állott senki mellett, mint ma | Kormányzó Urunk mellett áll. Az 6 I hite a legnagyobb biztosítékunk, az j ő Ítélete a mi igazságunk, az ő I A hősök emlékünnepe Évek óta május utolsó vasárnapján emlékszik meg a nemzet azokról, akik Magyarország védelmében legdrágább kincsüket, életüket adták hazájukért. Sokan vannak a magyarság hősei és mártirjai, akik iránt hálánkat és köszönetünket kell lerónunk és akiknek hódolattal való megbecsülésére meg kell tanítanunk a jövő nemzedéket is. Nemcsak a múltra emlékeztető, hanem a jövőre is figyelmeztető ünnepnapja volt ez országszerte most is a magyar léleknek, amely ebben az évben a keresztény kultúra védelmében elesett hősök emlékének is áldozott. SzeksxAedon a nagy nap reggelén zenés ébresztővel járta be a honvédzenekar a város főútvonalait, délelőtt pedig a város valamennyi templomában ünnepi istentisztelet volt, melyen megjelentek a polgári és katonai hatóságok, az iskolák ifjúsága, valamint á város közönsége. A templomokból a közönség levonult a Szent Imre-ligetben levő hősi emlékszoborhoz, az ott tartott hazafias ünnepélyre. A 18. honvédgyalogezred zenekarának Hiszekegye vezette be a kegyeletes aktust, majd ez ima elhangzása után Horváth Lajos főgimn. Vili. o. tanuló szavalta igen nagy hatást keltve Gyóni Géza „Magyar asszony“ című versét. Ezt követően a Szekszárdi Daloskőr Petz Hubert karnagy vezényletével művészi módon énekelte drx Lakatos Vince és Révffy Géza „Hősök emléke“ cimü hazafias dalát. Ennek elhangzása után Tóth Lajos ref. lelkész mondott ünnepi beszédet, melynek gondolatmenete a következő volt: Hőseink mai emlékünnepén a történelem vamokkal terhes felhői alatt zarándokutra kél a magyar lélek, hogy hódolattal és elnemmuló kegyelettel álljon meg ősi határainkon innen és ezeken túl minden égtáj felé szétszórt magyar hősi sírok felett. Hódolatában és kegyeletében átöleli mindazokat, akik valaha is, ezeresztendős nagy küzdelmünkben vérüket és életüket adták földünkért, otthonainkért, hitünkért, magyar jövendőnkért. Megáll azok porai felett is, akik ebben a most folyó szörnyű harcban ros- kadtak le a mérhetetlen orosz mezőkön. Ezek mellől a sírok mellől utasitunk vissza minden olyan törekvést, gondolatot, vagy szót, amely babérjaikról csak egyetlen levelet is le akar tépni. Nincsen annyi már- j ványtáblája ennek a világnak, melyen ' ezeresztendő magyar hőseinek neve és vitézi tetteik emléke elférne. De kitörölhetetlenül és csorbítatlanul élnek sziveinkben, hálás kegyeletünkben és számontartja őket ez a ma is hozzájuk zarándokló magyar lélek. Az ő sírjaik felé fordulva min- ! denekelőtt azt kell megértenünk, I hogy a magyar sors nehéz sors. Mi magyarok mindig az élet és j halál mesgyéjén járó nép voltunk j és ma is azok vagyunk. Kelet felől kirepitett nyilak a mi testünkbe fu- I ródtak, nyugat felől felemelt kardok ' éle felénk villant és dél felől jövő viharok minket szaggattak. Ezt nem azért kell felismernünk, hogy szivünk elcsüggedjen és izmaink el- ernyedjenek, hanem azért, hogy küldetésünk tudatában acélos lélekkel és acélos karokkal vállalni akarjuk és tudjuk ezt a nehéz magyar sorsot. Ha ez elől meg akarnánk szökni, a háborúk viharában elesett hőseink árnyai kelnének fel ellenünk. Nemcsak azért zarándokol el a magyar lélek az ő szétszórt sírjaikhoz, hogy oda kegyeletet és hódolatot vigyen, hanem azért is, hogy onnan biztató üzenetet és történelmi parancsot hozzon hozzánk, most élő és most küzdő magyarokhoz. És nemcsak fegyverrel járnak ők a legnagyobb áldozatok dicső példájával, hanem bennünket, akik a mostani háború polgári frontján küzdünk, elköteleznek arra, hogy rendületlenül álljuk meg helyünket ott, ahol éppen vagyunk. Az elesett hősök lelke üzeni és parancsolja ennek a nemzedéknek, hogy egynek kell lennünk a magyar sors és az ezer éven át vastag sugárban kiömlött magyar vér szent közösségében. Ez a visszakisértő nagy hősi lélek tábor szörnyű számonkérésre hívna bennünket, ha itt most, mikor felgyullad a világ négy sarka, mikor az élet és halál nagy számvetésében állunk, magyar ember méltatlan indulattal csak panaszkodni tudna azon, hogy valamivel kisebb és valamivel feketébb a kenyere, vagy az volná legfőbb gondja, hogy itéletes időben tiz körmével hogyan kaparhatna önzőmagának aranyhegyeket, hogyan tudná maga kényelmét jobban szolgálni. Hőseink emléke nem engedi meg, hogy mi egyéni érdekeink kiszolgálását hajszoljuk, mert eközben az ezeresztendős magyar történelem romjai alatt válnék üszőkké mindenünk. Az áldozatok útját járjuk és erről az útról magyar ember meg nem futamodhat. Halálosan komoly időben minden szó és minden tett csak Az országszerte megindult levente- leánymozgalom Bátaszéken is igen szép eredménnyel dolgozik. Máris igen sok tagja van a leventeleányok egyesületének, amelynek tagjai impozáns ünnepély keretében f. hó 6-án rendezik fogadalomtételüket. A hazafias ünnepség annál inkább is nagyszabásúnak ígérkezik, mert résztvesznek azon Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Mözs, ócsény, Pécs és Sárpilis leventeleány csapatai is. — A bátaszéki leventeleánynap programmja a következő: 7 órakor zenés ébresztő, 8 40 órakor a vendégek fogadása a vasútállomáson. Zenés felvonulás a hősök terére, 9 órakor szentmise £ római katolikus templomban, a protestánsok részére istentisztelet a polgári iskola tornatermében. 10 órakor gyülekező a hősök terén, 10*15 I halálosan komoly lehet. Ehhez kell a magyar lélek erejének megsokszorozása, hősiessége. Ma csak igy lehet a magyar élet útját járni. És mi igy járjuk erős hittel a hősök példája nyomán. Az első és leg- külömb magyar köré gyülekezve és Vele együtt fordítjuk arcunkat ebben a mai véres viharban is a diadalmas magyar jövendő felé. A nagy hatást kiváltó gyönyörű beszéd után Ammer József: mNem, nem, sohal" c. szerzeményét énekelte a Szekszárdi Daloskör. — A mélyen megható hazafias ünnepélyt a honvédzenekar himnusza zárta be. BonyháriMi A hősökről való megemlékezés ez évben két helyen folyt le. Először az országzászlóhoz vonultak fel déli 11 órakor az összes társadalmi egyesületek, hivatalok és iskolák zászlóik alatt. Az országzászló talapzatán most először állt disz- őrséget a leánylevente-csapat. — Itt helyezte el Bonyhád mint legelső a megyében, vitéz Horthy István kormányzóhelyettes emlékét megőrző márványtábláját, tőle jobbra és balra ugyancsak egy-egy márványtáblát a mostani háborúban elesett hősök nevével. A leventezenakar eljátszotta a Himnuszt, majd a Rákóczi indulót, mire vitéz Zerlnvdry János gimn. igazgató megtartotta emlékbeszédét a hősökről. Annyira szivhezszólóan és meghatóan beszélt hogy sokak szemében ott csillogott a könny. Utána a cipőgyári dalárda Schnell József karnagy vezényletével elénekelte a Nem, nem, soha cimü dalt. Ezt követte Wild Jakab levente szavalata: Gyula diák „Magyar Miatyánk“-ja. Ezután vitéz Hargittay Károly főjegyző a nagyközség nevében koszorút helyezett az alapzatra. Innen felsorakozva az óriás közönség a hősök emlékművéhez vonult, ahol a leventezenekar a Szózatot játszotta, majd Ihászy Lajos VII. o. gimnazista elszavalta Somogy- váry: „Ivangorodi trombitás" cimü költeményét igen nagy hatást keltve. Ezt követőleg Panholzer Ferenc községi bíró koszorút helyezett a szobor talapzatára. Ismét a cipőgyári dalárda énekelte igen művésziesen a ' „Kárpáti virágok* cimü dalt. Befejezésül a leventezenekar eljátszotta a „Hiszekegyet*, majd diszelvonulással a szobor előtt véget ért az ünnepség. órakor zenés felvonulás a levente sportpályára. A fogadalomtétel műsora: *- 1. Himnusz. Játssza a bátaszéki leventezenekar. 2. Jaszmann András főjegyző üdvözlő beszéde. 3. Szavalat. Előadja egy bátaszéki leventeleány. 4. Molnár Rózsa az Országos Le- venteleánymozgaiom vezetőségének kiküldötte mond avatóbeszédet. 5. Leventeleányok fogadalomtétele. 6. „Mi a haza ?* Előadja a decsi leventeleányok szavalókórusa. — 7. Schadt György mözsi leventefőoktató mond avatóbeszédet. 8. Leventék fogadalomtétele. 9. Szózat, Disz- menet. A délutáni ünnepély műsora: — 14 30 órakor. Gyülekezés a hősök terén. 14*45 órakor. Zenés felvonulás a levente sportpályára. 1. Hiszekegy, zászlófelvonás. 2. Decsi leventeleányok dalostornája. 3. Bátaszéki A bátaszéki leventeleánynap | ereje jelenti ma az országot. Az | Úristen éltesse őt. A miniszterelnök beszédét kö- ! vetően hosszantartóan ünnepelték I Horthy Kormányzót és Kállayt.
