Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-06-02 / 38. szám

xxv. évfolyam. (UirviluS Szekizttrd, 1943 niju-2. (Szerda) 38. szítai HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP SxerkeutSség és JtiadóhÍT«t&l: MQKS2ÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20-86 Előfizetési díj: Egén énm .... 10 pengi || ’ Félén« ..............................t pengé Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC ▲ lap Megjelenik minden aaerdén és eaombatoa. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éralt Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés ssövegoldalon egy hasábmm 10 'fillét. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimnm 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivöij mérlegek mm sora 26 fillér. Minimnm 200 mm terjedelemben. Köesönetnyilvánitás mm-ként 16 fillér, minimnm 6 pengő, nílástkeresőknek 60 százalék engedmény. A nemzet lövfile: az Hiúság t Jelentős kezdeményezés kiinduló pontja volt az Actio Catholica leg­utóbbi gyűlése, amelyen — mint ismeretes — a magyar katolikus- ságnak ez a nagy fontosságú szer­vezete elhatározta, hogy kezébe ve­szi a szegény sorsú, de tehetséges katolikus magyar ifjúság nevelését és diákotthonok létesítésével, teszi lehetővé ezeknek az ifjaknak nem­zeti, vallásos és igaz magyar szel­lemben való nevelését. Különös jelentőséget adott ennek a gyűlésnek elsősorban Serédi Jusz­tinján bíboros-hercegprímás beje­lentése, aki 50.000 pengős adomá­nyával elindította ezt a mozgalmat s egyben azt a kérést intézte az ország népéhez, hogy nyissa meg szivét és adakozó kezét tehetségé­hez képest mindenki és járuljon hozzá e valóban nemzeti célokat szolgáló diákotthonok létesítéséhez. A mozgalom jelentőségét legjob­ban mutatja, hogy a gyűlésen meg­jelent Kdllay Miklós miniszterelnök is, aki beszédében azt hangsúlyozta, hogy a magyar társadalomnak im­már meg kell indulni azon az utón, amelyet a bíboros-hercegprímás ki­jelölt és folytatni kell azt az áldo­zatkészséget, amellyel ő a gyűjtést a nagy cél érdekében megindította. Mert valóban régi igazság az, hogy valamely nemzet jövőjének igazi záloga és biztosítéka : az ifjúság. A íemzet legelemibb életérdekei kí­vánják tehát, hogy ezt az ifjúságot olyanná neveljük, hogy a jövőt biz­tosítani tudja. Pusztán erős had­seregekre, vagy kizárólag gazda­sági alapokra egy nemzet jövőjét felépíteni nem lehet, éppen oly fon­tos, hogy a nemzet lelkisége erős, ellenállóképes legyen, ismerje a maga valódi céljait, hivatását s egé­szen természetes, hogy ezek a kö­vetelmények fokozottan vonatkoznak a jövő nemzedékre, a fiatalságra. Mélységes igazságot fejezett ki a miniszterelnök, amikor a gyűlés hallgatósága előtt azt fejtegette, hogy bár az ifjúság kezében van letéve a nemzet jövője, mégsem szabad mindent a fiatalságra bízni, az idősebbeknek, a mai nemzedék­nek, a szülőknek nagyon fontos kötelességük van a nemzettel és saját fiaikkal szemben: arra kell ugyanis törekednünk, hogy olyanok J iegyünk, amilyeneknek fiainkat sze- .) retnénk látni. A szülők tehát fele­lősek gyermekeikért, mert nem sza­bad felednünk, hogy a fiuk olyanok lesznek, amilyenek az apák voltak, a lányok pedig olyanok, mint az anyák. Minden igyekezetünkkel te­hát azon kell lennünk, hogy lel­kiekben nemcsak hozzánk hasonló, Az egész ország nagy érdeklődése mellett mondott beszédet szombaton délután a Nemzeti Sportcsarnokban Kállay Miklós miniszterelnök a Magyar Élet Pártja fővárosi és pest­megyei szervezeteinek nagyválaszt­mányi ülésén, amelyen több mint kétezer kiküldött vett részt. — A miniszterelnök a bel- és külpolitika minden részletét felölelő beszámo­lót adott és visszapillantást vetett a legutolsó félévre, amely alatt a kor­mányzat álláspontját a külügyi bi­zottságokban történt megnyilatkozá­sokon kívül nem szögezte le. — Ma — úgymond a miniszter- elnök — a 2. hadsereg itthon van, leszerelése folyamatban van, szá­madással tartozunk. Ez a számadás pedig, bármennyire sok is a vesz­teség, bármennyire is tudjuk, hogy a szovjetkolosszus rohamát mi sem tudtuk feltartóztatni és bármennyire fáj a szivem, mint embernek és mint hazám sorsáért felelős államférfinak, minden egyes ottmaradt katonáért, vagy az elpusztult hadfelszerelésért a mérleg a nemzet szempontjá­ból nyereséges és dicsőséges. — Nyereséges, mert azon a szám­lán, amit keleti posztunkon vezetünk Európa, a kultúra, a civilizáció vé­delmében lerótt áldozatainkról, a követel rovat teljesített kötelessé­günkért, áldozatainkért és hullatott vérünkért újra egy lappal gyarapo­dott Megint ott állottunk, ahol a kereszténységet és mindent, amiért embernek érdemes lenni, annyiszor védtük az ázsiai veszedelem ellen s ott állottunk, ahol egy megtámadott és veszélyeztetett nemzetnek léte, függetlensége és teljessége érdeké­ben küzdenie kell De büszkeséggel nézhetünk vissza ezekre a súlyos napokra, mint katonanemzet is. de a mai nemzedéknél különb fiatal­ság vehesse át, ha annak az ideje elérkezik, a nemzet sorsának és életének irányítását. Könnyitsük meg tehát a magyar fiatalság jövőbeli munkáját azzal, hogy a magyar jövő­nek alapjait lerakjuk. Ezt a célt szol­gálja az a mozgalom, amely az Fiaink megállták a helyüket Túlerővel állottak szemben, de mikor nem, ezeréves történelmünk folya­mán? Ellenünk fordult a szerencse, a pusztaság dermesztő hidege, de mikor nem kellett balszerencsével is szembe szállni ? S amint mindig, történelmünk folyamán csak a túl­erőnek engedtünk, vagy a sors csapásai elől tértünk ki, most is, mint mindig, utolsónak hagy nk el a harcteret. — Most, amikor szavaimat az egész országhoz intézem, első sza­vam tiszteletem és hálám a háború hőseinek, halottainak, rokkantjainak és minden szenvedőjének szól. És ahogy elköteleztem magam, ezekről a mindnyájunkért áldozatokat ho­zókról elfeledkezni nem fogok és nem engedem, hogy a nemzet, mint ahogy soha nem is tenné, róluk elfeledkezzék. Ami rendelke­zésünkre áll: egy darab föld, kenyér, állás, gondoskodás, elsősorban eze­ket illeti. A legrövidebb időn belül törvé­nyes utón javaslattal fogok élni és megteszem a szükséges intézkedé­seket abban a sorrendben, ahogy a mai háborús időkben azt a lehető­ségek megengedik. A földnél a ter­melési év befejezésével ez a lehetőség fennáll s a végrehajtásnak ősszel meg kell indulni. / Nem as én kormányom alatt döntetett el, hogy résztveszünk az 1942-os orosz hadjáratban. Nem kétlem, hogy igy kellett dön­teni és ha elhangzott szövetségesünk hivó szava, azt követni kellett. De az én feladatom és szent köteles­ségemnek tartom hogy az elveszett helyett uj hadsereget teremtek az országnak, ni életet a háborn veszteseinek Actio Catholica nagyszerű kezde­ményezésére és a kormány meg­értő támogatásával most megindult és amelyet bizonyára lelkes öröm­mel fogad az egész magyar köz­vélemény, hiszen valóban a jobb és szebb magyar jövő alapjainak le­rakását mozdítja elő. és uj hitet és lelket adjak az esetleg elcsüggedőknek. — Sajnos, — folytatta miniszter- elnök —, néhány tünet azt tette szükségessé, hogy a Ház elnapolá­sát javasoljam, mert úgy láttam, időt kell szerezni ahhoz, hogy meg­értessem minden párttal és minden­kivel, hogy alkotmányos életünk legfőbb tényezőjét, a parlamentáriz- must a mai háborús időkben csak úgy lehet megőrizni, ha szem előtt tartjuk azokat a szabályokat és ha­tárokat, amelyeket az idők nehéz­sége és kényessége minden magyar emberre kényszerűen ró. A minisz­terelnök a továbbiakban kifejtette, hogy az elnapolás nem jelenti a parlamentárizmus vonaláról való le­térést és sietett kijelenteni, hogy elméleti megállapításait senki se tekintse választás bejelentésének. — Válságos időkben minden nem­zet saját létének, állami fennmara­dásának és erkölcsi magatartásának alapvető törvényeihez tér vissza, hogy abból erőt és útmutatást me­rítsen a jövőt illetően. A magyar hagyományok erejét az adja meg, hogy azokat ezeresztendős történelmünk ta­pasztalatai alakították ki. A magyar külpoliti­kára is érvényesek ezek a meg­állapítások : nemzeti és állami létünk biztosítása a legfőbb cél, amelyet vállalt kötelezettségek hűséges be­tartásával szolgálunk, azzal az erkölcsi magatartással, amely a magyart mindig megbízható baráttá, értékes szövetségessé tette. Lelki­ismeretünk nyugodt lehet ebben a tekintetben, mindig megtettük azt, amire vállalkoztunk, a saját érdekek és a másokkal szemben fennálló kötelezettségek pólusai között min­Kállay Miklós miniszterelnök beszéde a MÉP nagyválasztmányi ülésén Egyes szám ára 30 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents