Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-05-05 / 30. szám

XXV. Mólján. Szétszórd, 1943 nUu 5. (Szerda) 30. Bűn. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEPONSZÁM: 20—86 E|éu éwt Előfizetési djj: 12 pengő || Félé? Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán 6e uombalon. részét illető Hirdetések áréi haaébmm 10 fillét. 6 pengd Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi í közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szOvegoldalon egy 1 __ A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. KOszOnetnvilvánitás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. jJlástkéresOknek 50 százalék engedmény. Örömmel üdvözöljük az orosz harctér elképzelhetetlen poklából hazatért honvédeinket. Me­leg szeretettel öleljük harci tűzben edzett tolnamegyei fiaink mindegyi­két, tisztet, altisztet és legénységet egyaránt. Szivek búcsúztatták őket, amikor hadrakeltek, szivek imád­koztak és aggódtak értük, amig hosszú ideig távol voltak a hazá­tól és az édes otthon szivei fogad­ták, amikor a vármegye helyőrsé­geibe megérkeztek. Honvédeink a keresztény kultú­rát és a nemzeti életet fenyegető veszedelemtől, a borzalmas túlerő­től rengeteget szenvedtek, de a val­lás, a haza, a család, az otthon védelmében a legkritikusabb körül­mények között is lelkiismeretes kö- telességtelje8itéssel állottak helyü­kön. A szivünkhöz nőtt katonák mindegyikén ott látjuk a keleti harc­tér pokoli szenvedéseit, a kegyetlen tél nyomait és az emberiesség meg­csúfolásával vivott barbár harc­modor okozta fáradalmakat. De ezek a megpróbáltatások sem tud­ták megtörni véreink ezeresztendőn keresztül tanúsított ősi harci eré­nyeit, amelyek nemzeti életünket Isten segedelmével annyi vészen keresztül fenntartották. Az érkezésük alkalmából hulló örömkönnyeink fátyolán keresztül látjuk azoknak a szeretteinknek a szellemalakjait is, akik csak lélek­ben jöttek a hazatért hősökkel, mert fik életüket áldozták a jövőért, a keresztény Európa biztonságának megmentéséért. Nagy a kötelessé­günk minden honvéddel szemben, akár testben, akár lélekben jött is haza. Akik velünk együtt örvendez­nek az életnek, azokkal feledtetnünk kell a kiállott szenvedéseket, kár­pótolnunk kell őket a fáradalmak­ért, a fájdalmakért. Akiknek teste azonban ott maradt, akik a halálba rohantak a szinte kifogyhatatlan hordák ellen, azoknak hozzátarto­zóit fel kell karolnunk, hitveseiket méltó módon meg kell segítenünk, árváikat a legszeretetteljesebb gon­dossággal fel kell nevelnünk, hogy kárpótoljuk őket a legnagyobb ál­dozathozatalért, mert mint egyik múlt számunkban megírtuk, a nem­zeti becsület kérdése a hadiárvák­ról való gondoskodás. Bár a vármegyénk területére ér­kezett honvédek mind egészségesen jöttek haza, óvatosságból és elő­vigyázatosságból mégis egészség- ügyi zárlat alá kerültek. Bármilyen fájdalmas is ez az óvintézkedés, megnyugvással kell fogadnunk, mert nem szolgál mást, mint a hazatérők és az itthoni hozzátartozók egész­ségét. A zárlat 21 napig tart. Ennek letelte után mindenki azzal a biz­tos tudattal öleheti hazatért szeret­teit a keblére, hogy ezt a rég várt találkozást nem zavarja meg lap­pangó betegség, nem hoznak haza járványt, bacillust, férget, hanem épen, egészségesen térnek majd otthonukba. A legilletékesebb helyről szerzett értesüléseink szerint katonáink egész­ségesek és csupán az* előrelátás, a túlzott óvatosság az, amely ezt az egészségügyi zárlatot szükségessé teszi. A három hét elteltét tehát várjuk ki azzal a biztos tudattal, hogy szeretteink már itthon vannak és itt már semmi baj nem érheti őket. Vármegyei közgyűlés Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével április hó 30-án tartotta vármegyénk törvényhatósági bizott­sága tavaszi közgyűlését. A meg­kezdődött gazdasági munkák sok bizottsági tagot visszatartottak a vármegye parlamentjében való rész­vételtől és törvényhozóink közül is csak dr Pesthy Pál ny. igazságügy­miniszter, dr örffy Imre és báró Schell József felsőházi tagot láttuk itt ez alkalommal. — Vitéz Madi Kovács Imre főispán az alábbi, nagy figyelemmel hallgatott szép beszéd­del vezette be a közgyűlést: A főispán megnyitó beszéde Tek. Törvényhatósági Bizottsági Mély tisztelettel, szeretettel üdvöz­löm a megjelent bizottsági tag ura­kat és rendes tavaszi közgyűlésün­ket megnyitom. Első gondolatom étről a helyről a magyar katona, a magyar honvéd felé száll, akiknek ^ egy része, különösen a dunántúliak és vármegyénk fiai a most gördülő szerelvényen, most lépték át a magyar határt, hogy visszatérjenek otthonaikba, hogy megjőve a dúló világ viharból, fel­zaklatott ideigeiket a haza földjén, az otthon szeretetében visszaállítsák, helyrehozzák. Az én gondolataim elszállnak az orosz síkságokra, er­dőségekbe és látják ott kintmaradt honvédeinket, akik az ott reájuk leselkedő ezer veszély közepette védik ha­zánkat, fajtánkat, családi tűz­helyeinket, templomainkat és az európai kultúrát. Elszállnak gondolataim a kórhá­zakba és látom a kórházakban en­nek a háborúnak sebesültjeit, akik gyógyulásukat keresiK. Elszállnak gondolataim a kis lakásokba, a vi­déki kis tanyákba, ahol látom ennek a háborúnak sors- üldözöttjeit, hadiözvegyeit, árváit, homlokukon ezer ráncával a gondnak. Egyes szám ára 20 fillér És látom ennek a háborúnak rok­kantait, akik e háború következté­ben egész életükön keresztül fog­ják viselni azt a terhet, amelyet a sors reájuk mért. Rá kell, hogy döbbenjek a kötelességre, amelynek tel­jesítése erre a társadalomra vár. Én minden elfogultság és hivalko­dás nélkül leszögezhetem, hogy en­nek a vármegyének közönsége, amely mindig megértő,| áldozatkész volt, ebben az irányban a köteles­ség teljesítéséből az elő pillanattól bőven kivette részét, országos vi­szonylatban példát szolgáltatott arra, hogy hogyan kell az egyesnek, a közületnek, a társadalom átdozat- kész tagjainak segítségére sietni a hadbavonultak családtagjainak, ho­gyan kell kivennie részét a hadi- gondozásból, a hadirokkantak el­helyezéséből. Számtalan példáját adta e vár­megye áldozatkészségének; például a karácsonyi akció során, amelyet a főispánná indított meg, csaknem 16.000 pengőt adott, majd a^ Főméltóságu Kormányzóné fel­hívására, amikor e felhívás a tár­sadalomhoz elhangzott, közel száz­hatvanezer pengővel sietett a had­bavonultak családtagjainak meg­segítésére. És ez még mindig nem elég Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság. Én mindig kopogtatok, kérek. Kopogtatok a sziveken, különösen a gazdatársadalom szivén. Itt a vármegyében az én elgon­dolásom szerint mozgalom in­dult meg. A vármegye gazda­társadalmának egy része Tolna, Fadd és Bogyiszlő a szántási jutalmakról a hadiözvegyek, rok­kantak és árvák javára önként lemondott, hogy ezek egy ősz- szegben megmaradjnak a köz­ségeknek, ezekből támogatni fog­ják azokat, akik a segítségre rá­szorulnak. (Éljenzés.) Én megértést kérek, kérem, hogy ezt a példát, amelyet ismétlem Tolna, Fadd és Bogyiszló ilyen szépen megindított, — méltóztassanak megértéssel fogadni és az egész vármegye területén végrehajtani. És én meg vagyok győződve, hogy ebben az esetben fel tudjuk szárí­tani a könnyeket, el tudjuk simítani a ráncokat és a társadalom egyes rétegei között a megértést növelni tudjuk. (Éljenzés) Bejelentések A nagy tetszéssel fogadott meg­nyitó beszéd után a főispán beje­lentette, hogy a vármegye alispánja Botz József bátaszéki róm. kát. plébánost, mint vallásfelekezet kép­viselőjét a törvényhatósági bizottság tagjává behívta. Továbbá, hogy Gon­dos András, törvényhatósági bizott­sági tag elhalálozásával megürese­dett helyre, a sorrend szerint kö­vetkező póttagot, Gláser Gyula cipő­gyárost szintén behívta. Tudomá­sára hozta azután a Törvényható­sági Bizottságnak, hogy a tárgy- sorozat egyes pontjainál a határo­zat névszerinti szavazással hozandó meg. A névsort dr Malonyay Ele­mér tb. főszolgabíró, az igen sza­vazatokat dr Takdts Sándor, a nem szavazatokat dr Mühl Andor, az összes szavazatokat dr Farkas Gá­bor jegyzi. Ezután áttért a közgyűlés a tárgysorozat megvitatására. Ennek során tudo­másul vették az alispán időszaki jelentését, a közigazgatási bizott­ságnak az 1942. év II. feléről szóló jelentését, valamint a számonkérő szék üléséről készült jegyzőkönyvet. Elfogadták az uj vármegyei köz- igazgatási gyakornoki állás szerve­zésére, valamint az árvízvédelmi szabályrendelet alkotásáról előter­jesztett javaslatot, majd a községi és körjegyzők által végezhető ma­gánmunkálatokról szóló szabály­rendeletet ideiglenesen úgy mó­dosították, hogy az arany koroná­ban megállapított dijakat 25 száza­lékkal felemelték akként, hogy ez az értékhatár szerint megszabott munkákra nem vonatkozik. Meg­hosszabbították a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Banktól, a Pesti Hazai Takarékpénztártól és az Országos Földhitelintézettel felvett váltóköl- csönt, továbbá aszekszárd—tamási utat felvették a főközlekedési utak hálózatába. Gondoskodás történt a Lápafő és Somogyszil községeket összekötő ut kiépítéséről és elha­tározták, hogy a vármegyei közúti alap részére a mezőgazdaság meg­segítésére szolgáló alap tartozásá­ért teljes egészében kiegyenlítendő kárpótlást kérnek, majd ócsény községnek egészségház felépitésé- • hez 10.000 pengő segélyt adott a I vármegye.

Next

/
Thumbnails
Contents