Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-05-05 / 30. szám
XXV. Mólján. Szétszórd, 1943 nUu 5. (Szerda) 30. Bűn. TOLNAMEGYEI HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEPONSZÁM: 20—86 E|éu éwt Előfizetési djj: 12 pengő || Félé? Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aaerdán 6e uombalon. részét illető Hirdetések áréi haaébmm 10 fillét. 6 pengd Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi í közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szOvegoldalon egy 1 __ A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum á P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. KOszOnetnvilvánitás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. jJlástkéresOknek 50 százalék engedmény. Örömmel üdvözöljük az orosz harctér elképzelhetetlen poklából hazatért honvédeinket. Meleg szeretettel öleljük harci tűzben edzett tolnamegyei fiaink mindegyikét, tisztet, altisztet és legénységet egyaránt. Szivek búcsúztatták őket, amikor hadrakeltek, szivek imádkoztak és aggódtak értük, amig hosszú ideig távol voltak a hazától és az édes otthon szivei fogadták, amikor a vármegye helyőrségeibe megérkeztek. Honvédeink a keresztény kultúrát és a nemzeti életet fenyegető veszedelemtől, a borzalmas túlerőtől rengeteget szenvedtek, de a vallás, a haza, a család, az otthon védelmében a legkritikusabb körülmények között is lelkiismeretes kö- telességtelje8itéssel állottak helyükön. A szivünkhöz nőtt katonák mindegyikén ott látjuk a keleti harctér pokoli szenvedéseit, a kegyetlen tél nyomait és az emberiesség megcsúfolásával vivott barbár harcmodor okozta fáradalmakat. De ezek a megpróbáltatások sem tudták megtörni véreink ezeresztendőn keresztül tanúsított ősi harci erényeit, amelyek nemzeti életünket Isten segedelmével annyi vészen keresztül fenntartották. Az érkezésük alkalmából hulló örömkönnyeink fátyolán keresztül látjuk azoknak a szeretteinknek a szellemalakjait is, akik csak lélekben jöttek a hazatért hősökkel, mert fik életüket áldozták a jövőért, a keresztény Európa biztonságának megmentéséért. Nagy a kötelességünk minden honvéddel szemben, akár testben, akár lélekben jött is haza. Akik velünk együtt örvendeznek az életnek, azokkal feledtetnünk kell a kiállott szenvedéseket, kárpótolnunk kell őket a fáradalmakért, a fájdalmakért. Akiknek teste azonban ott maradt, akik a halálba rohantak a szinte kifogyhatatlan hordák ellen, azoknak hozzátartozóit fel kell karolnunk, hitveseiket méltó módon meg kell segítenünk, árváikat a legszeretetteljesebb gondossággal fel kell nevelnünk, hogy kárpótoljuk őket a legnagyobb áldozathozatalért, mert mint egyik múlt számunkban megírtuk, a nemzeti becsület kérdése a hadiárvákról való gondoskodás. Bár a vármegyénk területére érkezett honvédek mind egészségesen jöttek haza, óvatosságból és elővigyázatosságból mégis egészség- ügyi zárlat alá kerültek. Bármilyen fájdalmas is ez az óvintézkedés, megnyugvással kell fogadnunk, mert nem szolgál mást, mint a hazatérők és az itthoni hozzátartozók egészségét. A zárlat 21 napig tart. Ennek letelte után mindenki azzal a biztos tudattal öleheti hazatért szeretteit a keblére, hogy ezt a rég várt találkozást nem zavarja meg lappangó betegség, nem hoznak haza járványt, bacillust, férget, hanem épen, egészségesen térnek majd otthonukba. A legilletékesebb helyről szerzett értesüléseink szerint katonáink egészségesek és csupán az* előrelátás, a túlzott óvatosság az, amely ezt az egészségügyi zárlatot szükségessé teszi. A három hét elteltét tehát várjuk ki azzal a biztos tudattal, hogy szeretteink már itthon vannak és itt már semmi baj nem érheti őket. Vármegyei közgyűlés Vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével április hó 30-án tartotta vármegyénk törvényhatósági bizottsága tavaszi közgyűlését. A megkezdődött gazdasági munkák sok bizottsági tagot visszatartottak a vármegye parlamentjében való részvételtől és törvényhozóink közül is csak dr Pesthy Pál ny. igazságügyminiszter, dr örffy Imre és báró Schell József felsőházi tagot láttuk itt ez alkalommal. — Vitéz Madi Kovács Imre főispán az alábbi, nagy figyelemmel hallgatott szép beszéddel vezette be a közgyűlést: A főispán megnyitó beszéde Tek. Törvényhatósági Bizottsági Mély tisztelettel, szeretettel üdvözlöm a megjelent bizottsági tag urakat és rendes tavaszi közgyűlésünket megnyitom. Első gondolatom étről a helyről a magyar katona, a magyar honvéd felé száll, akiknek ^ egy része, különösen a dunántúliak és vármegyénk fiai a most gördülő szerelvényen, most lépték át a magyar határt, hogy visszatérjenek otthonaikba, hogy megjőve a dúló világ viharból, felzaklatott ideigeiket a haza földjén, az otthon szeretetében visszaállítsák, helyrehozzák. Az én gondolataim elszállnak az orosz síkságokra, erdőségekbe és látják ott kintmaradt honvédeinket, akik az ott reájuk leselkedő ezer veszély közepette védik hazánkat, fajtánkat, családi tűzhelyeinket, templomainkat és az európai kultúrát. Elszállnak gondolataim a kórházakba és látom a kórházakban ennek a háborúnak sebesültjeit, akik gyógyulásukat keresiK. Elszállnak gondolataim a kis lakásokba, a vidéki kis tanyákba, ahol látom ennek a háborúnak sors- üldözöttjeit, hadiözvegyeit, árváit, homlokukon ezer ráncával a gondnak. Egyes szám ára 20 fillér És látom ennek a háborúnak rokkantait, akik e háború következtében egész életükön keresztül fogják viselni azt a terhet, amelyet a sors reájuk mért. Rá kell, hogy döbbenjek a kötelességre, amelynek teljesítése erre a társadalomra vár. Én minden elfogultság és hivalkodás nélkül leszögezhetem, hogy ennek a vármegyének közönsége, amely mindig megértő,| áldozatkész volt, ebben az irányban a kötelesség teljesítéséből az elő pillanattól bőven kivette részét, országos viszonylatban példát szolgáltatott arra, hogy hogyan kell az egyesnek, a közületnek, a társadalom átdozat- kész tagjainak segítségére sietni a hadbavonultak családtagjainak, hogyan kell kivennie részét a hadi- gondozásból, a hadirokkantak elhelyezéséből. Számtalan példáját adta e vármegye áldozatkészségének; például a karácsonyi akció során, amelyet a főispánná indított meg, csaknem 16.000 pengőt adott, majd a^ Főméltóságu Kormányzóné felhívására, amikor e felhívás a társadalomhoz elhangzott, közel százhatvanezer pengővel sietett a hadbavonultak családtagjainak megsegítésére. És ez még mindig nem elég Tekintetes Törvényhatósági Bizottság. Én mindig kopogtatok, kérek. Kopogtatok a sziveken, különösen a gazdatársadalom szivén. Itt a vármegyében az én elgondolásom szerint mozgalom indult meg. A vármegye gazdatársadalmának egy része Tolna, Fadd és Bogyiszlő a szántási jutalmakról a hadiözvegyek, rokkantak és árvák javára önként lemondott, hogy ezek egy ősz- szegben megmaradjnak a községeknek, ezekből támogatni fogják azokat, akik a segítségre rászorulnak. (Éljenzés.) Én megértést kérek, kérem, hogy ezt a példát, amelyet ismétlem Tolna, Fadd és Bogyiszló ilyen szépen megindított, — méltóztassanak megértéssel fogadni és az egész vármegye területén végrehajtani. És én meg vagyok győződve, hogy ebben az esetben fel tudjuk szárítani a könnyeket, el tudjuk simítani a ráncokat és a társadalom egyes rétegei között a megértést növelni tudjuk. (Éljenzés) Bejelentések A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után a főispán bejelentette, hogy a vármegye alispánja Botz József bátaszéki róm. kát. plébánost, mint vallásfelekezet képviselőjét a törvényhatósági bizottság tagjává behívta. Továbbá, hogy Gondos András, törvényhatósági bizottsági tag elhalálozásával megüresedett helyre, a sorrend szerint következő póttagot, Gláser Gyula cipőgyárost szintén behívta. Tudomására hozta azután a Törvényhatósági Bizottságnak, hogy a tárgy- sorozat egyes pontjainál a határozat névszerinti szavazással hozandó meg. A névsort dr Malonyay Elemér tb. főszolgabíró, az igen szavazatokat dr Takdts Sándor, a nem szavazatokat dr Mühl Andor, az összes szavazatokat dr Farkas Gábor jegyzi. Ezután áttért a közgyűlés a tárgysorozat megvitatására. Ennek során tudomásul vették az alispán időszaki jelentését, a közigazgatási bizottságnak az 1942. év II. feléről szóló jelentését, valamint a számonkérő szék üléséről készült jegyzőkönyvet. Elfogadták az uj vármegyei köz- igazgatási gyakornoki állás szervezésére, valamint az árvízvédelmi szabályrendelet alkotásáról előterjesztett javaslatot, majd a községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatokról szóló szabályrendeletet ideiglenesen úgy módosították, hogy az arany koronában megállapított dijakat 25 százalékkal felemelték akként, hogy ez az értékhatár szerint megszabott munkákra nem vonatkozik. Meghosszabbították a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, a Pesti Hazai Takarékpénztártól és az Országos Földhitelintézettel felvett váltóköl- csönt, továbbá aszekszárd—tamási utat felvették a főközlekedési utak hálózatába. Gondoskodás történt a Lápafő és Somogyszil községeket összekötő ut kiépítéséről és elhatározták, hogy a vármegyei közúti alap részére a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap tartozásáért teljes egészében kiegyenlítendő kárpótlást kérnek, majd ócsény községnek egészségház felépitésé- • hez 10.000 pengő segélyt adott a I vármegye.
