Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)
1943-05-05 / 30. szám
f TOLNANEGYEI ÚJSÁG A körlevelek és megkeresések 9orán támogatta a törvényhatósági bizottság Csanád—Arad—Torontál K. E. E. vármegyék, Fejér, Háromszék, Kolozs, Sopron és Vas vármegyék közönségének, valamint Ungvár törvényhatósági jogú város közönségének közérdekű megke- séseit. Számadások kerültek ezután sorra és elfogadták a vármegye háztartási-, nyugdíj-, közúti-, egyesitett-, ebadó-, állat- tenyésztési-, katonabeszáUásolási-, közművelődési-, szegény-, rendelkezési-, erdőőrzési-, hordójelzési-, megyeházépitési alapjának, továbbá a gróf Styrum-Limburg Károly és gróf Styrum-Limburg Károlyné alapítványának, a vármegyei Horthy Miklós közkórház alapnak és a közkórház családi ápolási elmebetegtelepének, — a vármegyei Horthy Miklós közkórház kispalánki bérgazdaságának és üzemeinek, végül a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatának 1942. évi zárszámadását. Polgár István alispán búcsúlevele Felolvasták ezt követően Polgár Istvánnak, Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék alispánjává kinevezett volt központi járási főszolgabírónak a törvényhatósági bizottsághoz intézett búcsúlevelét. A közgyűlés meleg szavakkal hálás köszönetét fejezte ki Polgár alispánnak közel 27 évi kitűnő vármegyei szolgálatáért és munkásságát jegyzőkönyvileg megörökítette. Egyéb tárgyak Elhatározták a közel 600.000 P költségbe kerülő tamási főszolgabírói hivatal építésének vállalatba adását, elintéztek több nyugdíj- és kegydijkérelmet, majd a Horthy Miklós közkórház fizető képességének biztosítására függőkőlcsön felvétele iránt határoztak. Polgár István alispán rrsrkiafoárl beiktatása Mint már megemlékeztünk róla, április hó 29-éré hívta egybe Nyitra- Pozsony k. e. e. vármegyék főispánja a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlését, amelyen Polgár István volt szekszárdi járási főszolgabírót, tisztviselői karunk egyik kiválóságát, a belügyminiszter által újonnan kinevezett alispánt iktatták be hivatalába. Az érsekujvári közgyűlés iránt megyeszerte óriási érdeklődés nyilvánult meg, ami azzal is magyarázható, hogy a vármegyében a törvényhatóság első tisztviselőjének széke ez év január elseje óta betöltetlenül állt. Ám szólt a széleskörű érdeklődés Polgár István személyének is, akit a belügyminiszter bizalma a szekszárdi főszolga- bíróság éléről helyezett Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék alispáni hivatalába s akiknek jövetelét a lehető legkedvezöbbb hírek előzték meg. így azután a csütörtöki rendkívüli közgyűlésen a törvényhatósági bizottság tagjai teljes számban vonultak fel a nevezetes esemény megünneplésére. — Az érsekujvári vármegyeháza tanácsterme teljesen megtelt a vármegye minden részéből érkező vendégekkel. A törvényhatósági bizottság tagjai között az egyházi és világi élet számos kiválósága jelent meg és ott volt dr Hetényi Rezső, a szomszédos Bars-Hont vármegye alispánja is kollégájának beiktatásán. A törvényhozók közül megjelentek dr Turchányi, Jankovics és Prokopecz országgyűlési képviselők, vitéz Jaross Andor ny. miniszter, dr Holota János miniszteri tanácsos, Kuthy Géza és Kukorelly György felsőházi tagok, a vidék gazdasági és kulturális életének minden számottevő tényezője, a helybeli hatóságok, hivatalok és kultúrintézmények vezetői, a vármegyeház teljes tisztikara, a honvédség és az egyházak képviselői és a közigazgatás minden ágának kiküldöttei. A közgyűlés ünnepi hangulatban kezdődött és mindvégig emelkedett volt. Féltizenegy órakor nyitotta meg a közgyűlést Thuróczy Károly, a vármegye főispánja. Közölte, hogy a gyűlés egyetlen tárgya a belügyminiszter leiratának ismertetése Polgár István alispánná történt kinevezéséről, az alispán eskütétele és hivatali állásába való beiktatása. A belügyminiszter a vármegye közönségéhez intézett leiratát Ujfalussy István vm. főjegyző olvasta fel. Ezután Thuróczy Károly főispán üdvözölte néhány meleg mondattal az egyelőre még jelen nem lévő uj alispánt. Polgár Istvánt jó hir előzte meg — mondotta a főispán. Nagy szakismerete, közigazgatási jártassága, személyi kiválósága egyaránt erre az állásra predesztinálták őt. Kéri a törvényhatósági bizottságot, fogadja bizalommal az uj alispánt és indítványozza, hogy küldöttség hívja meg Polgár Istvánt a közgyűlés színe elé. A javaslatot elfogadják, majd a küldöttség (Gregorovits Lipót, Jandly-Döbrentey Sándor, Nagy Lajos, dr Turchányi Imre, Jókai Imre) eltávoznak. A közgyűlés addig szünetel. Néhány perc múlva belép Nyitra- Pozsony vármegye uj alispánja Polgár István. A bizottság a részére fenntartott helyre vezeti, ahol Thuróczy Károly főispán üdvözli őt. Az uj alispán — írja az egyik helyi lap — az. ötvenedik év felé közeledhet, de alakja, tartása a harmincévesek rugalmasságát tükrözi. Vonásai nyugalmat és önfegyelmet árulnak el, világos tekintete erélyről, határozottságról beszél. Az első látás olyan embert sejttet, aki mindig tudja, hogy mit akar, de egyúttal tud akarni és cselekedni is, amikor kell. Magyar ruhában van, mint a bizottsági tagok is. A helyét elfoglaló alispánt Thuróczy Károly főispán köszöntötte. Mint mondotta, az újonnan kinevezett alispánt a lehető legjobb hírek előzték meg. — Eddigi pályájának eredményeiről hallottunk már s tudjuk, hogy ezeket az eredményeket elsőrendű közigazgatási szaktudásával, fejlett szociális érzékével, keresztény nemzeti beállítottságával érte el. Ezekre az eredményekre való felfigyelésként fogjuk fel azt, hogy a belügyminiszter döntése őt állította ide, vármegyénkbe a törvényhatóság első tisztviselőjeként. A főispán arra kéri az uj alispánt: szeresse ezt a vármegyét, annak min- j den polgárát nemzetiségi különb- I ség nélkül. E vármegye a múltban nehéz időket élt át, de törhetetlenül megőrizte keresztény hitét és nemzetiségét. Legyen az uj alispán igazságos és szigorú főnöke a tisztviselői karnak, de egyben megértő testvére is. Mert szükség van a vasfegyelemre, de szükség van a meleg bajtársi érzés ápolására is, a hideg ész mellett a meleg szívre. Abban a hitben, hogy e szavak visszhangra találnak, üdvözli szilárd bizalommal a törvényhatóság színe előtt Polgár István alispánt és kéri, hogy tegye le a hivatali esküt. A hivatalos eskütétel aktusa következett ezután, melyet a tanácsterem közönsége feszült figyelemmel csendben hallgatott végig. Ujfalussy István vármegyei főjegyző üdvözlő szavaiban elsőnek köszöntötte a hivatalába beiktatott uj alispánt. — Hagyományos vármegyei szokásnak teszek eleget — mondotta Ujfalussy István — amikor a vármegye tisztikara nevében elsőnek üdvözlöm ünnepélyes beiktatása alkalmával nagyságos alispán urat. örülök, hogy az alispáni székbe egy, a vármegye levegőjében felnőtt, tehát mintegy közülünk való férfiú került és megnyugvást is érzünk, mert nyugodt bizalommal tekinthetünk működése elé s reméljük, hogy hosszú vármegyei közigazgatási működése folyamán elsajátított tapasztalataival, gyakorlatával és szociális érzékével a ma különösen nehéz feladatokat is kiváló szakértelemmel fogja megoldani. Hisz- szük, hogy a szeretet érzésétől vezérelve, minden képességét a vármegye és szeretett népünk javára fogja felhasználni. A felsorolt személyi feltételeket mi alispánunk eddigi munkája alapján személyében biztosítva látjuk és felajánljuk támogatásunkat minden nemes törekvéséhez. Ujfalussy István közvetlen hangú üdvözlő beszéde után Haliczky Zoltán Béla pápai kamarás, tardoskeddi plébános, a törvényhatósági bizottság nevében üdvözölte szeretettel az uj alispánt. Beszéde elején felvetette a kérdést: mit vár a törvényhatóság a vármegye alispánjától ? A pogány és keresztény kor határán élt Chris- tophoros legendájával világította meg a modern alispán nagy keresztény és nemzeti hivatását. A vármegye elvárja, hogy alispánjais Chris- tophoros legyen. Nyitra-Pozsony vármegye sokat szenvedett népe kéri őt: vigye a boldogulás felé. Az ut ma izzó lángtengeren vezet keresztül, zűrzavaros mentalitásokon, melyeket a háború szült, de az első embernek rendületlenül kell állnia, meg kell győznie a kishitüeket, akik nem veszik észre Isten kezét a történelemben. Aki ezzel a hittel van felvértezve, azt nem köthetik meg a bürokrácia apró formaságai sem, az az igazság és jóság harcosa marad mindig. Az uj alispán délről jött, reméljük magával hozta a Délvidék szivének melegségét ide, a Felvidékre. Ez a Felvidék áldozatokkal őrizte meg a magyarságát az elmúlt évtizedekben. A felvidéki magyar hűséges, szereti hazáját, most még jobban, mint azelőtt, önérzetes, tisztelettudó, de gerinces nép lakik itt. Hisszük, hogy az uj alispán magával hozta mindazt a tapintatot és bölcsességet, amire e munkában szüksége lesz. Meg vagyunk róla győződve, hogy várakozásaink teljes mértékben megvalósulnak és a törvényhatóság teljes bizalommal fogja követni alispánunk munkásságát és hűséges támogatással fogja követni törekvé1943 május 5. seit. Ebben a hitben kívánjuk Isten áldását működésére és meleg szívvel, magyaros szeretettel. Az üdvözlő szavakra Polgár István nagyszabású beszéddel válaszolt és többek között ezeket mondotta: Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Életpályámnak mai jelentős fordulatához érkezve, megilletődött lélekkel foglalom el Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék alispáni székét. Hivő lelkem hála fohásza az Egek Urához száll azért, hogy ebbe a díszes állásba emelt s megadta számomra azt a kegyet, hogy 20 éves idegen megszállás után Szent István koronája alá visszatért ősi földünk egy gyönyörű darabja sorsának intézésében csekélységemnek is némi szerep juthatott. A Dunántúl szülötte vagyok. I. Béla király városából, a szőlő- koszoruzta dombok ölében fekvő Szekszárdról, Tolna vármegyéből jöttem, ahol I. Béla királyunk által alapított bencésmonostor helyén épült évszázados vármegyei székházunkból magammal hoztam a vármegyei ősi hagyományok tiszteletét, az ezeréves vármegyei önkormányzat alkotmányvédö szellemét, magamba szívtam a Béri Balogh Ádámok és Perczel Mórok szabadságszeretetét, a Bezerédj Istvánok népszeretetét s azt a becsületes, áldozatos, önzetlen közszolgálati szellemet, amely a mi vármegyeházunk ősi falai között honol Ez az én utravalóml (Óriási éljenzés, taps.) A továbbiakban mély tisztelettel és szeretettel köszöntötte a kormány képviselőjét, a főispánt, akivel legteljesebb összhangban óhajt együtt működni s a vármegye törvényhatósági bizottságát. Köszönetét mondott a belügyminiszter bizalmának a kinevezésben való megnyilvánulásáért, kijelentette, hogy az az erős talapzat, amelyre alispáni működésében támaszkodnia kell: a törvényhatóság közönségének bizalma. Nem lehet — úgymond — nagyobb és fontosabb feladata, mint hogy ezt a bizalmi alapot megszerezhesse s működésével a vármegye közönségének bizalmát elnyerhesse. Nem tartja lelkiismeretével összeegyeztethetőnek, hogy már most konkrét helyi kérdések és feladatok taglalásába bocsátkozzék s hogy vármegyei jellegű kérdésekben már most állást foglaljon, amikor a vármegye közviszonyait még nem is ismerheti. Éppen ezért működésének csak egyes irányelveit vázolhatta. A háborús időkkel kapcsolatban költői emelkedettséggel szólt a honvédségről, majd hangoztatta azt, hogy féltő gonddal kíván őrködni azon, hogy a belső frontunk meg ne rendüljön. Megkívánja — úgymond — a közigazgatási tisztviselők zokszó nélküli példás áldozatviselését, majd hangoztatta, hogy különösen a szivéhez nőtt a szeretetteljes, testvéri gondoskodás a hadviseltek szeretteiről, • a hadiárvákról, hadiözvegyekről, a hadirokkantakról és a hadbavonultak itthon maradt családtagjairól. Nagy súlyt helyez a bajtársi szolgálat eredményes működésére és a hadi- segélyügyekkel foglalkozó közigazgatási szervekkel szemben a legmesszebbmenő követelményeket támasztja. Hangoztatta, hogy a köz- I ellátás terén nem fog megtorlatla- | nul hagyni egy tudomására jutó ■ visszaélést sem. Kijelentette ezután, hogy a rideg
