Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-04-14 / 25. szám

r

r

M. ftitoHam.

_________________tataiul, 1943 április lt. (tartn)____________________25. HÜB.

TO

LNAMEGYEI ÚJSÁG

hetenként kétszer megjelenő keresztény politikai és társadalmi lap

t t, M—Ím——i

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

8MHSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86

EK fizetési díj:

Eg«» ént .... 12 pengd || Félén«..............................6 pengd

i---nr——---—í t———■—m——imw~ iw» um «» nnm

Fel

elős szerkesztő;

BLÁZSIK FERENC

A tép megjelenik minden »érdén él uombtloo.

Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők.

Hirdetitek éreti

Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egv hasáb mm 10 fillér.

A reklám, eljegyzési, családi hír nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek. mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 6 pengő. Allástkeresőknek 60 százalék engedmény.

Az utazás korlátozása

Nagyielentőségfi és kifejezetten háborús intézkedés az, amely az államvasutakon a magánérdekül utazások személyi díjszabását átlagosan mintegy ötven százalékkal felemeli. Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter az uj rendelkezést annak hangsúlyozásával jelentette be, hogy ez korlátozó intézkedésnek tekintendő. A háborús igénybevétel következtében ugyanis személyszállító vonataink túlterheltek s a zsúfoltság már nemcsak az utazók kényelmét, hanem a vasúti üzen} biztonságát is veszélyeztette. Azért kellett a jegyek árát pótdijakkal növelni.

Sok külföldi államban ma tilalmazzák a magánosok utazását, vagy engedélytől teszik függővé, más országokban pedig a tarifa részbeni felemelésével igyekeznek a közönségnek azt a részét, amelynek nem kell feltétlenül utazni, a vasutak igénybevételétől visszatartani. Ezt az utóbbi rendszert vezette be a magyar kormány is, bár az utasforgalom korlátozására nálunk sem ez az első ilyen természetű intézkedés. A vonatok számát ismételten csökkenteni kellett már a múltban és a közönséghez többször is intéztek felhívást a felesleges utazgatás megszüntetésére, majd egyes nyári és idényhez kötött utazási kedvezmények megszüntetésére került a sor. Miután azonban ezek az intézkedések nem vezettek a forgalomnak a háborús viszonyok közepette szükséges csökkenéséhez, újabb korlátozásokhoz kellett folyamodni.

Az újítás nem jelenti azonban sem az áruszállítás, sem pedig a pod- gyász- és expressáru szállításának megdrágulását, mert ezek a fuvar- dijtételek változatlanok maradnak. De nem jelenti azt sem, hogy azok, akik foglalkozásuk helyét naponta vonattal keresik fel, ezután hátrányosabb helyzetbe kerülnek, 'mert a munkások, a tanulók és a köz- tisztviselők kedvezményes menetdijai ezután is a régiek lesznek. Ugyancsak tekintettel volt a kormány az ország távolabbi részeinek jogos igényeire, amennyiben a 401 kilóméteren felüli utazásoknál a most bevezetett pótdijakat egységben állapította meg, tehát a távolabbi területek aránylag kisebb terheket fognak viselni, a 851 kilóméteren felüli ■ utazásoknál pedig egyáltalán változatlan marad az eddigi menetdij.

A személydijszabás újraszabályozása tehát nem jelent általános drágulást, hanem csak korlátozó intézkedést, amelyet a háborús helyzet tett elkerülhetetlenné. A gazdasági élet fuvarköltségei változatlanok maradnak és ugyancsak az eddigi kedvezményes módon utaznak továbbra is mindazok, akiknek utazásához jogos szociális érdek fűződik.

így a MÁV uj tarifareformja ugyanakkor, amikor rajtunk kívülálló | kényszerítő körülmények folytán |

A Budapesti Közlöny egyik minapi számában olvastuk a egész vármegyében nagy örömmel fogadott hirt, hogy a m. kir. belügyminiszter Polgár István szekszárdi központi járási főszolgabírót Udvarhely vármegye tb. főjegyzőjét kinevezte Nyitra és Pozsony K. E. E. vármegyék alispánjává. Nagy megtiszteltetés érte ezzel a kinevezéssel nemcsak az uj alispánt, hanem Tolna vármegye országos viszonylatokban igen kitűnőnek ismert közigazgatási főtisztviselői karát is, mert a köréből került most ki egy nagytekintélyű idegen törvényhatóság vezetője.

Polgár István egyik nagyértékü kiválósága voll annak a tisztikarnak, amely a legutóbbi nagy alispánok: Éry Márton, Szévald Oszkár, Per- czel Béla és Szongott Edvin iskolájában nevelkedve, rátermettségével, tudásával és szorgalmával a köztudat szerint mintavármegyévé tette törvényhatóságunkat. A miniszterek és a kormányközegek számtalan esetben meggyőződtek az itt folyó nagyszerű közigazgatási munkáról és ennek eredményeképpen nyerte annak idején Polgár István a megbízatást, hogy Erdély visszatérte után vezesse be és ellenőrizze Udvarhely, majd később Beszterce- Naszód vármegye közigazgatási szervezetét. Polgár István ennek a feladatának nagyszerűen megfelelt és közérdekű munkájával olyan szimpátiákat szerzett, hogy érdemei elismeréséül Udvarhely vármegye legelső közgyűlésén a főispán köz- óhajra kinevezte a vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé. Képességeire felfigyeltek a belügyminisztériumban is és most, hogy megüresedett

egyesek utazását drágábbá tette, a szociális érdeket messzemenően érvényesíti. Ez különösen azért fontos, mert hiszen a fuvardíjak emelése erősen visszahatna mind a termelők és a kereskedelem, mind pedig a fogyasztók helyzetére és bizonyos tekintetben az árak emelkedését vonná maga után. Erről azonban szó sem lehet, mert a fuvardijtételek továbbra is az eddigiek maradnak, sőt az államvasutak termelői és fogyasztói érdekek előmozdítására igen jelentős mértékű

Nyitra és Pozsony K. E. E. vármegyék alispáni széke, a belügyminiszter érdeklődése Polgár István felé fordult és érdemei alapján kinevezte őt alispánná. Az uj alispán — amint azt mindenki tudja — nem kereste ezt a kitüntető megbízást. Az alispáni székbe ugyanis tekintélyes köztisztviselői múltja és a közérdek áldozatos szolgálata alapján került.

Mint az alispáni hivatal fiatal tisztviselője dolgozott a közigazgatás minden ágazatában és határozatait a tárgyismeret mellett a legmélyebb tudás, a gyors elhatározással páro- rosult legalaposabb megfontolás, legelsősorban pedig a közérdek szem előtt tartása jellemezte. Az alispáni hivatalból került a duna- főldvári járási főszolgabírói hivatal élére és nehéz szolgálatát úgy a jogkereső közönség, mint a törvény- hatóság legnagyobb megelégedésére látta el. Mikor a szekszárdi, központi járás főszolgabírói hivatal megüresedett, az ő általános tiszteletnek örvendő személye mellett más jelölt nem is jöhetett kombinációba és egyhangú lelkesedéssel választották főszolgabíróvá. Mint szekszárdi főszolgabíró az alkotások egész sorát hívta életre a központi járásban is és munkatársai, a községi jegyzők, akiknek ügyes-bajos dolgait a legszeretetteljesebb megértéssel intézte, a legnehezebb időkben is azon fáradoztak, hogy a közigazgatás teendőinek végzésében zökkenő ne állhasson be*

Bár Nyitra és Pozsony K. E. E. vármegyék uj alispánja inkább a családjának és a hivatalának, mint a társaságnak élő ember, aki tőle

fuvardijcsökkentést is hajtanak végre az elkövetkező tavaszi időszakban szállítandó tüzifaküldeményeknél. — Kétségtelen, hogy az utóbbi fontosabb a sokszor csák egyéni kedvtelést vagy szórakozást szolgáló utazgatásnál s amíg a közönség .többet fizet viteldij címén, addig az egész ország tüzelőellátása javulni fog. A MÁV tarifaemelése tehát tulajdonképpen nem jelent drágítást a legszélesebb néprétegek szem- ! pontjából, hanem a szociális gon- I dolat újabb érvényesítését.

telhetőleg kerüli a reprezentálásra való alkalmakat: értékes és vonzó, tiszteletet parancsoló és reprezentatív egyéni tulajdonságainál fogva a helyi társadalom legszélesebb rétegeiben is a legnagyobb tiszteletnek örvend és Tolna vármegye székhelyéről történt elszakadását általában igen sajnálják.

Ez a sajnálkozás annál inkább is általános, mert Polgár István főszolgabírói tevékenységének nagy része mindig a nép széles tömegeiről való melegszívű szociális gondoskodásban nyilvánult meg.

*

Polgár István életrajz i adatai a következők: született az 1895. év november hó 24-én Szekszárdon, ahol atyja néhai Polgár Alajos polgári iskolai tanár volt. — Anyja néfyai Kelemen Szeréna, mindketten római katolikusok. A gimnáziumot Szekszárdon végezte, főiskolai tanulmányait pedig a pécsi püspöki jogakadémián. Jogi képesítésének megszerzése után Tolna vármegye főispánja az 1916. évi junius hó

23-án kinevezte díjas közigazgatási gyakornokká, mig a Törvényhatósági Bizottság közgyűlése az 1917. évi április hó 26 án vármegyei aljegyzővé választotta. Az 1931. évi március hó 27-én választották Paks székhellyel dunaföldvári járási, majd az 1937. évi december hó 27-én szekszárdi járási főszolgabíróvá.

Polgár Istvánt Nyitra és Pozsony

K. E. E. vármegyék legközelebbi közgyűlésük alkalmával iktatják be az alispáni székbe. A szekszárdi főszolgabírói állás ideiglenes vezetését illetően a közeli napokban történik intézkedés.

Polgár István szekszárdi főszolgabíró Nyitra és Pozsony vármegyék alispánja lett

Egyes szám ára 20 fillér