Tolnamegyei Ujság, 1943 (25. évfolyam, 1-93. szám)

1943-04-14 / 25. szám

2 1943 április 16. TOLNANEGYEI ÚJSÁG Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — mennyországi Az én világom Az én világom csodák világa, Mesékből szőtt metszi táj, A színek és az álmok hazája, Ott vagyok én a király. Közietek koldus vagyok, Csak a szememben van Gőgös-szép, királyi fény S sokszor titkon hallgatok, Ha azt mondjátok az életem Csak szflrke, kis regény. — Kacajba villan néha a szemetek De én akkor halkan rátok nevetek, Hisz honnan is tudhatnátok, hogy Az én világom csodák világa, Mesékből szőtt messzi táj, A szinek és az álmok hazája, Hol én vagyok a király. Ostoros (Fájth) György Sopron. — Az alispánné Vörőskeresz- tes főápolónői kinevezése. Vitéz Simon Elemér a Magyar Vörös- kereszt országos elnöke kinevezte Tolna vármegye önkéntes főápoló­nőjévé Szongott Edvinnét, alispá­nunk feleségét. — Egyházmegye hirek. Dr Vi­rág Ferenc pápai trónálló, pécsi megyés püspök Baranyai Jenő volt tábori lelkészt kinevezte Pálfára ad­minisztrátorrá, — Kanizsay Vendelt Paksról Mohácsra, Gáli Antalt Pál- fáról Paksra áthelyezte káplánnak. — Uj főispán! titkár. Szongott Edvin alispán a főispáni titkári teen­dők ellátására kirendelte dr Farkas Gábor tb. szolgabirót. Harctéri kitüntetések. Schmidt J. tizedes a 254/15. sz. tábori pos­táról közli velünk, hogy az osz­tályparancsnok az osztály állomá­nyába tartozó alábbi tolnamegyei katonák mellére feltűzte a Kor­mányzó Ur őfőméltósága által ado­mányozott bronz vitézségi érmet az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartásukért : Schmidt Mátyás szakasz­vezető (Bátaszék), Bezler Ádám sza­kaszvezető (Bonyhád), Radó István szakaszvezető (Uzdborjád), Pesti Já­nos szakaszvezető (Zomba), Benkő Dezső tizedes (Szakály), Horváth József őrvezető (Keszőhidegkut), Takács György őrvezető (Paks).— Hadtestparancsnoki dicsérő okleve­let kapott Butter Henrik őrvezető (Kéty). Gratulálunk fiainknak, akik a veszély idején elismerésre méltó módon megállották helyüket. — A szekszárdi kórház beteg- forgalma. Tolna vármegye Horthy Miklósközkórházánakbetegforgalma az elmúlt hónap folyamán a követ­kező volt: 1943 február hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 471 beteg, felvettek a hó folyamán 846 kórházi ápolásra szoruló egyént. Az Összes ápolt közül meghalt 21 beteg, távozott 692 személy és igy 1943 március hó végén ápolás alatt maradt a kórházban 604 beteg. A kórház elmebeteg osztályához tar­tozó palánki telepen 67 elmebete­A keleti arcvonalon nem egyforma az időjárás. Mig a déli részeken a feneketlen sár akadályozza a hadműveleteket, addig a középső szakasz egyes részein még járhatók az utak. get ápoltak, a szekszárdi, sióagárdi, őcsényi-hegyi, kakasdi és szálkai családi ápolási telepeken pedig együttesen 495 elmebeteget gyámo­lítottak az idegen [családok a köz- kórház felügyelete alatt. — A vármegye közegészség- ügyi állapota a március folyamán általánosságban kielégítő volt, mert a fertőzőbetegségek a polgári lakos- I ság között — eltekintve a Medinán előfordult nagyobb számú vörheny megbetegedéstől — csak szórványo­san kerültek észlelésre, továbbá, mert a hadrakelt seregtől a vármegye területére érkezett katonák között aránylag nagy számban lépett fel a kiütéses tífusz, ez a veszedelmes fertőzőbetegség a polgári lakosság körében egyetlen megbetegedést sem okozott s végül mert az egyéb meg­betegedések az időszaknak megfe­lelő számban fordultak csak elő. A fertőzőbetegségek közül a vörheny a Medina községhez tartozó Medina- szőlőhegyen okozott nagyobbsza- básu megbetegedést s ez okból az ottani elemi iskolát 8 napra be kel­lett zárni. A kiütéses tífusz, amely­nek első esete még február végén került észlelésre, március hó folya­mán 23 megbetegedést idézett elő a hadrakelt seregtől a vármegye területére érkezett katonák között. Megállapítást nyert, hogy a meg­betegedett katonák általában 2—3 tetvetlenitésen átestek a vármegye területére érkezésük előtt, azonban megfigyelési zárlat alatt előzőleg sehol sem állottak és néhányan közülük a Szekszárdon, vagy másutt lévő m. kir. hadikórházból is zár­lati megfigyelés nélkül kerültek otthonukba, a polgári lakosság közé, szabadságra. Figyelemmel ezekre a körülményekre, a polgári hatóságok a szabadságon lévő katonák minden egyes megbetegedése alkalmával a legszigorúbb óvóintézkedéseket fo­ganatosították, a m. kir. tisztiorvo­sok személyesen kiszálltak azokba a községekbe, illetve azokra a he­lyekre, ahol a kiütéses tífusz meg­betegedések felléptek és a szükséges védőintézkedések foganatosítását személyesen is ellenőrizték. A ki­ütéses tífusz fellépésének megaka­dályozása céljából a szükséges ellenőrző vizsgálatok és tetvetleni- , tések mindenütt, másutt is rendsze­resen folyamatban voltak és fel­világosító előadásokat is tartottak j a hatósági orvosok. Ezeknek a ] ténykedéseknek is köszönhető, hogy j a polgári lakosság között ez a veszedelmes fertőzőbetegség sehol vármegye területén nem lépett fel. Adományok a Horthy Miklósné akcióra. A Kormányzóné Őfőmél- tósága által indított segítő akcióra újabban az alábbi összegeket küld­ték a Szekszárdi Népbank folyó­számlájára: Pogányvári elemi nép­iskola 1*50, Kurdi rk el. népiskola 22*60, Nagyszokolyi rk. el. nép­iskola 19*—, Naki rk. el. népiskola 10*56, Izményi ev. el. népiskola 7*—, Szabaton ptai el. népiskola 4*51, Decsi rk. el. népiskola 32*80, Ta- bódi rk. el. népiskola 6*04, Paksi izr. el. népiskola 6*—, Szekszárdi izr. el. népiskola 3*—, Mászlonyi ref. urad. el. iskola 27*—, Magyar- keszi rk. urad. el. iskola 5*—, Ger- jeni rk. el. népiskola 54*80, Duna- földvári belvárosi rk.* el. népiskola 29*40, Nagyszékelyi ref. el.i nép­iskola 18*36, Dunaföldvári ref. el. népiskola 2*50, Győréi ev. el. nép­iskola 8*70, Váraljai ev. eL nép­iskola 108*42, Bonyhádi ev. el. nép­iskola 60*—, Dombóvári rk. el. nép­iskola 10*40, Nagyszokolyi ev. el. népiskola 5*—, Győréi ev. el. nép­iskola 2*10, Komlóssy Józsefné 20—, Tamási rácvőlgyi el. népis­kola 4*54, Gyulaii rk. el. népiskola 15*20, Udvari rk. el. népiskola 7*20, Tamási rk. elemi népiskola 51*55, Dunaföldvári izr. el. iskola 5*—> Hencsepusztai el. népiskola 21*20 pengő. — Missziós kispapnak a gim­názium VI—VIII. osztályaiba, vagy érettségivel, vagy missziósnövendék­nek a gimnázium I—V. osztályaiba kérheti felvételét a budatétényi, kis- kunfélegyházai vagy kőszegi misz- sziósházakba az a jó előmenetelü és egészséges tanuló, aki az Isteni Ige Társaságában hithirdető pap akar lenni. A felvétel iránt érdek­lődők írjanak erre a címre: Szent Imre Missziós Szeminázium, Kőszeg. — Halálozás. Kiss Gergely ny. őcsényi községi vezetőjegyző életé­nek 58-ik, boldog házasságának 21-ik évében rövid szenvedés után, folyó hó 9-én meghalt. Földi ma­radványait folyó hó 11-én helyez­ték őrök nyugalomra azev. hitval­lás szertartásai szerint az őcsényi ref. temetőben. A megboldogultat gyászolja Kiss Gergelyné szül Mi­hály fy Sára özvegye, Laci és Évi gyermekei, Kiss Jánosné édesanyja, Kiss István, Kiss Gyula, Kiss Gi­zella férj. Orgon Pálné, Kiss Etelka férj. Tóthpál Mihályné testvérei, anyósa és a kiterjedt Kiss-család. — Ébredő finn-barátság Gyön- kön. A már jó néhány éve élet­halálharcban álló, de magát a tör­ténelem folyamán mindenkor, min­den körülmények közt magyar­barátnak valló finn nép iránt ta­vaszi tüzek gyulladtak ki sok sok ember szivének a mélyén Győnkön. Április 10-én este a Kaszinóban dr Tüske Béla gimnáziumi igazgató előadása sok minden irányban foly­tatott alapos tanulmányai nyomán bemutatta a finn testvérnépet, mint a világ egyik legműveltebb, Ieg- viharállóbb és legszeretetreméltóbb népét. Évszázadokon keresztül ke­mény harcokat harcolt úgy a ter­mészeti, mint történelmi ellenségei­vel. De ez az Istenben bízó, be­csületes, józan és hihetetlenül szor­galmas és kitartó nép minden tör­ténelmi és természeti csatában cso­dálatos erővel, hősiességgel és ál­dozatkészséggel megtartotta helyét és kivívta életjogait. Dr Tüske igaz­gató rámutatott a finneknek a má­sik kisebb rokonnépek: lappok, ész­tek, mordvinok, stb. iránt való fele­lősségérzetére és szeretetére is. De nagy-nagy örömének adott kifeje­zést, hogy legnagyobb szeretettel, örömmel és büszkeséggel a finnek mindig mi irántunk, magyarok iránt, viseltettek. Magyar szivünk irántuk való szeretetét a nagyvonalú elő­adáson kívül még hat gyönyörű finn költeménynek lányok által való elszavalása és Huszár Mária oki. tanítónőnek egy finn elbeszélés fel­olvasása lobogtatta még magasabb lángra, (—h —s.) — Népmozgalmi adatok már­cius végén a kővetkező eredmény- nyekkel zárultak vármegyénkben: élveszületett314 újszülött, meghalta hó folyamán 360 egyén, és igy a 46 főt kitévő lélekszámcsőkkenés mutatkozott. Meghalt a hó folyamán 4 csecsemő, tehát a csecsemőhalá­lozási százalék az elmúlt hóra vo­natkozóan 12*83, az országos átlag­nál nem kedvezőbb. 70 évesnél idősebb korban 142 egyén- hunyt el, közülük a legidősebb kort az a két nő érte meg, akik közül az egyik Sióagárdon, a másik Szek­szárdon 94 éves korában halt meg. — Hódit a piros szia. A tava­szi és nyári divatkreációkban vezető helyet foglal el az élénkpiros szin. A piros ruha és kabát mellé piros ékszert, piros táskát és piros kesz­tyűt használnak.

Next

/
Thumbnails
Contents