Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-10 / 2. szám
2. JzOflL ül*, (vlolvon. íztbzúni, 1942 loDuír 10. (Szonlnt) TOLNANEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szekszárdi Népbank épületében. Teíefonszám: 85 Blőflzetésl d 1J: Egész éve _12 pengő || Féléve—_____6 pengő Pel eifis szerkesztő I Hirdetések árai: BLÁZSIK FERENC IA legkisebb hirdetés dl|a 1*50 pengfi. — A hirdetés egy 60 milliméter . ,___. ... . .. . . I széles hasábon mllllmétersoronként 10 fillér. — A hírrovatban elA lap megjelenik minden szerdán és szombaton. I helyezett teklám-, eljegyzési, családi hír,-valamint a nyllttér soronElőfizetés! dllak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét .Illető I ként 60 fillérbe keríti. — llástkeresőknek 50 százalék kedvezmény, közlemények a szerkesztőséghez küldendők, I Bankoknak és vállalatoknak 50 százalék felár. Lemondás és munka. Irta: Jánosi György. Az uj világért folyó hatalmas mérkőzés túljutott legmagasabb pontján, észrevehetóan halkul addig, amig teljesen el nem csendesül a fegyverek zaja. De még nagy utat kell tennünk a teljes befejezésig és az uj rend tartalmi kitöltéséig. Az a szerep, amelyre ebben * mérkőzésben vállalkoztunk, hálás. Eredményei nem maradnak el. Eredményei között elsősorban a szellemében, nemzeti erejében s állami létének minden történelmi vonásában független, szabad Magyarország áll. A cél nagy, előfeltételei sem megvetendők. Mindenki érzi, hogy a döntésben nekünk jutott a súlyos szerep. A világháborút a magyar föld és a magyar nemzet nyeri meg! Mi vagyunk a béke és a boldogság szigete. Legalább is igy nevez az európai közvélemény. Nemcsak kitűnő vezetőségünk munkájának és a nemzet megértő magatartásának eredménye ez az elnevezés, hanem benne magas történelmi szándék fut kifejezésre. Pihentünk, hogy várjuk jelenésünk idejét. S ez az idő lábunk előtt van. Hivatásunk és küldetésünk egy részét dicsőséges honvéd fiaink elvégezték. A másik rész befejezetlen. Idebent alig, vagy egyáltalán nem ismerjük a háborút. S éppezért, mert ennek a végső szakaszai a legnehezebbek, elérkezett az idő, amikor a történelem kérdésére: mit áldoztatok ? — felelnünk kell. A nagy mérkőzésben a hős német és az olasz nemzet sokat szenved. Mi is. De még mindig nem eleget. Az eljövő napok sorakozót harsonáznak a magyar nemzet felé s ennek a soraközónak igéi ezek: lemondás, munka!.. Most vesszü k észre, hogy nem is volt olyan rettentő dolog elnélkülözni azokat a keletről beszállított fényüzési dolgokat, amelyek csak a nemzet jövedelmének koptatására valók voltak. A magyar népréteg nem is ismerte. Banán, datolya, thea, kávé és társai csakis a felfedezések óta áradtak rá az európai életre és asztalokra. Nélkülük megvolt és vígan folyik az élet. Ezekről lemondani nem lemondás. A lemondás abban nyilvánul meg, hogy az ember egyszerűsödjék le oda, ahol az élet legszükségesebb eszközeit veheti igénybe. Tehát mondjon le kényeskedő és gyakran beteges elfino- multság eredményeként jelentkező kívánságairól, akármilyen vonatkozások is. Mire tiz ruha, mire tiz pár cipő és mire három évre nyakig tömött kamra ? Mire annyi kenyér ? Zsir ? Más cikk ? Hiszen mi magyarok mindig tultáplálkozunk s a „módot" épp a táplálkozásban is megnyilvánuló pazarlásban is fitogtatják. Vannak talán még ma is asztalok, amelyek mellett] három más család is jóllakna. Ma más szájából veszi el az ilyen a jogos falatot. Ez elsősorban is kizárólag a termelőknek szól s nem szégyen-e ha halljuk, hogy egy-egy terménynyilvántartó katonaság hét falusi ágyban hét zsák nullás lisztet talál olyan házban, amelyik ezt két és fél év alatt se tudná elfogyasztani, viszont másutt még ünnepre se jutott egy kis fehér kalács. Lemondani azoknak, akiknek van miről! Ne mindig a magyar értelmiség hozza meg áldozatait. Legyen magyar értelmiséggé a termelő s ne lopja el egy nagy mérkőzés eszközét a nemzet tárházaiból abban a hiszemben, hogy a győzelem neki nem jelent hasznot, viszont áldozat nélkül is részesülhet annak áldásaiban ! Munka minden vonalon! A magyar föld ebben a pillanatban a magyar Ígéretek titokzatos, hallgató beváltója. Ismeretlen az, amit az eljövő aratás hoz. De ismeretes a közmondás: Ki mint vet, úgy arat. Tehát kivételes és különös gondot kell arra fordítanunk, hogy egy tenyérnyi föld se maradjon • anélkül, hogy az emberi kéz követelő munkája a maga szolgálatába ne állítsa az áldott porszemeket. Vannak földterületek, amelyek tulajdonosai — és ez sok termelő felfogása, — a maguk céljára szükséges minden terményt behajtanak a gazdasági esztendő végével. De a közfogyasztást, a nemzet egyetemes érdekeit eltévesztik szem elől. Pedig fordítva kellene történnie: ma első a nemzet, az egyetemesség. Ipar, kereskedelem s a magyar föld kiváló gazdasági érzékkel megáldott népe, ha közös felelősségtudattal végzi el munkáját, egy percig se kétséges az a győzelem, amelynek eddig is éreztük hatását! Olyan célról van szó, amelyet nem szabad eltévesztenünk szemünk I elől. Győznünk kell, mert a bukás I mögött teljes megsemmisülés várna reánk. Ezer év legnehezebb próbatétele e ránk váró év. Nincs más választásunk, mint a győzelem. Hadaink utolsó lehelletükig állják a kemény harcokat, nekünk is meg kell tennünk e harc sikeréért azt, A nemzetvédelem és a szociális fejlődés terén az újév jelentőség- teljes, hatalmas fejlődést hozott. Megjelent a hivatalos lapban a kormányrendelet, amely rendszeresíti, életbelépteti a házassági kölcsönt. Az Országos Nemzet- és Család- védelmi Alap végleges programja most van kialakulóban, de kétségtelen, hogy legfontosabb feladatai közé tartozik a házassági kölcsönök folyósítása. A rendelet szerint házassági kölcsönt igényelhet az Alapból minden 32 éven aluli házasulandó, ha a jegyesek együttes havi jövedelme nem haladja meg a 300 pengőt, illetve, ha közös vagyonuk kevesebb 5000 pengő értéknél. Sok-sok deA gazdasági egyensúly fogalmát határozta meg Reményi-Schneller Lajos egyik újévi cikkében, amelyben hangsúlyozta, hogy a legdrá- kóibb rendszabályoktól sem fog a kormányzat visszariadni, hogy ezt a gazdasági egyensúlyt fenntartsa. A gazdasági egyensúly összhangot jelent a különböző termelési ágak és a fogyasztó között, másrészt a mezőgazdasági és ipari árak, valamint a fizetések, munkabérek között. Vázolta azt a munkát, amely- lyel céltudatos alapossággal sikerült megteremteni ezt az egyensúlyt és foglalkozott azoknak a spekulánsoknak a kártékony működésével, akiknek nem érdeke a rend, akik a bizonytalanságot akarják, hogy a káoszban szabadon halászhassanak, munkanélküli jövedelemhez jussanak. A spekulánsok álhirterjesztéssel dolgoznak és a gazdasági iskolázottság hiánya miatt, sajnos, még a jóhiszemüek is sokan hitelt adnak a gazdasági álhireknek. Az álhir- terjesztők gazdasági defetizmusa három témakörrel operál. Hirdeti, hogy áruhiány van, sopánkodik a drágaság miatt és inflációról terjeszt álhireket. Ha már most szembeami belőle ránk tartozik. Le kell mondanunk s dolgoznunk kell abban a meggyőződésben, hogy mennél tisztább szívvel vállalkozunk ezekre, annál biztosabb a végső siker 1 rék ember boldogságát jelenti ez az intézkedés, mert hiszen az állam a maga kölcsönével most már lehetővé teszi számukra a fészekrakást, a családalapítást. A házassági kölcsön rendszere teljes mértékben a nemzetvédelmet szolgálja. A kölcsön kamatmentes és havonként az összeg egy százalékával kell törleszteni. További jelentős kedvezmény, hogy a törlesztés minden gyermek után egy évig szünetel s a negyedik gyermekkel a kölcsön hátralévő részét már letörlesztette a fiatal házaspár. A házassági kölcsönért folyamodni a törvényhatóság első tisztviselőihez kell s a kölcsönöket az Országos Nemzet* és Családvédelmi Alap folyósítja. nézünk ezekkel a rosszakaratuan terjesztett hírekkel, azt látjuk, hogy áruhiány, amikor frontok választják szét földünket, amikor a háború sok-sok millió embert von el a termeléstől, amikor az utak bizonytalansága megbénítja a kereskedelmet, valóban észlelhető. Áruhiány van a nyersanyagokkal bőven ellátott országokban is s ezt a há- boruokozta helyzetet próbálják kihasználni a rémhirterjesztők, hogy egyfelől áruvisszatartásra bírják a termelőt, másrészt áruhalmozásra biztassák a fogyasztót. Az igy előidézett áruhiányban aztán felvirág- zik e lelkiismeretiem elemek jövedelmeit megduzzasztó, a közellátás rendjét veszélyeztető zugkereskedelem. Bizonyos külföldi nyersanyagokban és árucikkekben valóban állott be hiány, de az illetékesek gondoskodtak arról, hogy a nélkülözhetetlen külföldi árucikkeket hazai mü- és pótanyagok megfelelően helyettesítsék. Mindenki megállapíthatja, hogy a legtöbb mű- és pótanyag igen kiválóan vált be a gyakorlatban. A drágaság kérdése relativ fogalom, bizonyos áremelkedés tényleg mutatkozik, de a gondos árelemzés Házassági kölcsön Gazdasági egyensúly Egyes szám ára 24 fillér
