Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-10 / 2. szám
TOLNANEGYEI ÚJSÁG 1942 január ld. mellett ma olyanok az árak, hogy azok kielégítik mind a termelő, mind a fogyasztó érdekeit. A mezőgazdaság rentabilitása csak igy volt biztosítható, viszont a gazdasági egyensúly érdekében a mezőgazdasági árak összhangba jutottak az ipari árakkal, amelyeknél figyelembe kell venni, hogy a szociális termelés, a munkabérek emelése némileg megdrágította a termelést. Az infláció rémhírét a spekuláció azzal igyekszik valószínűsíteni, hogy rámutat bankjegyforgalmunk kétség* leien emelkedésére. — Itt azonban tudni kell, hogy ezt az emelkedést az ország örvendetes megnagyobbodása és gazdasági életünk ezzel kapcsolatban bekövetkezett fejlődése idézte elő. A megnagyobbodott ország többet termel minden irányban, mint a trianoni Magyarország s a termelési tényezők fokozatos fejlesztése természetszerűleg igényelt több fizetési eszközt. Mindennek a következménye, hogy a társadalom nagyobb vásárlóerő birtokába jutott, de ez a nagyobb vásárlóerő nem beteges tünet, hanem a tervszerű magyar gazdaságpolitika örvendetes eredménye. A kormányzat gazdasági politikája nagymértékben ellensúlyozza a gazdasági defetizmus kártevéseit s aki józan szemmel figyeli a helyzetet, kénytelen maga is megálla* pitani, hogy a rémhirterjesztők fekete jövendölései közül eddig egy sem vált be, ellenkezőleg, Magyar- ország a rend, a nyugalom, a kiegyensúlyozott gazdasági élet oázisa más országokhoz viszonyítva. Nem lesz kényszergazdálkodás vár községeket. Másodizben szlavóniai utján 1808 junius 17. és 18-án utazott Tolna vármegyén keresztül. Útiránya ez alkalommal Felsőnyék — Felsőireg — Tamási — Szakály— Hőgyész—Tevel—Bonyhádvarasd— Bonyhád — Majos—Nagymányok — Váralja—Máza község volt. Uti- naplójában azonban megemlítette Simontornya, Regöly, Kőlesd, Győr- köny községeket is. Kitaibel Pál utazásai alkalmával több mint 200 növénytani adatot jegyzett fel Tolna vármegye területéről. Utinapló adatai főleg fákra, bokrokra és utszéli gyomnövényekre vonatkoznak. Utinaplójában nemcsak növényeket irt le, hanem talajnemeket, hegyeket, dombokat ás síkságokat is. Toinamegyei lakósok foglalkozási ágait is megfigyelte, kitér feljegyzéseiben a földmivelésre, dohánytermelésre, szőlőmivelésré, eperfaültetésre, juhászaira is. Vármegyénk történelmi emlékeiről, néprajzi viszonyairól és természeti szépségeiről is megemlékezik. Megemliti naplójában többek között a gyönyörű kilátást a szekszárdi, szőlőhegy legmagasabb pontjáról, ahonnét majdnem az egész vármegyét be lehet látni. Kitaibel Pál utinaplójából a nagy kutató magyar embert ismerhetjük meg, kinek hatására többen foglalkoztak Tolna vármegye igen gazdag és növényföldrajzi szempontból igen változatos növényvilágának leírásával. ■—Kitaibel Pál tóin amegy ei útjainak német nyelvű naplóit dr Gömbócz Endre egyet, tanár rendezte sajtó alá. Naplóinak fordítása és a naplókban feljegyzett növénynevek átírása a tudomány jelenlegi álláspontjának megfelelően dr Horvát Olivér munkásságát dicséri. Mentz János. Báró Bánffy Dániel földmiveléc- ügyi miniszter tárcájának felsőházi tárgyalása során kijelentette, hogy a mezőgazdaság terén nem akarja bevezetni a kényszergazdálkodást. Bizonyos intézkedésekre azonban szükség van, mert a háborúban a termelés fontosságát mindenképpen biztosítani kell, hogy az ország szilárd alapon teljesíthesse kötelezettségeit. Jelezte, hogy a tejszövetkezetek ügyének tárgyalása most van folyamatban és a tej árának uj megállapítására kerül sor. A továbbiakban rámutatott arra, hogy az idén sokkal kevesebb árpát használhatnak fel a sörgyárak, mint eddig és a napokban adják ki a termelést is elősegítő és a gazdákat serkentő Gyapjurendeletet. A birtokpolitikai intézkedések során figyelmeztetett arra, hogy vigyázni kell, nehogy a gazdasági cselédek munka és kereset nélkül maradjanak, viszont feltétlenül szükséges a minőséges, a minőségi termelés elősegítése. Foglalkozott az olajosmagvak termelésének jelentőségével és rámutatott a magasabb árak megállapításának fontosságára. . Beszélt a munkafegyelemről, amelyre feltétlenül szükség van. A munkafegyelmet a legerélyesebb intézkedésekkel is biztositani kell, ha annak szüksége mutatkozik. A fegyelmezetleneket, a rendbontókat honvédelmi szolgálatra kötelezhetik, a veszedelmes munkakerülőket pedig internálni fogják. Érintette még a vízügyek államosításának kérdését, a románok által elvett erdőbirtokok ügyének megoldását és a birtokpolitikai problémát összekötötte a családvédelemmel, az egyke elleni céltudatos küzdelemmel. A földmivelésügyi minisztérium feladatai nagymértékben megnövekedtek, de a kormány minden igyekezetével azon van, hogy a gazdák hasznát biztosítva, a fogyasztók jogos igényeit kielégítve, az egész | magyar mezőgazdaság szolgálhassa | a nagy nemzeti célokat. Kitaibel Pál, a magyar botanika megalapítójának utazása Tolna megyében A Jegyrendszer országos kiterjesztése A költségvetés felsőházi részletes tárgyalása során Györffy Ben- gyel Sándor közellátási miniszter igen nagyjelentőségű bejelentéseket tett. Hangsúlyozta, hogy a termelésnek olyan rendszerét kívánja fokozatosan kiépíteni, amely háborúban lévő nemzetünk szempontjából a közellátás biztosítása érdekében szükséges és alkalmas. Az elosztás kérdésében fontossági és sürgősségi sorrendet állapítanak meg és összhangot és nyugalmat igyekeznek teremteni' az árak és a kereseti lehetőségek, valamint a termelés és fogyasztás- között. Megállapította a miniszter, hogy a mezőgazdasági árszint javításra szorul s kijelentette teljes felelősséggel, hogy az országban a közellátás tekintetében nem lesz baj. Hogy az ellátás rendjét teljes mértékben biztositani lehessen, országos viszonylatban is bevezetik a tisztás kény ér jegyeket. Az általános fejadag 250 gram lesz, de a testi és nehéz testimunkát végzők pótjegyeket kapnak. A szoptatós és terhesanyák szükségleteit szintén biztosítják. A közellátási minisztérium ellenőrzi a vendéglátó üzemek konyháját is és megakadályozza a túlságosan sok juhhus feldolgozását, mert a juhokra elsősorban gyapjú- nyerés céljából van szükség. A vad- fogyasztást viszont nagyobb mértékben engedélyezik. Szükség van a szárított tésztafélék fogyasztásának korlátozására és szabályozni fogják a tengeri liszt forgalmának módját. A zsirváltójegyek bevezetése komoly eredménnyel jár s a zsír és szalonnaszükséglet kielégítése is zavartalan lesz, a sertések ősszeiratása, a sertéslapok bevezetése, valamint a zsír és szalonna összevásárlása révén. A zsirjegye-* két is országosan vezetik be, de erre csak akkor kerül sor, ha a minisztérium biztositani tudja a beváltást. A zsirprobléma megoldását megkönnyíti a fehérmarha csontjából ételzsirt előállító lehetőség. Megfelelő korszerű gépekkel évente jó- néhányszáz vagon előállítása nem fog nehézségbe ütközni. A miniszter beszéde végén hangsúlyozta, hogy gondoskodni fog a sorbanállás megszüntetéséről. A múlt esztendő mérlege Tolna vármegye közönségének kiadásában, tudományos értékű értekezés hagyta el a sajtót az elmúlt évben. Dr Holub József: Tolna Vármegye Múltjából című kiadványnak 6. füzetenként jelent meg dr Gombócz Endre egyet, tanár és dr Horvát Adolf Olivér pécsi cist. gimn. tanár szerkesztésében Kitaibel Pál, a magyar botanika tulajdonképpeni megalapítójának Tolna vármegyében 1799 szeptember és 1808 junius havában tett utazásának ismertetése. Kitaibel Pál (1757-1817) a Dunántúl fia, a sopronmegyei Nagy- martonban született. Már orvostanhallgató korában előszeretettel foglalkozott a hazai növényvilág tanulmányozásával. Nagy hajlama a növények felkutatására és leírására természetszerűleg — élethivatásává vált, egész életét a magyar föld csodálatosan gazdag növényzetének tanulmányozására fordította. Fiatalon egyet, tanársegéd, majd egyet, tanár lett, de nem tanított, hanem kutatott és hatalmas latin nyelvű művében: Descriptiones et icones plantarum rariorum Hungáriáé (1812) mutatta be a tudományos világnak Magyarország növényvilágát. Hivatalos megbizásból — hazánk természeti kincseinek felkutatása céljából — bejárta az egész orszá* got. így jutott el Tolnavármegyébe is. Vármegyénkben két Ízben járt az akkori utazási lehetőségek szerint postakocsin és szekéren. Első útja alkalmával 1799 szeptember 5., 6. és 7-én érintette — Baranyából jövet — Bonyhád—Rakasd—Szek- szárd — Tolna—Fadd — Dunaszent- győrgy—Paks—Kömlőd—Dunafőld* Az esztendő fordulója jó alkalom arra, hogy necsak politikai, de gazdasági szempontból is mérleget készítsünk. Az elmúlt év komoly próbára tette közgazdasági életünket és bizvást mondhatjuk, hogy a magyar közgazdaság megállta a helyét. A háború hatása és feszültsége minket sem került el, az irányított gazdálkodás kereteket szabottá termelésnek s ha mégis fejlődött 1941-ben az ipar és kereskedelem, az életerőnk olyan bizonyítéka, amelyre joggal lehetünk büszkék. Az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy az államhatalom és a közgazdaság teljes harmóniában működött együtt. A kormányzat biztosította a termelés tervszerűségének folytatólagos kiépítését anélkül, hogy szorosan vett terv- gazdálkodást léptetett volna életbe. A közgazdasági élet megértő készséggel sietett a kormányzat segítségére és hatalmas apparátusát az uj idők uj feladataihez igazította. Az ipar és kereskedelem átállítása veszedelmesebb zökkenő nélkül történt meg, mert etekintetben is érvényesült az a meggyőződés, hogy itt magyar főidőn csak a mi ezer*^ éven át kialakított életformáink fenntartásával teljesíthetjük európai hivatásunkat. Nem zárkóztunk el a korszellem tanításai elől, de ebben is a sajátosan magyar megoldást választottuk. Iparvállalataink foglalkoz-