Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-25 / 15. szám

1942 február 25.

■

iály számára megvásárolták Villax Józsefné egylakásos házát.

Á Széchenyi-ufcdban, a régi Hitel- bask épületének emeletén egy lakásban van a tanfelügyelőség, a dr. Spányi-féle ház 2 lakásában hivatalok vannak, a Kunczer ház emeletének egy lakását a Gazdák Biztosító Szövetkezete bérli.

A Rákóczi utcában, a kétemeletes Adler-ház 3 lakását hivatalnak foglalták le és ugyanott a régi Bartha- féle ház 4 lakásában helyezkedett el a Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szözetkezete.

Közel negyven azoknak a lakásoknak a száma, amelyeket most közhivatalok, vagy vállalatok használnak. Ezeknek a pótlására kellene az Országos Társadalombiztosító intézet tőkéiből Szekszárdon megfelelő bérházakat épiteni, mert az itteni lakások legnagyobb része annyira lehetetlen elrendezésű és olyan egészségtelen, hogy Szek- szárd halálozási és tuberkulózis statisztikájának kedvezőtlen volta ezeknek az építményeknek tudható be. A MABI a tavaszra már építtet Szekszárdon tizenkétlakásos bér- házat. Ez azonban kevés és alig enyhíti a lakásínséget.

Az OTI-nak sürgős kötelessége, hogy tőkéivel Szekszárd segítségére siessen. A jogcím erre az, hogy építtessen egészséges laksásokat az itt dolgozó ipari munkásság számára, Ezek bérével nemcsak vagyonát gyümölcsőztetné, de egyébként is előrelátó szociálpolitikát csinálhatna. mert az egészséges uj lakásokban egészségesebbeft lennének a munkások és családtagjaik, akiknek gyógykezelésére kevesebb költséget kellene az OTI- nak fordítania.

A kötelékében nem biztosított középosztállyal szemben is vannak az Országos Társadalombiztosító Intézetnek kötelességei azoknak a jelentékeny összegeknek a révén, amelyek a háztartási alkalmazottak biztosítása folytán Szekszárdról és a vármegyéből befolynak. Ez a biztosítási ág jelentékenyen aktiv, de ezen túl szintén figyelembe veendő volna az a szociális elgondolás, hogy az OTI uj lakásaiban a háztartási alkalmazottak is egészségesebb elhelyezést kaphatnának, mint most, amikor egészségtelen odúkban kell hálniok.

Felemelték o hodheéélyt

Március 1-től a bevonult katonák által eltartott, segélyre szoruló feleségnek, gyermekeknek és hozzátartozóknak magasabb segélyt folyósítanak. Segélyre szorulónak te- kintettnek, akiknek havi jövedelme a községekben 80 P, városokban 110 P alatt van. A segély összege a feleség részére községekben havi 16, városokban havi 20 pengő, a gyermkeek részére pedig havi 10 pengő. Akinek hozzátartozója, a tényleges szolgálatot nem számítva, 1938 óta legalább kétszer vonult be és 3 hónapnál több ideig katona volt, 50 százalékkal több segélyt kap. Ha pedig ez az eset nem áll lenn, de a gyermekek száma 3-nál

TOLNAMEGYEI ÚJSÁG

több, a negyedik és a további gyermek után 50 százalékkal magasabb segély jár. A segélyt a bevonult a parancsnokságnál, a hozzátartozó a hatóságnál kérheti.

'Hűek

Csonka Magyarország nem ország,

Egész Magyarország — mennyországi

Hargitán

Ezt is megértem. Én a sik mezék erre vetődött, éneklő fia . .. hogy feltárta vaksi szemem előtt ezernyi titkát a vén Hargita.

Már délutánba nyúlt a téli nap, mikor elértem Tolvajostetőt.

És nem volt nálam senkisem vigabb . . . forrni éreztem bennem az erőt.

Gyerünk tovább a csúcs felé, gyerünk ... 1 — sarkaltam egyre vágyó testemet.

Az országút csakhamar messzetünt:.'.

Úgy éreztem a vérem is nevet.

Daloltam ... Együtt zúgtak a fenyők velem, ki ily káprázatos csodát nem is álmodtam még tegnapelőtt.. .

S tapostam előttemjárt szán nyomát.

Erős fenyők voltak testőreim.

Szilárdan álltak, délcegen, kemény tartással . ! , — Régen büszke őseim állhatták igy végvárak őrhelyén ....

A nap sütött. Tengerkék volt az ég.

A hó, mint drága gyémánt csillogott.

Egy ősi dalt zúgott a szent vidék, mit egyszer rég az Isten írhatott.

Fölértem. Lent a messzi völgyeket, mint szürke füst, a kőd úgy lepte be ... Karom kitártam ... szemem könnyezett... örültem, mint a mesék gyermeke.

És felzúgott a telkemből a szó:

Ó Istenem! Te végtelent Te nagyi kinek kezéből eredeti a ló 1 Ki minden szépségnek szülője vagy I

Engedd, hogy gyarló, téveteg fiad most leborulva hadd köszönje meg az életet és m'ndent, amit ad a Te jóságos, áldó, szent kezed . ..

Még el se szállt az áradó ima és felzúgtak a délceg-karcsú fák és felzúgott a békés Hargita...

Zúgták az örök hála himnuszát.. . Hargitafürdő, 1942 január 30.

Kása Márton.

— Gálos László a Szent István Akadémia tagja. A magyar katolikus tudományosság legfőbb szerve, a Szent István Akadémia a múlt hét péntekjén tartotta szokásos évi tagválasztását. A hittudományi és bölcseleti osztályba megválasztották dr Gálos László .egyetemi magántanárt, a pécsi hittudományi főiskolai tanárt és teológiai írót, aki éveken keresztül volt a szekszárdi gimnázium hittanára. Dr Gálos László megválasztása nemcsak Pécsett, de Szekszárdon is nagy örömet váltott ki.

— Orvosi rendelő megnyitása. Dr Hidasi J. István városi orvos, belgyógyász szakorvos orvosi rendelőjét Mátyás király-utca 3. szám alatt megnyitotta.

Ezüstkalászos tanfolyam záróvizsgája folyó hó 14-én volt Kaj- dacs községben. A zord időjárás és rossz közlekedési viszonyok ellenére is a környékbeli földbirtokosok és ezüstkalászos gazdaküldöttségek, továbbá gazdák és más érdeklődők szép számban jelentek meg az impozáns vizsgán. A földmivelésügyi miniszter képviseletében, mint miniszteri vizsgabiztos dr Csapó György oki. mezőgazda, földbirtokos vett részt. A záró vizsgálaton elhangzott szakszerű feleletek és szabadelőadások meggyőzték a hallgatóságot a vizsgázó kisgazdák komoly, szorgalmas munkájáról és nagy felkészültségéről. Ezen siker elérésében | a tanfolyamvezető Ráner László já- i rási kamarai intéző munkáját nagy- J mértékben megkönnyítette a tan- J folyamhallgatók példás magatartása j és fegyelmezettsége. Ezen téli gazdasági tanfolyam Kajdacson a község földesurának, Sztankovánszky Tibornak kezdeményezésére indult meg, aki a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatásban részesítette a gazdasági tanfolyamot. Sztankovánszky Tibor földbirtokos önzetlensége tette lehetővé azt, hogy ezen ősi szinmagyar községben negyven- három kisbirtokost ezüstkalászos gazdává avattak.

— Egy vasúti fékező csodálatos menekülése. A csodával határos módon, lélekjelenléte megőrzésének következtében menekült meg a haláltól Tüske Kálmán 33 éves dombóvári fékező, aki a pellérd— mecsekaljai állomás közelében a vonat lépcsőjén megcsúszva a vasúti kocsik közé esett és három kilométert hurcoltatta magát a vagonokat összekötő láncba kapaszkodva, mig megmenekült veszedelmes helyzetéből. A csodálatos lélekjelenléttel rendelkező fékező, mi* kor megcsúszott a havas lépcsőn, hogy a kerekek össze ne roncsolják, meglóditotta magát és a sínek közé zuhant. A vasúti kocsikat egymásba kapcsoló láncok a hanyat- fekvó ember arcába csapódtak, mig el tudta kapni az egyik ilyen láncot és abba kezével és lábával belekapaszkodott. A rohanó vonat három kilométert vitte magával a bátor embert, akinek arcát a lengő vaslánc állandóan ütögette, anélkül, hogy Tüske az irtózatos fájdalom ellenére elengedte volna a láncot, jóllehet egyik lábán is növekedtek a fájdalmak, ahogy az a talpfákhoz ütődőtt. Szerencsére az egyik őrház vasúti őre észrevette a különös utazást és megállittatta a vonatot. A személyzet kimentette különös helyzetéből a bátor Tüske Kálmánt, aki a vonattal bement Pécsre és a vasúti állomásról a mentők beszállították a sebészeti klinikára. Arcát a zúzódások majdnem szétroncsolták és jobblába szintén súlyosabban megsérült, anélkül azonban, hogy — szerencséjére — sérülései élet- veszélyesek volnának. A regénybe illő módon megsérült Tüske Kálmán olyan bátorságról és életrevalóságról tett tanúságot, amely a hősiesség határán jár és csodálatos megszabadulása majdnem példátlannak mondható a vasúti szerencsétlenségek történetében.

— A dunaszentgyörgyi mező- gazdasági tanfolyam. A Szekszárdi m. kir. Mezőgazdasági Szakiskola tanáritestülele által Duna- szentgyörgy községben tartott m. kir. téli gazdasági tanfolyam 1942. évi február hó 24-én a református elemi iskolában tartotta záróvizsgáját az alábbi műsorral: 1. Hiszekegy. Előadta a tanfolyamhallgatók énekkara. 2. Tanfolyamvezető üdvözölte a Vizsgabiztost ésja megjelenteket, beszámolt a tanfolyamról. 3. A Vizsga- biztos a vizsgát megnyitotta. 4. Vizsga az egyes tantárgyakból. 5. A tanfolyam önképzö Gazdakörének zárógyűlése: a) Katz Dániel az önképző Gazdakör elnöke a gyűlést megnyitotta. b) Vajda Benő az önképző Gazdakör jegyzője beszámolt a Kör működéséről, c) Molnár István a zöldtrágyázásról tartott előadást,

d) Varga Sándor szavalta a „Parasztok“ cimű költeményét, e) A tan- I folyamhallgatók énekkara magyar | népdalegyveleget adott elő. f) Oláh j József az olajosnövények termesz- téséről tartott előadást, g) Dömötör I Gábor szavalta Szabolcska Mihály

„ Miénk a föld* cimű költeményét h) Katz Dániel az önképző Gazdakör elnöke a gyűlést bezárta.

6. Vizsgabiztos a bizonyítványokat kiosztotta, majd a vizsgát bezárta.

7. Himnusz.

Zöldkeresztes élelmezési tanfolyam Szakoson. Llpka Mária vármegyei Zöldkeresztes élelmezési előadónő Szakoson nagysikerű élelmezési tanfolyamot tartott és ezen résztvett összesen 42 hallgató, akik közül 7 volt a leány, 35 pedig asz- szony. A résztvevők nagyrésze (28) a földmives osztály nőiből került ki, de voltak köztük az értelmiség, a kereskedő- és iparososztály asz- szonyai is. A tanfolyamot két csoportban, délelőtt és délután tartották és az összes hallgatók nagy szorgalommal, igyekezettel és kitartással sajátították el az előadottakat. Általában az egész lakosság nagy érdeklődést tanúsított az egészséges, tápláló és gazdaságos főzési tudnivalók elsajátítása tekintetében.

A tanfolyam során kérték, hogy újabb tanfolyamot tartson nekik a vármegye, mert a jelentkezők közül a létszám betöltése miatt sokan lemaradtak. Sajnos, hogy a tanfolyam megismétlésére a már megállapított program miatt csak később kerülhet majd sor. A nagysikerű előadássorozat kiállítással, majd kóstoló vacsorával ^ végződött. Ezen resztvettek Szabó Károly főjegyző, dr Szentirmay Sándor községi orvos, Inhof József káplán, Szabó József gyógyszerész és Szljjártó László , igazgató tanítóval együtt a község összes vezető emberei, akik elismerésüket fejezték ki Lipka Máriának az elért eredményért és köszönetü- ket fáradozásaiért.

— A szekszárdi liszt- és kenyérjegyek kiosztása. A március hó í-től érvényes liszt- és kenyérjegye- ket a városi közellátási hivatal lisztosztálya folyó hó 23-tói 28 ig osztja ki. A jegyeket nem a kézbesítők fogják kihordani, hanem azokat mindenki a városi közellátási hivatalban személyesen tartozik átvenni. Hogy melyik utca hányadik kerületbe tartozik, a hirdetőtáblákon a városháza kapuja alatt, a közellátási hivatal folyósóján és az összes kereskedők üzletében kifüggesztett hirdetményeken van feltüntetve.. Az I. kerület jegyei folyó hő

23-án, a II. kerület jegyei 24-én, a III. kerület jegyei 25-én, a IV. kerület jegyei 26-án, az V. kerület jegyei 27-én, a VI. kerület jegyei

28-án mindenkor délelőtt 9—1 óráig és délután 3—6 óráig vehetők át. A hivatal felhívja a város lisztellátásban részesült lakosságnak a figyelmét arra, hogy saját érdekében mindenki a saját kerületére kitűzött napon vegye át a jegyeit, hogy a lisztellátásban fennakadás neálljon be.

A Dunafőldvári Levente Egyesület folyó hó 2-án a Polgári Olvasókör helyiségében hazafias tárgyú műsoros estélyt rendezett, amelynek tiszta jövedelmét, 150 pengőt, az egyesület otthonának berendezésére fordította.

— A kukorica vetőmagot csíráztatni kell. A földmivelésügyi miniszter felhívja a gazdákat, gondoskodjanak kukoricavetőmagról. Termésükből válasszák ki a jó beérett kukoricavetőmagot és azt előzetesen feltétlenül csíráztassák. Kukoricavetőmagot csak azok kapnak, kiknek beérett kukoricájuk nem volt. A Hombár vetőmagból minden tételt átvesz. Az átvett kukoricáért ugyanannyi kukoricát ad és felárat fizet A gazdák a vetőmagnak való kukoricát ne takarmá- nyozzák fel, hanem adják át a Hombárnak.

\