Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-02-25 / 15. szám

TOLNANEGYEI UJSlű pedig ICO—120 pengős jövedelemre tellek szert. Vannak középiskolai tanulók, akik az egész évi tandíjukat és könyveik árát is megkeresték a selyemtenyésztésből. A kísérleti esztendő jó sikere után az országos selyemtenyésztési felfi- gyelőség a tanügyi hatóságokkal egyetértésben már jóelrő megkezdte az iskolai tenyésztések szervezését, hogy a tanulók termelőmunkáját kiszélesítve 1942*ben már egészen komoly eredményt érhessenek el. Néhány szemléltető adat az iskolai tenyésztések eredményéből. Közös tenyésitések: Veszprémi kereske­delmi iskola diákkaptára 224*08, esztergomi fiúnevelő intézet 229*20, egri Dobó István reálgimnázium 177*42, pápai polgári fiúiskola 143 98, mezőnagymihályi ref. elemi iskola 115*45, tiszafőldvári áll. elemi iskola 107*40, Eger, Makiári leányiskola 90*70, kisasszonyéi elemi iskola 85*51, teleki iskola 73*82, csorvási I elemi iskola 63*70 P. TELEFON: 23-11 Szerdán, febrnár 25. Csütörtökön, febrnár 26 VILÁG­HOZ! Igazgató: KRENNER JÓZSEF Angelika Egy csók tűrténeteEgy forró, felejthetetlen, perzselő csóké... A női főszerepet Lény Naranbach alakítja. Paul Harlman a professzor, Hans Schönker a vetélytárs UFA VILÁGHIRADÓ Az előadások kezdete: hétköznapokon: Vs 1 és */•• 1 órakor, vasár- és ünnepnap: 3, 5, 7 1 és 9 órakor. 1 Egyéni tenyésztésből jó eredményt értek el: Gáspár József Mezőkövesd 108 80, ifj. Kálmán Pál Alpár 89*51, P. Nádudvari Imre Öcsöd 7891, Gebey Gyula Tiszaug 72*95, Angyal Ferenc Tőrtel 68*17, Bordács Sándor Öcsöd 67*98, Nagl János Vértes­boglár 62*81, ifj. Tóth József tan. Vértesdoboz 59*08, Gidai Hajnalka Kenderes 57*15, Hiti József Zádor 56*62 Pengőt. A benultódvidilil németajkú maouacck nap estéivé Folyó hó tizenötödikén, farsang­vasárnap este a völgységi járásbeli németajkú magyarok nagyszabású estélyt rendeztek a bonyhádi róm. katolikus olvasókörben, ahová ez alkalommal zimankós időben, fer­geteges hóviharban egyre-másra érkeztek a magyarsággal kétszáz év óia jóban-rosszban egybeforrott németség piros, fehér, zöld szalagok­kal övezett hótól ragyogó szánkói. Akadt olyan is, aki 12 kilóméter tá­volságról gyalog, papucsban érkezett a félméteres hóban, hogy ápolhassa szivében a 48 as dicső hagyomá­nyok szent tűzét. Ember ember hátán tolongott a Katolikus Kör újjáépített nagytermében, ahol ott volt a kisdorogiak, apariak, bonyhád- varasdiak, murgaiak gárdája, vala­mint a cikóiak, kétyiek, mőcsényiek díszes csoportja, továbbá Kakasé, Grábóc és Alsónána lelkes kép­viselői. Az estélyt dr Léhmann István or­vos, a bonyhádi r. kát. kör elnöke igen nagyhatású üdvözlőbeszéde nyitotta meg, majd Weiszenburger József, a gazdaifjak nevében lelkes szavakkal köszöntötte a vidéki ven­dégeket és köszönte a nehéz köz­lekedési viszonyok közt történt meg­jelenésüket. Ezt követően dr Perczel Béla ny. főispán tomboló lelkese­dést kiváltó beszédben üdvözölte a 200 esztendős magyar és német sorskőzősség újból való megpecBé- telését és újból való szent össze­hordását. A tomboló tetszést kiváltó beszé­det követően Velter József Sajó Sándor «Magyarnak lenni tudod mit jelent“ c. költeményét szavalta nagyszerű lendülettel, utána pedig Weiszenburger Katalin német nyelven adta elő B. Reichte: „Ungarns Schwaben“ cimü versét. Gömbös Miklós gimnáziumi tanár a magyar- országi sváboknak a szabadság­harcban Kossuth Lajos által is meg­dicsért magyar hazaszeretetéről szólott, annak a meggyőződésének adva kifejezést, hogy a hazai néme­tek Horthy Miklós legelső üzenetére örömmel és büszkén sietnek magyar zászlók alá. a ; A komoly előadások után követ­kezett az est humoros része, amely nagyszerűen megszerkesztett strófá­kon keresztül mulattatta az egybe­gyűlteket. Különösen nagy sikere volt Bauer József pápai kamarás, plébános humoros német dialektus­ban irt verseinek, hisz nálánál job­ban senki sem ismeri a sváb lélek keresztmetszetét, benső világának lényegét, vágyait és gondolatait, mint ő. Bauer plébános verseinek a hatását leirni nem lehet, azt csak végigkacagni lehetett. Az előadások sorát Dömény Fe­renc, kisdorogi uradalmi intéző nagy szeretettel fogadott történelmi fejte­getései zárták be. A rendezés fele­lősségteljes, nehéz munkáját a kör elnökségén kívül Erményi Imre kát. tanitó végezte nagy agilitással és fáradhatatlan űgybuzgalommal. A szekszárdi lakáslnsás megszüntetése Az Országos Társadalombiztosító Intézet szekszárdi uj székházának elkészültével kapcsolatban rámutat­tunk az épületnek arra a szembe­szökő hiányára, hogy lakások nin­csenek benne. Ahány közintézmény ebben a városban épült, abban mind vannak természetbeni lakások, a régiekben éppúgy, mint az újabbak­ban. Vannak lakások a megyehá­zán, a törvényszéki és ügyészségi palotában, a gimnáziumban, a pol­gári iskolákban, a pénzügyi palo­tában, a Nemzeti Bank és az ál- lamépitészeti hivatal, a selyemte­nyésztési felügyelőség stb. épületei­ben. Úgyszólván az egyetlen kivétel az Országos Társadalombiztosító In­tézet, amely pedig a mostani épít­kezés alkalmával egy emeletet még húzhatott volna a székházára és legalább négy komfortos, egészsé­ges lakást bocsájthatoft volna ebben a lakásinséges városban tisztviselői részére. Ez különben üzletnek sem lett volna rossz, mert a lakásépítés­sel kapcsolatban meg lehetett volna takarítani az alapozás és a tető­szerkezet költségét. Nem tennők újból szóvá ezt a kérdést, de előző cikkünket nagy helyesléssel fogadta Szekszárd tár­sadalma és a levélírók egész tö­mege panaszolja, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet óriási összegeket visz el Szekszárdról és a vármegyéből és ezeket az össze­geket részben budapesti pénzinté­zetekben gyümölcsözteti, részben pedig fővárosi házvételekre, vagy fővárosi lakótelepek építésére for­dítja. Szekszárd, mint megyeszék­hely pedig joggal megkövetelhetné, hogy a Társadalombiztosító Intézet — úgy, ahogy más városokban teszi — itt is építene lakótelepeket és ezzel nemcsak táplálná a helyi ipart és kereskedelmet, amelynek hozzájárulásából vagyonát gyűjti, hanem enyhítene az itt közismert lakásínségen is. Nézzünk csak utána, hogy honnan ered ez a lakásínség ? Nem kell sokat törnünk a fejünket rajta, köny- nyen kitalálhatjuk, hogy Szekszárd lakossága nagy általánosságban szegény és nincs tőkéje arra, hogy I azt lakásingatlanba fektesse. — Itt I Hadlemiekműoek, orszdszúszlók. templomfelszerelések művészi es kivitelű síremlékek készítése és raktár márványból és mfikőből — kedvező fizetési feltételekkel Mulschenbacher Ödön és Fia ( Matscítónbacher Jenő) kőfaragó, szobrászati m&terme, sírkő nagyraktára Szekszárd, Horthy IHiklós-ut 14—16—18. szám Fiók sirkőraktárak: Tolna és Kakasd 5 tehát nem lehet arról szó, hogy a szekszárdiak bérházakat építsenek. A lakásínséget részben az okozta, hogy világháborút követő össze­omlás és a kommunizmus bukása után Szekszárdon sok uj hivatalt helyeztek el és állítottak fel és ezek nemcsak tisztviselőik számára igé­nyeltek lakásokat, de hivatali he­lyiségeket is csináltak lakásokból. Elég rámutatnunk arra, hogy a békeidőkkel szemben jelentékenyen felemelt létszámú a királyi tanfel­ügyelőség, az államépitészeti hivatal, az állami erdőhivatal, a vármegyei gazdasági egyesület, a csendőrség, az államrendőrség, a m. kir. tiszti főorvosi hivatal, az Országos Tár­sadalombiztosító Intézet. De uj in­tézmények gyanánt jelentkeznek : a vármegyei vitézi szék, a Vár­megyei m. kir. Gazdasági Felügye­lőség, Vármegyei Számvevőség, az erdőigazgatóság, a katonaság és a csendőrség hivatalai, Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete, a m. kir. kereskedelmi hivatal, a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a Zöldke­resztes egészségvédelmi intézmény, az Isteni Megváltó Leányainak is­kolája, a vármegyei iskoláskivüli népművelési hivatal, Katolikus Le­gényegylet stb. Az uj intézmények számára igénybe vett lakások, illetve házak megközelítő felsorolását alábbiak­ban adjuk: A Vörösmarty-utcában a szeretet- ház és zöldkeresztes intézmények építő telke számára igénybe vették a Horváth-féle házat 3 lakással, az ugyanott levő róm. kát. tanítói ház 3 lakásában a városi közellátási hivatal, a légoltalmi liga és a város­gazda hivatala van. A Verbőczy-utcában levő Wolff - féle ház 3 lakásában a főszolga­bírói hivatal és lakás van, a Papp Lajos-féle házat pedig szintén meg­vette a vármegye levéltára céljaira. Ott szintén megszűnt egy tágas úri lakás. A Béla-téren a régi emeletes Fejős­házban a Vendéglősök részvény­társasága foglal el 2 lakást. A Major-utcában néhai Kiss Ká­roly táblabiró házában a tiszti ét­kezde 2 lakásban van. A Garay-téren a Szekszárdi Nép­bank épületének egy lakását az áll. rendőrség bűnügyi osztálya és be­jelentő hivatala bérli. A Bezerédj-utcában a dr Steiner Lajos-féle ház 3 lakásában van a református iskola és gyülekezeti ház, az emeletes dr Mayer Gyula ház 3 lakását a Hungária Villamos- sági R.-T. irodái bérlik, a dr Kra- molin-féle házat 4 lakással meg­vette az Isteni Megváltó Leányai szerzet iskola és rendház céljaira, a i Szekszárdi Takarékpénztár egy lakásában van a M. Kir. Kereske­delmi Hivatal, a Telkes-féle ház egy lakásában van a Szekszárd—Bátai Ármentesitő Társulat. A Béri Balogh Ádám utcában az uj kórház céljaira megvásároltak és leromboltak 4 házat 4 lakással, leg­újabban a gyermekgyógyászati ősz­1942 február 25.

Next

/
Thumbnails
Contents