Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-12-24 / 96-97. szám
TOLNAMEGYEI ÚJSÁG bántom benned s rajtad keresztül Istent I Hazánk, nemzetünk, hazánk és nemzetünk vezetősége, e haza min* den polgára kész arra, hogy Isten vezetése mellett nekilendüljön az uj, alkotó idők kötelességeinek. Nincs senki, aki ne készülne az uj béke szebb korszakának munkáira. Kezünkben fegyver, de kötés is. 1 Sebeket osztó szerszám, de sebeket gyógyító balzsam is. Ám utolsó lehelletünkig állunk a magunk igaza mellett. Meg nem törünk, meg nem rendülünk ; a végső győzelemig vívjuk harcunkat. Ennek súlyát enyhíti hitünk, borzalmait, gyászát elviselhetővé teszi az, hogy bennünk a megváltás akarata, karácsony üzenete, öröme él s az idők teljességében kiárad az életre. Szivünkben Jézus jár 1 .. . S mi vele megyünk. Tudjuk, hogy nála nélkül nem bírnánk az idők terhét. Könnyeink az ő könnyei s az öröme a mi örömünk. Jézusban találkoznunk kell. Teljes a nemzeti egység A miniszterelnök felsőházi beszéde Kállay Miklós miniszterelnök a felsőház költségvetési vitájában nagy beszédet mondott és mindenekelőtt megállapította, hogy politikánk előterében a magyar külpolitika áll. Külpolitikai kérdésekben alig-alig talál nézetkülönbséget. Nagy öröm* mel szegezi le, hogy a magyar külpolitikában a nem- zeti egység tántoritatlanul megvan és ez egyik nagy erőforrása annak a munkának, amelyre szükségünk van, hogy a magyarság a maga nagy harcát a ránk következő időkben is megvívja. A magyar külpolitikában egységes lett a felfogás és ennek az egységnek előterében csak ugy a külpolitikában, mint a belpolitikában, két tényező áll. Az egyik a törhetetlen hűség, köteles- ségteljesitésre való elhatározás, vállalt kötelezettségeink, vállalt feladataink és a nemzeti célokat szolgáló vállalkozásaink teljesítése. A másik pedig a magyar nemzeti függetlenségnek és önállóságnak ezzel kapcsolatos kihangsulyozása. Segítséget adni, a háborúban résztvenni és a barátokat támogatni csak az tud, aki erős és önálló. A miniszterelnök örömmel állapítja meg, hogy a nemzeti egység talán soha olyan mértékben nem volt meg ebben az országban, mint amilyenekkel most nem a kormány, de az egész nemzet örvendetesen dicsekedhet. Ugy látja, hogy a magyarság erőforrásai ebben a külpolitikai egységben és belpolitikai légkörben ma sok tekintetben megközelítik a teljes egység vonalát és olyan mértékben erősödtek meg, hogy a jövőre vonatkozó optimizmusunknak leghatározottabb és legbiztosabb bázisa ez a két tényező. Most is varinak szélsőségek min- ' den irányban és ha esetleg hangosnak is mutatkoznak, mégis le kell szegezni, hogy ezek nagyon jelentéktelen szerepet játszanak ebben az országban. Katonai vonatkozású kérdésekre áttérve, a miniszterelnök mindenek- előtt azzal foglalkozott, hogy milyen kötelességek terhelnek bennünket a messzi orosz harctéren küzdő katonáinkkal szemben. Elsősorban az, hogy a lehető legjobb felszerelést kell adnunk katonáinknak. A magyar kormány ezt a kötelességet százszázalékosan teljesiti, nem azért, mintha erre bármilyen kötelezettségünk volna a szövetséges Németországgal szemben, hanem azért, mert ez kötelesség abban a pillanatban, hogy a magyar katonát kiküldtük a harctérre. Ugyancsak kötelesség a magyar katonával szemben az itthonmaradottairól való gondoskodás. Azt hiszi, hogy az újabb hadi- segélyrendelettel ennek a kötelességnek teljes mértékben megfeleltünk azonkívül pedig a Bajtársi Szolgálattal és más karitativ intézményekkel is segítségükre állunk. — Ugyancsak megfelelőnek mondható a rokkantak ellátása is. Gondoskodnunk kell a rokkantaknak, hadiárváknak és hadiözvegyeknek a polgári életben való olyan elhelyezéséről, hogy hasznos és öntudatos, egyenrangú tényezői legyenek a magyar társadalomnak. Ezen a téren megfelelő előkészületek, sőt eredményeket felmutató munkálatok is vannak már. Elég a rokkantak elhelyezésével foglalkozó külön intézmény, az ONCSA és az önálló- sitási alap ezirányu működésére hivatkozni. Ugyancsak kell foglalkozni a hazajövő leszerelt katonákkal is, hogy azokat megfelelőképpen visszavezessük a polgári életbe. Gazdasági kérdésekről szólva, a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a kormány teljesen tisztában van a mai gazdasági kérdések súlyosságával és igen nagy erő kell hozzá, hogy ezt a kritikus időt átéljük. Erőforrásaink megvannak. A magyar gazdasági erővel, abban, hogy ma már közelebbről látjuk a teendőket és abban, hogy minden energiát és ez alatt elsősorban erejét, felhasználunk, hogy kitűzött feladatainkat megvalósítsuk. Már egyszer rámutatott arra, megtévesztő felfogás volt az, hogy Magyarország tejjel-mézzel folyó Kánaán. Baj nem lehet, de múlhatatlanul szükség van megfelelő szervezésre, a készletek gyűjtésére és a szétosztás megszervezésére. Meggyőződéssel és teljes felelősséggel állítja, hogy ennek az éviiek a nehézségéit leküzdve a jövő gazdasági évben, az uj megszervezéssel már könnyebben tudjuk a gazdasági élet nehézségeit áthidalni. A tőkeellenes hangulat és a takarékosság kérdésst érintve, a miniszterelnök hangoztatta, hogy mindnyájan boldogok leszünk, ha a meglévő tőkénket, az egész nemzeti vagyont át tudjuk menteni a háború utáni időkre. Az uj tőkegyűjtésnek lehetőségét és szükségét azonban nem látja olyan elsőrendű problémának, sőt abban ugy politikai szempontból, mint gazdasági szempontból, sok tekintetben hátrányosságot és kifogásolhatóságot lát. Hogyan takarékoskodjunk, hogyha nem gyűjtünk tökét? Abból a jövedelemből kell takarékoskodni, amely normális körülmények között rendelkezésünkre áll. A takarékoskodásnak egyik része áz, högy bizonyos összeget félreteszünk. Fontosabb része az, hogy életnívóinkat lehetőleg csökkentsük, szerényebben ruházkodjunk és szerényebb legyen a terített asztal is. Végül a miniszterelnök megállapította, hogy szociálisabb világ felé haladunk. Magyarország ezt megérezte már évtizedekkel ezelőtt és gazdag szociális programokra tekintünk vissza. Ezen az utón tovább kell haladnunk. Befejezésül hangoztatta a miniszterelnök, hogy sohasem szabad elfelejtenünk, hogy olyan súlyos időket élünk, amilyen talán kevés volt a magyar történelemben. Ha lelkileg nem ingunk meg és ha erőnket megfelelőképpen használjuk, kül- és belpolitikai vonalon egységesek leszünk, akkor olyan erő- gyüjteménnyel mehetünk neki a legkritikusabb időknek, amelyeket minden kialakulásnál számításba kell venni. Csak magunk tudjuk kérdéseinket megoldani, ha megint azzal a hittel és lelkesedéssel rendelkezünk, mint az 1848 előtti csodálatos fellángolás volt és amilyennel az akkori nagy krízis elé mentünk. Ezt kéri az egész nemzettől. Befejező szavaiban a miniszterelnök a karácsonyi ünnepek előtt a magyar törvényhozás és az egész nemzet szeretetét, üdvözletét tolmácsolta a Don partján őrt álló magyar katonáinknak, A miniszterelnök nagy tapssal fogadott beszéde után a felsőház általánosságqan elfogadta az 1943. évi állami költségről'szóló törvényt- javaslatot. 1942 december 24. A női honvédelmi munkaszolgálat. A ma háborújában mindenki részt- vesz, mindenki katona: a honvéd, a polgár, a harctéren küzdő és az itthon dolgozó, a férfi és a nő egyaránt. A férfi fegyverrel kezében küzd a haza határaiért, de a nőre nagy feladat hárul: helyettesítenie kell azokat a férfiakat, akiket a műhelyekből, gyárakból és az irodákból elszólitott a munkánál is nagyobb kötelesség. A honvédelmi törvény lehetőséget nyújt arra, hogy elrendeljék a nők kötelező munkaszolgálatát és igy töltsék be az üresen maradt munkahelyeket. Eddig azonban nem került sor a kötelező munkaszolgálat bevezetésére, hanem önkéntes jelentkezés alapján kezdődött meg a női munkaerők toborzása, nyilvántartásba vétele és részbeni munkába állítása. Az önkéntes női munkaerők toborzása egyre szélesebb körben indult meg országszerte. A Női önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet propaganda osztályának országos vezetője báró Karg Györgyné a napokban sajtófogadáson ismertette a most Budapesten meginduló toborzó munkát és Sturm Dénes m. kir. ezredes, országos felügyelő külön hangsúlyozta azokat a körülményeket, amelyeket a toborzást végző hölgyeknek munkájuk során figyelembe kell venniök. A NÖHM hölgyei a legközelebbi napokban megindulnak és sorra járják a budapesti lakóházakat, mindenkit felkeresnek, feljegyzik az önként jelentkezők adatait és megadják a szükséges felvilágosításokat Ezt a nehéz felelősségteljes, honvédelmi szempontból annyira fontos munkát önzetlenül és önként vállalták, a NÖHM megbízott hölgyei, akik a múlt szombaton tettek esküt ünnepélyes külsőségek között a budapesti Újvárosházán. Az esküt tett toborzó hölgyekhez Sturm Dénes m. kir. ezredes, országos felügyelő intézett beszédet. Vitéz Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter felesége, az Egyesült Női Tábor Országos elnöke meleg hangon emlékezett meg a magyar asszonyok kötelességvállalásáról. Sturm Dénes m. kir. ezredes, a NÖHM országos felügyelője különben hétfőn este 7 óra 50 perckor rádióbeszédet intézett a magyar nőkhöz, amelyben hangsúlyozta azokat a nagyfontosságu hazafias feladatokat, amelyek a most dúló háhoru folyamán rájuk várnak. Ä hazának a polgári munka arcvonaján sok női munkaerőre vari szükségé — mondotta többek között az országos felügyelő — mert a férfimunkaerőt hdyettestteni heti. A háború kedvező befejezésének a termelés zavartalan folytonossága ugyanolyan előfeltétele, mint a fegyveres döntés. Á.
