Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-12-12 / 93. szám

TOLNMEGYŰ DJSlfl 1942 december 12. mi különbek vagyunk másoknál, különb életformák között élünk, mint mások. Nálunk a kisbirtokos osztály fejlődésben van és gyara­podik. Ahol kritizálnak bennünket, éppen ott sorvasztották el a kis* parasztságot, mert mindent elnyo­mott a szabad verseny meg nem alkuvó kiméletlensége. A miniszterelnök ezután foglal­kozott a törvényhozási összeférhe­tetlenség kérdésével és rámutatott arra, hogy itt főképpen erkölcsi kérdésről, a közéleti etika kérdésé - ről van szó és a maga részéről uj szigorúsággal kívánja érvényesíteni saját pártjában a megfelelő* fel­fogást. Alispán! Jelentés Bejelentettük már, hogy Tolna | vármegye törvényhatósági bízott- | sága folyó hó 16-án tartja téliren- | des közgyűlését. Ehhez Szongott j Edvin alispán részletes időszaki je­lentést terjesztett, beszámolván az összes közigazgatási ágazatok min­den eseményéről. A jelentés meg­hatóan hazafias, lendületes beveze­tőjét lapunk élén közöljük, ezt kö­vetően jelenti az alispán, hogy az egész vármegyei és községi igaz­gatás továbbra is teljes erejét a honvédelmi célok szolgálatába állí­totta és szinte emberfeletti erővel igyekszik megbirkózni azon sok­oldalú és felelősségteljes feladatok ellátásával, amelyek a háborús vi­szonyok természetszerű következ­ményei. S ha e felmerült panaszo­kon és sérelmeken sokszor segíteni nem is tudunk, mindenkor igyeke­zünk a hozzánk fordulókat jó szív­vel megnyugtatni, a szükséges ta­nácsokkal ellátni és útbaigazítani, tyajd közli, hogy az amúgy is kis létszámú vármegyei és községi tiszt­viselői kar a szükségszerű bevonu­lások folytán még jobban meg­apadt. Ismerteti ezután az 1942. évi vár­megyei közszolgáltatások kivetési és beszedési eredményét, nevezete­sen a vármegyei pótadót, a várme­gyei útadót, a községi közmunka- váltságot, a vármegyei ebadót és a tenyészállat dijakat. Az előadottak­ból megállapítható, hogy a várme­gyei pótadónál és vármegyei út­adónál a befolyt összeg majdnem eléri a folyó évre kivetett összeget s minden remény megvan rá, hogy december hó végéig a kivetett ősz­szeg teljes egészében befolyik. A vármegye fizetési kötelezettségének mindenben eleget tett. A vármegye 107 községének 1940. évi zárszámadását a várme­gyei számvevőség felülvizsgálta. — A felülvizsgálat eredménye, hogy 1940-ben a vármegye 107 községé­ben 50 község volt olyan, mely a Szükségletét a folyó bevételből fe­dezni nem tudta, igy a kiadásai fe­dezésére a múlt évekről maradt készpénz készletét vette igénybe. A készpénz felhasználása jórészt pót­költségvetés utján történt, vagy pe­dig a zárszámadás során lett indo­kolva. Az 1940. évi zárszámadási évet csak Paks, Magyarkeszi, Ke- szőhidegkut és Szakadát községek zárták hiánnyal. A hiány megszün­tetése végett a szükséges intézke­déseket megtették. Az alispán a községek 1943. évi költségvetését a járások székhelyein — a múlt évekhez hasonlóan — felülvizsgáltatta s javaslata eredmé­nyéről készített összesítő kimutatá­sokat december hó 3-án a m. kir. belügyminiszterhez jóváhagyás vé­gett felterjesztette. Ezek előrebocsátása után közli az alispán, hogy a vármegyei ala­pok és alapítványok október 30-iki állaga a következő: Háztartási alap ................... . 131697*71 Kö zúti alap ............................ 163985 88 Nyu gdíjalap ........ 2972964 Vegyes alap ........ 137616 54 Ebadó alap ........ 279949'— Állattenyésztési alap .... 59383 16 Nép- és családvédelmi alap . 7725722 Községi segélyezési alap . . 41858.46 Horthy Miklós-kOzkórház alap 2972*25 Hordójelzési alap.................... 3063*16 Gyám pénztári alap................ 578349*16 Ár víz és belvízkárosult, alap 36084*20 Együtt: 1541946 50 Hosszasabban emlékezik meg az alispán a szociális közigazgatás ke­retében arról, hogy a nyári mező- gazdasági munkák idején a mező- gazdasági munkások és törpebir­tokosok összes munkabíró család­tagjai a téli megélhetés biztosítása céljából a földeken dolgoznak. Az ily foglalkozású szülők gondozat­lan gyermekeinek napközi meg­óvása céljára mindenütt nyári gyer­mekotthonok felállítását rendelte el, ahol annak létesítése szükségesnek mutatkozott. A falusi gyermekek nyári gondozásán kívül a gyermek- otthonok elsőrendű feladata volt a gyermekek egészségügyi védelme s a falu egész társadalmának szociális nevelése. A gyermekotthonok vezetését 16 községben óvónő, 3 községben ta­nítónő, 1 községben tanitónőjelőlt, 3 községben 8 középiskolán felüli végzettséggel bíró nő, mig 17 köz­ségben 4—8 középiskolai végzett­séggel bíró nő látta el. A gyermek- otthonok egységes és szakszerű ve­zetésének biztosítása céljából junius hó 30. napján és julius hó 1—2. napján Dombóvár községben a ve­zetők részére tájékoztató értekezlet volt. A helyi hatóságok és a tár­sadalom megértette az akció jelen­tőségét s igy támogatásukkal a nyári gyermekotthonok eredményes mun­kásságot fejthettek ki. Szeptember hó 1. óta a Tolna­vármegyei Közjóléti Szövetkezet házvételre egy családnak 800 P kölcsönt, házépítésre és tatarozásra 4 családnak összesen 4600 pengő kölcsönt, egy-egy tehén vásárlá­sára 5 családnak összesen 5400 P kölcsönt, szamár vételére egy csa­ládnak 360 P kölcsönt; két ló vé­telére 1 családnak 1300 P kölcsönt, gazdasági felszerelésre egy család­nak 1700 P kölcsönt, bútor beszer­zésére 1 családnak 500 P kölcsönt, varrógép vásárlására 1 családnak 500 P kölcsönt, 1 családnak pedig 800 P kiskereskedői kölcsönt jut­tatott. A sokgyermekes családok részére a folyó évben épülő 77 ONCSA ház közül Szekszárdon 25 ház tető alatt van, sőt 2 ház kivé­telével a külső-belső vakolás és a betonburkolat is kész, Őcsény köz­ségben 15 ház tető alatt van, amely­ből 10 ház külső-belső vakolása is elkészült, Szedres községben 4 ház tető alá került, 2 háznak pedig az alapjai vannak készen, Tolnanémedi községben 6 ház tető alatt van, Iregszemcse községben 19 ház tető alá került, 5 épület falegyenben van, 1 ház építése pedig téglahiány miatt megkezdhető még nem volt. A tavasz óta beállott drágulás következtében egy lakóház építése az előirányzottnál magasabb ősz­szegbe fog kerülni, miért is az épít­kezések befejezéséhez az Országos Szociális Felügyelőségtől kénytelen volt az alispán 100.000 pengő pót­ellátmányt igényelni. Ugyancsak pót­ellátmányt igényelt éspedig 200.000 pengőt állami elővásárlás utján a sokgyermekes családok főldhözjut- tatása céljára. Részletesen beszámol az alispán a vármegye közellátásáról is, ismer­teti a hivatalos rendelkezéseket, majd felemlíti, hogy a sérelmes és a lakosság által jogosan felpana­szolt kukoricarendelet végrehajtása során a vármegye köteles lett volna 474.000 q morzsolt tengerit beszol­gáltatni. Vitéz Madl Kovács Imre fő­ispán a közellátásügyi minisztérium­ban több ízben folytatott tárgyalása eredményeként a miniszter a vár­megye területéről beszolgáltatandó kukorica mennyiségét 380.000 q-ra csökkentette, egyben felhatalmazást adott a főispánnak, mint közellátási Á V A U T szekszárdi autóbuszüzem téli menetrendje ___________Érvényes: 1942. évi november hó 2-tól. 60 0 X 7 00 12*30 8*55 1420 14 30 — 18*05 V Dunaföldvár—Saekszárd Dunaföldvár községháza _ Pa ks pályaudvar_______ Sz ekszárd (Szekszárd-Szálló). Szekszárd—Hagyarkeszi y Szekszárd (Szekszárd-Szálló). Magyarkeszi postahivatal_ . z Csak hétköznap közlekedik. x * 18*15 11*10 17 10 9*20 15 10 9*05 5 35 — kormánybiztosnak arra, hogy a vár­megye területén belül az egyes já­rásokban, illetőleg községekben a kivetett mennyiséget csökkentse, vagy emelje. A kukoricarendelettel egyidőben jelent meg m. kir. minisztériumnak a rendelete a sertéshizlalás szabá­lyozása tárgyában. A rendelet le­hetőséget nyújt a magánháztartá­soknak és a közületeknek arra, hogy a sertéshizlalással foglalkozó gaz­daságokkal, vagy termelőkkel bér­hizlalás! szerződést kössenek. Azok­nak a községeknek, amelyeknek zsirellátása a hizlalási szerződésben lekötött sertések levágásig bizto­sítva nincs, a közellátásügyi minisz­ter utal ki zsírt, vagy margarint. 1 Tejellátással kapcsolatban lénye­ges változás nincs, a tej egyes köz­ségekben kevés s ennek oka a hiányos takarmányozás folytán elő­állott gyengébb tejhozam, illetve a tejnek Budapestre szállítása. Tüzelőanyagellátás tekintetében érkeztek be az alispánhoz pana­szok, annak ellenére, hogy a föld- mivelésügyi miniszter a tavalyi 104.000 ürméter tüzifakontingeast 137.000 ürméterre emelte fel, de a panaszok oka az, hogy a lakosság nagyrésze szükségletén felüli kész­letet gyűjtött össze, ezáltal elvonta az arra rászorulóktól a tűzifát. Elő­reláthatólag a földmivelésügyi mi­niszter az egyes erdőgazdaságok­nak tőbbtermelést fog engedélyezni s igy a még fennálló hiány pótol­ható lesz. A mosószappanellátás biztosítása érdekében a közellátásügyi minisz­ter körzeti szappanfőzők felállítását rendelte el és e rendelet végrehaj­tását Tolnavármegye Közjóléti Szö­vetkezetére bízta azzal, hogy az arra alkatmas szappanfőzőket támogassa, illetve zsiradékgyüjtést szervezze meg. A közellátásügyi miniszter akciót indított az arra rászorult gazdasági cselédek és munkások felső- és alsóruhanemüvel való ellátása tár­gyában is és az igények részbeni biztosítására bekecs, felsőruha, Vá­szon-, flanelt- és barchendanyagot bocsátott rendelkezésre. E készle­tek szétosztása, illetve a kijelöl tex­til-kiskereskedőkhöz való juttatása folyamatban van és az akcióban részesülő gazdaságok, habár igényi- lésükhöz viszonyítottan csökkentett mennyiségben is, de a közeli na­pokban a kiutalt árukat megkapják. Cukorellátásban hiány nem mn- tatkozik, lényeges panasz nem me­rült fel. A közegészségügynek igen rész­letes ismertetését követően a tan­ügyről emlékszik meg az alispán. Erre vonatkozó jelentésének érde­kesebb részletei, hogy a nem állami iskolafenntartók terhein kíván köny- nyiteni a vallás- és közoktatásügyi miniszter azon rendelkezése, mely­nek alapján a kir. főigazgató egyes nemzeti kisebbségi iskolákban leg­alább 10 magyar tanuló beiskolá­zása esetén szervezett külön ma­gyar tagozat vezetésére teljesen ál-

Next

/
Thumbnails
Contents