Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-12-12 / 93. szám

1942 debember 12. Karácsonyi nlóntíéKok beszerezhetek TÓTH JAMS ékszerésznél Szekszórd, Kaszinóbazár Pontos óra- és ékszerjavitó műhely I lamkőltségen állami helyettes taní­tókat küldött ki a következő nép­iskolákhoz: a tabódi rk., a mucsi rk., a németkéri rk., a várdombi rk., a csibráki rk. és a dunaköm- lődi rk. népiskolához. Vármegyénk 237 népiskolája közfii 62 népisko­lában teljesen német, vagy vegye­sen magyar-német nyelven folyik az oktatás. A gondviselő ezirányu ké­relmeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter minden községben hiány­talanul teljesítette. Híven a m. kir. kormánynak a nemzetiségi kérdés­ben követett egyenes és őszinte po­litikájához. Nagy körültekintéssel és áldozatkészséggel történt gondos­kodás a szórvány-magyar tanköte­lesek neveléséről, oktatásáról és szükség esetén teljesen államkölt­ségen magyar családoknál való el­helyezéséről. Minden családi elhe­lyezésben részesülő magyar tankö­teles gyermek után a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter községekben 40 P, városokban pedig 50 P havi ellátási dijat utalványozott ki. Ingyen tankönyvekkel és taneszközökkel való ellátásuk most van folyamatban. Megtudjuk ezután a jelentésből, hogy a Vármegyei Iskolánkivüli Nép­művelési Bizottság 1942/1943. évad­beli munkatervébe felvétetett a jóvá­hagyott előadási tervezetek alapján 2582 előadás s 28 különféle tan­folyam. A népművelési egységek összes száma 4282. Megemlékezik a jelentés a test­nevelésről, a mezőgazdaság állásá­ról, ebben a vetőmag és a tenyész­állat akciókról. A kiépített törvényhatósági és vi­cinális utak — úgymond az alispánt jelentés — az országos átlaghoz viszonyítva, elég jó állapotban van­nak. Leginkább javításra szorulnak a tamási és dombóvári járás egyes, a vasúttól messze fekvő utjai. Ezek­nek teljes teritéses hengerléssel való helyreállítására a jövő évi költség- vetésben gondoskodás történt. Saj­nos, a makadám utak igen meg­érzik, hogy a háborús években, 1941. és 1942. években a kellő fenn­tartáshoz szükségesfedanyagotcsak részben kapták meg. Ennek oka a közismerten fellépett vagon- és köz­úti fuvarhiány. — A vagonhiányon sajnos, a törvényhatóságnak segí­teni nem volt módjában, a közúti kifuvarozás nehézségein segített né­mileg az a körülmény, hogy a kő- szállitás részben bérelt teherautó­kon történt, részben ahol nagyobb tömegekről volt szó, ott egyes köz­ségek gazdái állottak össze és szállí­tották ki az anyagot abból a cél­ból, hogy községük határában az útjavítási munkálatokat el lehessen végezni. így történt az anyagszálli­TOUUMEflTB OJSifl $ tás Bátán, Iregszemcsén, Tamásin, Pincehelyen. A vármegye állategészségügyi helyzetéről szóló részből megtud­juk, hogy a lépfene 5 község 6 udvarában, a rühösség 2 község 2 udvarában lovakon, a sertéspestis 3 község 6 udvarában, a sertés- orbánc 2 község 8 udvarában, a baromfipestis 1 község 1 udvará­ban nyert megállapítást. A közbiztonság és közrend te­kintetében a helyzet kielégítő. Fel­tűnő emelkedést mutat az árdrágító visszaélések, valamint a közellátási kihágások miatt tett feljelentések száma, ami nemcsak azt bizonyítja, hogy a lakosság egy része még mindig nem akar alkalmazkodni a kivételes helyzethez, de azt is mu­tatja, hogy az ellenőrzés a lehető­ség határain belül megvan. Az alispáni jelentés megemlíti végül, hogy egészen rövid időköz­ben két nyugalmazott vármegyei fő­tisztviselő tért meg az örök hazába, Bilkei Pap Gyula vármegyei helyet­tes árvaszéki elnök és Ujfalussy Sán­dor vármegyei másodfőjegyző 'el­hunytak. Kedves és szeretetreméltó tagjai voltak a régi vármegyei tiszti­karnak, szolgálati idejük nagy része nyugodt idők napjaira nyúlik visz- sza, midőn a közigazgatás útja ki­taposott nyomokon vezetett. Emlé­küket kegyelettel fogja megőrizni a vármegye. Bányászok szentle Irta: dr Sudár Dezső Nincs nagyobb ünnep bányavidé­ken, mint december negyediké: Szent Borbála napja és önként fel­merül a kérdés, miért választották a bányászok védszentjüknek éppen Őt: a nőt és a vértanút. A 10. századból származó legenda szerint a rendkívüli szépségű és eszü lányt előkelő atyja féltette a keresz­ténységtől. Ezért magas tornyot építtetett és abba zárta lányát: így akarta távol tartani a keresztény­ségtől. Úgy iátszik, hogy Szent Borbálát a bányászok azért válasz­tották védszentjüknek, pártfogójuk­nak a nehéz földalatti munkában, mert észrevették a hasonlatosságot Szent Borbála és a bányász élete között. Az elzártságban, a földalatti folyosókon, tornyokban töltött hu­zamosabb idő által a bányász osz­tozik Szent Borbála sorsával. Szent Borbála tudta, mert átélte, hogy mit jelent sötétségben, elzártságban élni az élet nagy részét olyan helyein, ahol Isten áldott napégitestje sem világit. Szent Borbálát pogány édesapja azért zárta el a toronyba, hogy igy — a külvilággal ne érintkezzék és kiverje fejébőj Krisztust, a keresz­ténységet 1 Azt hitte, hogyha leánya szobája sötét lesz, a lelke is azzá válik. Tévedett. Sokan akartak már szállást csinálni az istentelenségnek a bányászok között is: ahelyett, hogy Szent Borbála hitbátorságát adták volna lelkűkbe a veszélyes munkában, a földalatti folyosókon. Néha sikerült a lázadóknak az isten- telenség és az elégedetlenség szí­tásával megnyerni a bányászságot, pedig a bányásznép előbbre volna minden tekintetben, ha nem hall­gatott volna azokra, kik Isten és haza ellen uszították. De, aki bedült nekik, hamarosan belátta és nap jainkban is ugyancsak láthatja, hogy csak ugródeszka volt a szegény munkás; hiszen szép szóval, be­csületességgel, isteni hittel többre lehet menni a föld fölött és föld alatt, mert a Munkás Krisztus nem ellensége a munkásnak és az ő nyomdokain munkás-jólét fakadt A kereszténység hirdeti, hogy méltó a munkás az ö bérire, a munkások bérének elvonása — égbekiá ltó vétek, akkor volna igazi jólét a földön, ha lent és fönt, kis és nagy em­ber egyformán betartaná Krisztus tanítását. Igazságot, szeretetet 1 Tör­vény van, csak szerinte is kellene élni, végre kellene hajtani 1 Szent Borbála az elzárkózottság- ban is közelebb jutott Istenéhezi Itt a szenvedésben lett igazán ke­resztényi A csillogó fekete gyémán­tokban, kőpalákban, rétegeződések- ben ismerje fel a bányász Isten kezének munkáját, akadjon rá a legfőbb Munkaadóra, Istenre! Ha munka közben a teste fekte lesz is, lelke ne. legyen azzá. Miként a legenda mondja, Szent Borbála felbőszült atyja először nekiesett leányának, (kereszténysége miatt és mert vonakodott egy elő­kelő pogánnyal házasodni) — azután följelentette, végre sajátkezüleg vég­zett vele. Vértanú lett a lány. A bányászok közül ebben is igen so­kan követik Szent Borbálát. Gon­dolok itt azokra a szegény ember- testvéreinkre, akik valaha, de külö­nösen az utolsó Borbála nap óta vértanúi, áldozatai lettek á nehéz hivatásnak, életükkel, vérükkel fizet­tek és gondolok minden bányászra, aki a vértanú bányász életet, az ezer veszélyt vállalja családja és hazája boldogságáért. . Tehát van kapcsolat a bányász és Szent Borbála között. A rossz­májnak még azt is hozzátehetik a fentiekhez, hogy a bányászok a - nevet is elemezték, amikor véd- szentet választottak I Bor—bál—a. A bor és a bál! A bányász szereti a bort is, meg a bált is! Legyen is jókedve a nehéz munkásnak : ; annál inkább is, mert a tisztessé­ges jókedv visszaadja a munka­kedvét. Csak a bort és a bált meg ne sirassa soha az erszény, család és egészség. Csak ez a borbálái jókedv se legyen temetése tisztes­ségnek és becsületnek ( Tehát a név-elemzésben is meg* találhatják a bányászok a kapcso­latot Szent Borbálával. De találják meg úgy is, hogy ha ittál utánoz­ták Szent Borbálát azzal, hogy éle­tük legszebb éveit, elzártan, föld­alatti folyosókon, töltik -- utánozd abban is, hogy ez a, nehéz élei vigye is közelebb őket Istenhez, a kereszténységhez* És végül, hogy Istenért, hazáért,, családért szívesen folytassák ezt á vértanút életei 2$

Next

/
Thumbnails
Contents