Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-01-28 / 7. szám
Lapunk mai számának melléklete a „Tolnamegvei Gazda“ II!B. Molynni, ______________ ___ iukntrd, 1942 juiuír 28. (Szerda) TO LNAMEGYEI ■etenként kétszer megjelenő keresztény politikai és TÁRSADALMI lap 7. szán. Szerkesztőség és kiadóhivatal : SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: Ső Égé ;eez evre Előfizetési dij: 12 pengő || Félévre A közellátás rendezése Hogy Magyarország közellátása zavartalanul nyugodt és biztos alapokon nyugszik, az elsősorban annak a gondosságnak köszönhető, amellyel illetékes hatóságaink, a készleteket számbavették és elosztották. Ebben a vonatkozásban éppen a közelmúltban jelent meg néhány nagyfontosságu rendelet. Bevezették országos viszonylatban a kenyérjegyrendszert, ismét szabályozták a hústalan napokat és pontosan megszabták a vendéglátó üzemekben kiszolgáltatható ételek számát, minőségét, mennyiségét. A kenyér-, illetve zsirjegy országos bevezetése megszüntette a kettős ellátás lehetőségét s a kenyér- és zsirváltójegyek rendszeresítése igen tekintélyes megtakarítást eredményezett. Közellátásunk nyugalma érdekében feltétlen szükség van az általános és öntudatos takarékosságra. A takarékosság szabályainak betartása nemcsak az illetékes hatóságok kötelessége, hanem az élelmiszereket forgalombahozó iparüzőké és a , fogyasztóké is. Becsületes szándék és hazafias önmérséklet biztosítja a közellátás nyugodt menetét s a nemzet szempontjából olyannyira döntő jelentőségű takarékosság elve igazán csak akkor érvényesülhet, ha eladó és fogyasztó egyaránt szigorúan betartja a köz érdekében hozott közellátási rendelkezéseket. Az eladónak szigorúan ragaszkodnia kell a rendelkezésekhez, de maga a közönség is köteles megakadályozni az esetleges visszaéléseket. És a fogyasztóközönség külön kötelessége, hogy ahol visszaélést, vagy mulasztást tapasztal, ott közbelép és észleleteit nyomban közli az illetékes hatóságokkal. Az életbeléptetett rendelkezések alkalmasak arra, hogy elérjék a mindannyiunk érdekében kívánatos célt, éppen ezért a közellátási miniszter a jövőben hatékonyabban fogja ellenőriztetni, hogy intézkedéseit megfelelően hajtják-e végre, rendelkezéseit pontosan tartják-e be. Ez az ellenőrzés éppen áköz érdekében egészen szigorú lesz, a megtorlás az eddigieknél jelentékenyen súlyosabb lehet, amennyiben megvan a lehetősége annak, hogy visszaélés esetén megvonják az iparengedélyt is. Mi nden remény megi ■i1ir,iiina(TT-*ii — Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden szerdón és szombaton* Előfizetési dijak és hirdetések,, valamint a lap szellemi részét illető 6 pengő | közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Ilii- de lések árai: Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövogoldalon egv hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi Uir nyilttér som I P, minimum i P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 rom terjed ölemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő. . Allástkeresöknek 60 százalék engedmény. van azonban arra, hogy e súlyos bünletésre legfeljebb elvétve kerül a sor, mert a fegyelmezett magyar társadalom megérti az idő szavát s iparos, kereskedő és fogyasztó egyaránt teljesiti hazafias köteles? ségét, amelynek ma egyik első parancsa a takarékosság és a köz? ellátási rendelkezések lelkiismeretes betartása.. Széchenyi emléktanfolyam Nakon A Magyar Élet Pártjának kulturális szakosztálya f. hó 17-től 24-ig Nakon országépitő tanfolyamot rendezett a legnagyob magyar emlékére, melyen előadásonként átlag 100—150 hallgató vett részt. Az előadásokat a róm. kát. iskola tantermében tartották. Január 7-én volt az ünnepélyes megnyitás. Bdrd Ferenc plébános, helyi elnök üdvözlő dr . Halmos Andor nyug. tanügyi főtanácsost, a MÉP vármegyei központi titkárát s a nagyszámú hallgatóságot, fölkérte a tanfolyam megnyitására dr Halmos Andort, aki beszédében a tanfolyam jelentőségére a magyar nemzet egységének fontosságára és nemzeti jelentőségére mutatott rá. Állandó nagy figyelemmel kisért, rendkívül érdekes fejtegetéseiért Bdrd Ferenc mondott köszönetét az előadónak. Majd Bdrd tartott „A magyar szociálpolitika ujiránya“ címen s Iván József rk. tanító „A magyarság küldetése a Dunavölgyé* ben“ cimen előadást. Mindkét tanulságos előadást zajos tapsokkal köszönte meg 'a hallgatóság. Január 18-án dr Halmos Andor a rádió és sajtó nemzeti feladatairól, Horváth József tanító a szövetkezetekről sdr Klapka János körorvos az egészségvédelmi intézkedésekről; 20 án Bdrd Ferenc a nyolcosztályos népiskoláról, Szíjártó Emil körjegyző az időszerű kormány- intézkedésekről s Bdrd a mezőgazdasági munkások érdekében kibocsátott rendeletekről; 22-én Bdrd a földbirtok politikáról, Szíjártó folytatólag az időszerű kormányintézkedésekről s Bdrd az uj munkabér- rendeletekről s a mezőgazdasági munkás szociális biztosításáról tartottak érdekes előadásokat. A tanfolyam ünnepélyes bezárása folyó hó 24 én volt vitéz Madi Kovács Imre főispán részvételével. A Nakra érkező főispánt, a kíséretében érkezett dr Halmos Andor nyug. tanügyi főtanácsost és dr Sigora Miklós főispáni titkárt Bdrd Ferenc plébános fogadta és üdvözölte. Majd Szíjártó Emil körjegyző, dr Klapka János körorvos, Horváth községgel s lakóival tett s Isten áldását kérték főispánunkra s családjára. Vitéz Madi Kovács főispán meghatva köszönte meg az üdvözlő szavakat, rámutatott a mai nehéz időkben a magyar összefogás szükségességére s Isten áldását kérte naki polgártársaira. Ezután Bdrd Ferenc plébános „A falu és az önellátás" s Horváth József tanító „A szövetkezés anyagi előnyei“ cimen tartották meg záró- előadásaikat. A mindvégig tanulsá* gos előadásokat nagy figyelemmel hallgatták. Az előadások végeztével Bdrd Ferenc memorandumban foglalva adta át főispánunknak a község vitális érdekeit feltáró kéréseket, melyek érdekében főispánunk minden lehető támogatást megígért. Ezután a tanfolyam legszorgalmasabb hallgatóit jelvénnyel s 1—1 könyvvel jutalmazták meg, mire a főispán és társasága lelkes ünneplés közben hagyta el a termet, hogy visszautazzon székhelyére, míg a nakiak egy feledhetetlen és kedves látogatás s egy tanulságos tanfolyam lelki kincseivel gazdagodva folytathatják munkájukat. József kántortanitó és Vörös Gábor községi bíró keresték fel a közszeretetben álló főispánt, kit ]/örÖs Gábor biró üdvözöltfa község lakói nevében s megköszönte, hogy ebben a 30 fokos hidegben is kifáradt Nakra. Vitéz Madi Kovács Imre főispán megköszönte a szives üdvözlést, a küldöttség tagjaival s a kíséretében volt urakkal a róm* kát. iskolába ment, ahol legalább 200 hallgató gyűlt össze. Az iskola udvarán a leventediszszakasz tisztelgését fogadta. A terembe belépésekor a főispánt lelkes ovációban részesítették a megjelentek s K. Nagy Mihály helyi párttitkár a párt és a gazdaközönség s Bódog Mihály a munkásság nevében üdvözölték, megköszönve azt a sok jót, amit a Dr Babits Mihály emlékezete a Kaposvári Szabadegyetemen A kaposvári Szabadegyetem közönsége múlt kedden délután pompás előadásban gyönyörködhetett. Biczó Ferenc dr, a leánygimnázium tudós tanára, az ismert esztétikus tartott rendkívül érdekes előadást a múlt év augusztusában elhunyt nagy költőről, Babits Mihályról, Szekszárd szülöttéről és az ő költészetéről. A kitűnő előadásban szép emléket állított a korában meg nem értett költőnek, annak a Babits Mihálynak, akinek emlékét kegye- letes kötelességünk őrizni, —mert Dunántúl szülötte és mert katolikus költő volt. Biczó Ferenc dr előadása bevezetőjében foglalkozott a költő korával, majd rámutatott arra, hogy miért kell Babits Mihálynak emléket állítani. Babits igazi nagyságát csak a háború után érte el és hozzátartozik ahhoz a galériához, mely Berzsenyivel indult és amely folytatódott Esztergomon át. Ez lett az a Széphalom, honnan Kazinczy hallatta szavát. A 19. századból három költő üzen a 20. századnak: Ady, Kosztolányi és Babits. S ha feltesz- szük a kérdést ki. nevezhető költőnek, ez a három a következőképen felei: Költő az, aki fajának keserveit fejezi ki, — mondja Ady. Kosztolányi igy felelne: A költő hivatása az emberek lelkében szép hangulatokat kelteni. Babits ezt mondaná: Költő az, aki a szép verseket írja, aki a szép versek művésze, a doctus poéta. — Babits hirdette egyedül, hogy a költészet nem a tömegé, az csak a kiváltságosaknak való. („Odi profanum vulgus ...“ Horatius.) Az ihlet ellen harcol, s tagadja, hogy a verset csak ihletből lehet írni. Horátius mondása áll rá: »verejtékezve írom a költeményemet“. A munka lázában izzik, amikor leül verset írni. Szembeszáll ezért az összes költőkkel, még Ady- val is. Babits Mihály a versek bravúros művésze, a rímek virtuóza és a szavak kötéltáncosa, akinek költeményeit legalább háromszor keli olvasnunk. Csak igy értjük meg azt a csodálatos zenét, amely verseiből árad, akár Schubert muzsikája, csak igy rajzolódnak ki előttünk a gondolatok szihpompás képekké s c«ak igy érezzük bennük hgyes szám ára 12 filler
