Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-03 / 74. szám
III«. (vfolgoB. Szel ffidii 1942 okttber 3. (Sunlit) 14. ízűn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: BHEKSZÁEDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—86 Előfizetési díj: .... 12 pengő || Fílévr« ..............................6 peng« Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden lserdán él uombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éráit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egv hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. I Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek I mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő, allástkeresőknek 60 százalék engedmény. Magyarország és a hármas egyezmény Most volt második évfordulója annak, hogy 1940 szeptember 27-én Németország, Olaszország és Japán Berlinben aláirta az úgynevezett hármashatalmi egyezményt s ezzel létrejött a világ leghatalmasabb és leg* életerösebb nemzeteinek az a szövetsége, amely ma változatlan kitartással és mind nagyobb eredményekkel kfizd az angolszász demokráciákkal szövetkezett bolseviz- mus ellen egy uj és igazságosabb világrend kialakítása érdekében. Ezt a nevezetes évfordulót nemcsak az egyezményt aláíró tengely- hatalmak, hanem az egyezményhez csatlakozott szövetséges államok — közöttük Magyarország — is megünnepelték, természetesen a mai komoly és sorsdöntő időkhöz méltóan, minden külsőség mellőzésével. De annál ékesebben szólották a hármashatalmi egyezmény szilárdsága, elszántsága és megingathatatlan harci készsége mellett azok a megnyilatkozások, amelyek ezen a nevezetes évfordulón az egyezményben résztvevő országok külügyminiszterei részéről elhangzottak. Magyarország számára különleges jelentőségű ez a nap, hiszen ismeretes, hogy éppen a magyar nemzet volt az első, amely készséges csatlakozását jelentette be az egyezményhez és amely ennek az egyezménynek szellemében ma fegyverrel a kezében veszi ki a részét a keleti barbárság ellen folytatott harcból s ezzel ismét megpecsételte azt a fegyverbarátságot, amely a magyarság és a többi európai kulturnemzet között egy évezred óta fennáll. Valóban elmondhatjuk, hogy a magyar nemzet teljes szívvel és lélekkel vesz részt a tengelyhatalmak oldalán ebben a sok áldozatot követelő háborúban, mert csak arra kell gondolnunk, hogy nemzetünket nemcsak a hagyományos barátság és a kölcsönös megbecsülés évszázados szálai fűzik azokhoz a világhatalmakhoz, amelyek a hármashatalmi egyezményt létrehozták, de amellett éppen Magyarország volt az, amely két évtizeden keresztül hirdette és a maga bőrén keservesen érezte, hogy az az uj európai rend, amelyet a páriskörnyéki békeszerződések szörnyű igazságtalanságai teremtettek, teljesen tarthatatlan és romlásba viszi egész Európát. Ez a rendszer megtagadta az élethez való jogot régi és nagy- multu nemzetektől, mint amilyen például a német, a bolgár vagy a magyar s húsz esztendőn keresztül ezek a nemzetek hiába követelték a rajtuk elkövetett igazságtalanság jóvátételét. A magyarság, amely a saját testén érezte ezeknek a trianoni igazságtalanságoknak roppant súlyát, a tengelyhatalmaktól megkapta ezt a jóvátételt s igy egészen természetes, hogy elsőnek csatlakozott a hármashatalmi egyezményhez. Ma kemény küzdelem folyik úgySzeptember 30-án délelőtt vitéz Madi Kovács Imre főispán elnöklésével gyenge érdeklődés mellett folyt le a vármegye törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlése. Az érdeklődés hiánya részben a gazdasági munkák felhalmozódásának, részben pedig annak tudható be, hogy a bizottsági tagok egy részét a mostani háborús helyzet gátolta a közgyűlésen való megjelenésben. A notabilitások között ott láttuk dr vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnököt, báró Fiáth Tibor, Kiss Lajos és dr őrffy Imre felsőházi tagokat, továbbá dr Klein Antal országgyűlési képviselőt. Napirend előtt a főispán bejelentette, hogy a kormányzói kabinetirodától köszönő irat érkezett arra a táviratra, amellyel az előző törvényhatósági bizottsági közgyűlés a Kormányzó Ur Őfőmél- tóságát üdvözölte, majd felolvasta a főispán azt a köszönő választ is, amelyben néhai vitéz Horthy István kormányzóhelyettes köszöni a vármegye üdvözlését. Felolvasta továbbá Kállay Miklós miniszterelnök ■ és Lossonczy István közellátásügyi I miniszternek a vármegyéhez, inté- I I zett leiratát. Mély meghatottsággal | szólván a világ minden részében és ez a második világháború súlyos, nagyon súlyos áldozatokat követel meg nemcsak a fronton küzdő katonáktól, akik minden pillanatban életüket kockáztatják a közös ügyért, de a harcban álló szövetséges államok minden polgárától is. Ezt az áldozatot azonban a végső győzelem érdekében meg kell hoznunk: áldozatos munka és példás fegyelem legyen a jelszava minden magyar embernek ebben az uj világrendért folyó háborúban, mert tudatában kell lennünk annak, hogy kizárólag a hármashatalmi egyezményben résztvevő országok győzelme hozhatja meg azt a világrendet, amelynek keretében az uj, erős és boldog Magyarország felépülhet. vette tudomásul a közgyűlés a Kormányzó Ur Őfőméltóságának azt a válaszát, amelyben megköszöni a Közigazgatási Bizottság gyászülésén kifejezett részvétet. A törvényhatósági bizottságba uj tagokul behivattak: Rédl Lajos dóm* bóvári kereskedő és Fekete József bölcskei asztalosmester. Napirend előtt dp Klein Antal országgyűlési képviselő szólt hozzá az alispáni jelentéshez és az országnak ebben az élet* halálharcában legteljesebb lojalitását nyilvánítva úgy a kormány, mint a hadvezetés munkájával szemben, a külső és belső front megerősítésének érdekében hazafias lelkiismeretességgel kivánt rámutatni a közellátás terén észlelhető hibákra és azok kiküszöbölésének módjaira. Az évtizedek tapasztalataival rendelkező kiváló agrárpolitikus hangsúlyozta, hogy ma a közellátási miniszter pozíciója a legnehezebb és kell, hogy mindenki, de különösen a gazdatársadalom siessen segítségére úgy tudásával, mint gyakorlati tapasztalataival és tanácsaival a kormányzatnak, hogy az az ország közellátásának a kérdését a legmegfelelőbben megoldhassa. Különösen a burgonya és a tengeri forgalombahozataláról kiadott rendelkezéseket ismertette és nagy szakszerűséggel, tárgyilagossággal mutatott rá azokra a részletekre, amelyek a vonatkozó kormányintézkedéseket a célnak megfelelően még tökéletesebbé tehetik. Magasnak találja a kormányrendeletben megállapított kukoricabeszolgáltatási kontingenst és kérte a főispánt, hogy ebben az ügyben a vármegye termelőképességének valódi adatairól tájékoztassa a kormányt. Dr Őrffy Imre felsőházi tag szólalt fel azután és hangoztatta, hogy dr Klein Antal loyalis megállapításait ö is osztja, annál inkább is, mert úgy látszik, mintha a most kiadott rendelkezések nem vetettek volna számot a termelögazdaság egyedi helyzetével. Ö maga, mint birtokos és termelő gazda azt kívánja, hogy minden gazdaságnak lelkiismeretes és szigorú szankciókkal sújtandó bevallást kell terményeiről adni, azonban helyesebbnek találná, ha a rendeletben említett kötelezettségek alóli felmentést ne a centralizmus, hanem alsóbb fórumok, mondjuk a főispánok, mint közellátási kormánybiztosok adják meg. Kérte, hogy Tolna vármegye, mely a mező- gazdasági kultúra tekintetében vezető és igy erkölcsi jogosult-• sága is van ahhoz, hogy valamilyen, formában, akár a főispán, mint kormánybiztos közbenjárásával, akár pedig köz* gyűlési határozat formájában emelje fel szavát a dr Klein Antal és általa hangoztatott kívánalmak tekintetében. Majd ekként folytatta : Nem látom az erős kezet a közellátásban. Mikor nemzeti érdekről van szó, nem lehet arra hivatkozni, hogy a szabályok megtartásához nincs végrehajtó közegünk. Tessék szigorúan büntetni I Állítom, — úgymond — hogy egy társadalmi rétegnek, a fix fizetésű alkalmazottaknak máris katasztrofális a helyzete. I De olyan szörnyűséges helyzet Adakozzunk a Magyar Vörös Keresztnek! Egyes szám ára 12 fillér Vármegyei közgyűlés « /%A # « * fi, |j / ii i J 0 f * M 00 * 0
