Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-10-03 / 74. szám
TOLNAMEŰYŰ UJSlfi S # nEÉ^KÉSZÜLTSÉG IDEJEN HASZNOS SZOLGÁLATOT TESZ ÖNNEK ÉS CSALÁDJÁNAK A 48 ÓRÁS ORION HŐPOIOCK fog beállani, hogy az a tisztviselőt és fix fizetésű alkalmazottat vagy az öngyilkosságba, vagy a korrupcióba kergeti. Legyen bátorságunk erre rámutatni. Kérjük, sürgessük, hogy a kormány gondoskodjék akár repülő osztagok, detektívek, csendőrség, rendőrség után a lelkiismeretlen árdrágítások megtorlásáról. Miniszteri nyilatkozatok emlegetik az akasztófát, de végrehajtás nincs. Így nem érünk célt. Legyünk bátrak ebben a kérdésben, mert ha a további árdrágítást meg nem akadályozzák, akkor egyrészt értékes magyar társadalmi rétegek mennek tönkre, másrészt olyan pénzromlás indul meg, amelyet megállítani nem tudunk. E kérdéssel bátran szembe kell néznünk és a kormányt erélyes cselekedetekre kell kérnünk, mert ha az erélyes intézkedések pillanatnyilag visszatetszést fognak is szülni, feltétlenül célravezetők lesznek, ha el nem késünk velük. Vitéz Vendel István polgármester szólt még hozzá a kérdéshez, előtárva az ország más vidékein szerzett tapasztalatait. Ezután vitéz Madi Kovács Imre főispán válaszolt a felszólalásokra, kitérve azok egyes részleteire és megadta a szükséges felvilágosítást minden kérdésre, végül megígérte, hogy az elhangzott panaszok orvoslása érdekében illetékes helyen el fog járni. A közgyűlés határozata A törvényhatósági bizottság dr örffy Imre és dr Klein Antal bizottsági tagok fent ismertetett indítványára egyhangúlag hozott határozattal felkérte a főispánt, hogy a kormánynál sürgősen szíveskedjék eljárni az alábbi közellátási kérdésekben : 1. A 97.100/1942. K. M. számú rendeletben megállapított tengerileadási kötelezettség vétessék sürgősen revízió alá, amelynél az egyedül a gazdaságok szigorúan felülbírálandó termelési szükséglete szolgáljon kiindulási alapul, s ne kiván- tassék az egyénenkénti közellátási miniszteri döntés, ahogyan azt a rendelet 16. §-ának (6) bekezdése előírja. 2. A tisztviselői kar megmentése érdekében egyes kistermelők áruuzsorájának letörése céljából legsürgősebb intézkedéseket kell tenni. Mert ha nem is lehet minden ilyen visszaélést egyszerre megtorolni, egy pár példaadó büntetés bizonyára meg fogja széles körben a kívánt hatást tenni. Eme megtorló intézkedés nemcsak a köz- és magántisztviselők érdeke, de az ország igazságos közellátása és a pengő jelenlegi vásárló értékének biztosítása elodázhatatlanul szükségessé teszik. A tárgysorozat került ezután megvitatásra. Tudomásul vették a vármegye alispánjának időszaki jelentését, a közigazgatási bizottság 1942. évi I. félévről szóló jelentését, majd a számon- ,, kérőszék üléséről készült jegyzőkönyvet, valamint dr Kállay Miklós miniszterelnök köszönő leiratát a kormány iránt nyilvánított bizalomért. Dr Becker János vármegyei aljegyzőt, tb. főszolgabírót előléptették a VIII. fizetési osztályba. Gerényi Géza és Szivér Lajos vármegyei irodafőtisztet II., Vinkovits Katalin vm. irodafőtisztet pedig I. személyi pótlékban részesítették. Helyt adott a közgyűlés Gerényi Géza vármegyei irodatiszt nyugdíjazási kérelmének és a négy évtizednél hosszabb idő óta szolgáló kiváló tisztviselőnek, a főispáni iroda régi kitűnő vezetőjének a törvényhatósági bizottság legmesz- szebbmenő kötelességtudással és hűséggel eltöltött szolgálatáért elismerését fejezte ki. Letárgyalták ezután a vármegye háztartási alapjának, közúti alapjának, a törvényhatósági ebadóalapnak, az állattenyésztési alapnak 1943. évi költségvetését, az állat- tenyésztési bizottság 1943. évi munkatervét, a szekszárdi Horthy Miklós közkórház és családi ápolási telep 1943. évi költségvetését és elhatározták a tamási főszolgabírói hivatal újjáépítését. Egészben átvállalták a vármegyei háztartási alap terhére alkalmazottak betegségi biztosítási járulékát és 10.000 P építési segélyt szavaztak meg a gyönki református gimnázium fenntartó testületének. Egyes kiépített közdűlő utakat felvettek a törvényhatósági uthálózatba, majd a Decsen létesítendő m. kir. téli gazdasági iskola és mezőgazdasági szaktanácsadó állomás létesítéséhez 15.000 P segéllyel, a Faddon létesítendő uj vágóhíd építéséhez 30.000 P kölcsönnel és 15.000 P segéllyel járult hozzá a közgyűlés, amely a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület részére a törzskönyvezésre és a tejellenőrzéshez szükséges kiadások biztosítására 18.800 P segélyt szavazott meg. Néhány jelentéktelen személyi ügy elintézése után elhatározta a törvényhatósági bizottság, hogy a szekszárdi Horthy Miklós vármegyei közkórház gyermekgyógyászati osztályát felállítja és ott főorvosi és alorvosi állást, valamint több altiszti állást szervez, valamint megszavazta a szükséges dologi kiadásokat is. Tudomásul vették az alispánnak több hid és útépítés felülvizsgálatáról szóló előterjesztését és bejelentését és elhatározták, hogy a Sükösd községhez tartozó Gemenc és Fekete erdő, valamint az Érsekcsanád községhez tartozó Verankai szigetnek Pest- Pilis-Solt- Kiskun vármegyétől Tolna vármegyéhez és közigazgatásilag Bogyiszló községhez leendő csatolását. A körlevelek és a megkeresések során elhatározták Komárom város, Vas vármegye és Zala vármegye j közönsége feliratainak a kormánynál való támogatását. 1942 október 3. A kukoricarendelet Ha az e 1 m u 11 évben számtalan esetben hangzott el felhívás a termelőkhöz és a fogyasztókhoz egyaránt és a kormány, vagy a köz- ellátás felelős vezetői mindig a közösségérzetet, az áldozathozatalt és a rendelkezések szellemének megértését kérték a nemzettől. Az idei évi termésrendelet is a magyar gazda lelkiismeretét hívta segítségül, hogy sikerüljön mindenki számára biztosítani a mindennapi kenyeret. A tapasztalatok, sajnos, azt mutatták, hogy még mindig vannak olyanok, akik nem értik meg a háborús idők intő szavát, akik az egyéni nyerészkedést és önző céljaik kielégítését a nemzet sorsdöntő érdekei elé helyezik. Az a számtalan kibuvás/ame- lyet az idei gabonatermés számbavételénél észleltek, valamint a ked- vazőtlen termés, csak újabb bizonyítékát adták annak a körülménynek, hogy az ország létfontosságú kérdéseinek megoldásánál nem elégséges a kérő szó és nem elégséges a jóhiszeműség. A közellátási miniszter feladatát csak a készletek pontos ismeretében láthatja el eredr níényesen. Ennek a helyzetnek a felismerése késztette a kormányt arra, hogy a napokban megjelent kukoricarendelettel is beszolgálta- tási kényszert kénytelen életbeléptetni. A beszolgáltatási kényszernek az a célja, hogy az eddiginél szi- | lárdabb és biztosabb alapra helyezze ( a magyar közellátás második nagy kérdését, a zsirellátást. A beszolgáltatási kényszer nem teljesen uj intézkedés a termelők előtt. Az idei terményrendelet már megvalósította ezt az árpánál és a zabnál. A különbség csak az, hogy mig az előbbieknél a termés nagysága után kellett bizonyos százalékot beszolgáltatni, addig a kukoricánál ezt a kát. hold száma után írják elő. — Mikor ez a rendelet szigorú a beszolgáltatásnál, ugyanakkor körültekintő módon számot vet azzal, hogy a különböző minőségű talajokon az országban sokhelyütt eltérő terméseredmények vannak. — Ezért a földmivelésügyi minisztérium legutolsó és hivatalos termés- becslései alapján járásonként állapították meg az egy egy vidékről beszolgáltatandó kukorica termés- mennyiségét. Ezen túlmenően még igyekezett, hogy a járásokon belül is mód legyen arra, hogy a rosz- szabb talajokon a Hat. tiszta jövedelmet slapulvéve csökkenthető legyen a beszolgáltatás mértéke. Sőt számot vet az elemi csapásokkal is, amikor az elengedett földadó arányában csökkenthető a kukorica- beszolgáltatás. A bevetett területek nagysága utáni termésbeszolgáltatás a legcélravezetőbb intézkedésnek látszik. A termelőnek lehetővé teszi, hogy jobb gazdálkodás mellett több kukoricája maradjon vissza, mivel szabadon rendelkezhetik. De célszerű
