Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-09-16 / 69. szám
Bt’í. Maim ínkntnL 1942 szepfember 16. (Szerda) M. szia TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTX7.KW MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 l|éu érre • • Előfizetési dij: 12 pengő || Félém 6 pengő I Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lep megjelenik minden teerdán éi aeombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éralt I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, osaládi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghivói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 15 fillér, minimum 5 pengő, xjlástkeresőknek 50 százalék engedmény. Budapesti támadás Dr Bagyarász Ferenc O. Cist. »Mikor azt hallották volna, Hogy a Duna jó víz volna, Lakófölde nagy jó volna, Hogy annál jobb sohol (síel) nem volna; Egy kevetet választának, Duna-látni bocsátának, Hogy ha bizont mondhatnának, Ok az földre bészállnának*. (Ének Pannónia megvételéről.) Hát megjötle a „kévét“, az orosz ellenség követe; nem nappal jött, éjjel lopakodott ide ; nem fehér lovon, nem fehér zászlóval, hanem bombavető repülőgépen ; nem „magyaroknak ü szavával“ (sic), nem „keszeneti lén nagy tisztességver, hanem a halálthozó bomba pokoli szavával, ártatlanok vérének hullásával. Ezt is megértük tehát... Nem jött váratlanul a veszedelem, nem is talált bennünket készület- lenül. Hadban álló nemzet vagyunk, bez-dat-éía- hogy» országba nem lehet csak úgy egy katonabandával bevonulni, — mint ahogy Filippovics táborszernagy akart annak idején Boszniába bevonulni. Tudjuk, hogy a mi részvételünk a keleti háborúban nem csupán egy szövetségi gesztus a német nemzet és hadsereg pillanatnyi támogatására, hanem a jelen közös veszedelmének elhárítására és a jövő végleges megalapozására szolgáló élet-halálharc, amelyben nekünk is vállalnunk kell a kockázatot is, de a tényleges áldozatokat, veszedelmeket és küzdelmeket is. Tudjuk, hogy a békés nyugalom gondtalansága helyett annak a tudatnak kell éjjel-nappal eltöltenie mindnyájunk lelkét, hogy a veszedelem állandóan a fejünk fölött ólálkodik. Tudjuk, hogy a polgári életbe is be kell vinni a kötelességérzetnek, az engedelmességnek és fegyelemnek azt a hatványozott mértékét, amelyeket a rendkívüli idők megkövetelnek mitőlünk mindnyájunktól. Mindezt nemcsak tudjuk, de át is akarjuk vinni az életbe. A háborús élet lelki vetületének élénkségét ne tompítsa sem a biztonság könnyelműsége, sem a fegyelmetlenség rossz szokása, sem a nemtörődömség antiszociális gőgje. De tudunk egyebet is, mást is... Tudjuk azt is, hogy egy fecske nem csinál tavaszt és egy repülőgéptámadás még nem jelent győ* zelmet. Sőt nem jelent fordulatot sem a háború menetében, nem jelent nagyobbat és többef elszigetelt háborús eseménynél, amelynek lehet folytatása is, de nem lehet a a magyar nemzet lelki egyensúlyát fölborító hatása szivünkre. Sajnáljuk a támadás anyagi kárát és mély s őszinte részvéttel vagyunk azok iránt, kik egészségüket vagy életüket vesztették az éjszakai támadás alkalmával; de az együttérzés nem félelem, a részvét nem kislelküség és a szegény halottak sírjához vagy a sebesültek betegágyához is nem a kétségbeesésnek leverő érzésével, de még csak nem is az izlamnak „kizmet“- jével, vak és tompa megadásával lépünk, hanem azzal a fölemelő öntudattal, hogy amely nemzet áldozatokat tud hozni, abban van életerő, van kitartás, van győzelmi bátorság, — meg is érdemli tehát a j győzelmet! Az orosz légitámadás áldozatai- ! nak sírjára hadd teszünk mi is egy kis koszorút, hadd Írjuk rá a költő Zrínyinek szavait, amelyekkel el- j parentálja a két .magyar hőst, Ra- I vojt és Juranicsot: »Míg a nap meg nem áll,míg a magyar nemzet Karddal oltalmazza a keresztyén hitet, | Élni fog nevetek; ti pedig ai Istent I Örök boldogságban mostan dicséritek. Földbecslésl tanfolyam Sárpllisen ' F. hó 10-én záródott Sárpilisen az ott'folyamatban levő tagosítással kapcsolatban az ország minden részéről kirendelt gazdasági felügye-, lök számára a m. kir. földmivelés- ügyi minisztérium által rendezett, Horváth Rezső gazd. főfelügyelő vezetése alatt működő földbecslési tanfolyam. A tanfolyamon tanulmányi szempontból a legnagyobb sikerrel záródott, dff Trieg kell emlékezmkikvp. felügyelői kar és a lakosság között kifejlődött igen meleg viszonyról is, amelyet a tanfolyam befejeztével igen meleg búcsúztatás követett. E búcsúztatáson a földmivelésügyi minisztériumot dr Magyar Attilla kép viselte. Előbb Jákob Konrád községi jegyző szólt a tanfolyamista felügyelőkhöz, hogy amikor a magyar föld problémájával foglalkoznak és a felaprózódott parcellák összevonásán, egybevonásán munkálkodnak, ezen munkájukat tulajdonképpen egy magasztosabb, távolibb cél érdekében végzik. Ügyanis a földnek isteni rendeltetése van, a természet élettőrvénye szerint a földnek átváltozott alakja a táplálék utján életté, emberré, magyar emberré kell elevenednie. A természetnek életképző rendszerét és módszerét a mái emberiség életberendezéséből már alig ismerjük fel, mert a mai emberiség liberális életszemléletek hatása alatt eltért a természet egyedül helyes és tökéletes módszerétől, azt meghamisította. A természet életigazgatásának módszerét a fa hamisítatlan életberendezésé: bői olvashatjuk le. A fa évről-évre fokozván a termelést — a növekedéssel párhuzamosan, s ezt a fokozódó termelést a fa életigazgatása mind oda szállítja a héjj alatt elhelyezkedő életképző szervekhez, a szaporító sejtekhez és sehova máshova. Ekként képződnek az évgyűrűk és ezen át növekszik a fa. Azt is tudjuk, ha a fa termelést nem a szaporító sejtek felé szállítaná, hanem az életigazgatás hiányából más> célok áramlanáhak, akkor a fa további növekedése nemcsak meg* állana, hanem a fa le is halna. ■ A magyar állam életfájában meg■ szakadt az életképződés folyamata, fellépett az egyke s nemcsak a mi Sárközünkben kell látnunk egy szép és érdemes népnek puszfulá- j sát, az egykehalál csaknem az ori szág minden részében pusztítja a magyar éltet és pedig mindenütt főleg a rugalmasabb, a nemzetfenn • tartó rétegekben és ezzel nemcsak számban, hanem életerőben is gyengül, pusztul a magyarság, mindez azért, mert a ma szerencsére már felszámolás alatt álló liberális múlt nfcjn4-* gondoskodott éleíigüzgatás bevezetésével arról, hogy az isteni ieremtő élettörvény szerint a ma-, gyár föld és annak termése csakis a fajfenntartásos életre szállittassék a fiatal családokhoz, sőt ez a liberális múlt megengedte, hogy ezen életképzésre rendelt életjavak minden feltétel és kötelezettség nélkül éljék, fel különféle ernyesztő testi vágyak szolgálatában, nem pedig a teremtőakaratban. Amikor a felügyelői kar Sárpilisről távozik, nemcsak ezen a liberális múlt bűnéül felróható, annak életigazgatásának hiányából előállott egyke pusztításának képét vigye magával, hanem emlékezzék a sokat emlegetett Báta mederben gyönyörűen fejlődő akácfákra, amelyekből előálló jövedelemre támaszkodva hivatott életre Sárpilis község képviselőtestülete által az ország első családvédő alapja; a családvár, amely életigazgatási szerv azt hivatott biztosítani, hogy a sárpilisi magyar föld és annak termelése isteni rendeltetésének, megfelelően csakis a magyar életképzés, a termékeny családi élet. céljára jusson a fiatal családokhoz és ekként megtörjük az egyke, illetve az életliberálizmus életpusztitó szellemét, hatalmát. .Vigye tehát a felügyelői kar magával ne csak a föld összevonásának tudományát, hanem vigye magával annak felismerését, hogy a magyar földben isteni te- remtőakarat van, annak isteni rendeltetése az életképzés és ezért mindazon helyeken, ahol a föld egybehozásán dolgoznak, apostolként hirdessék, hogy ezen munkájukat a magasztos végcél érdekében végzik a magyar életkép2Ődésért. Kívánja, hogy a felügyelői kar jövendő nemes munkáját mindenütt kisérje az Istennek áldása. Majdan vitéz Dávid János közs. biró köszöntötte a felügyelői kart, kérvén őket, hogy ne a magyaros vendégszeretet hiányának, hanem a rendkívüli körülményekkel járó nehézségeknek tudják be azt, ha netán valamiben hiányt szenvedtek volna. A felügyelői kar részéről dr Borbély Gábor válaszolt. Sárpilis községet szivükbe zárták, hiányt SGha nem éreztek,' ami hiányzói», az a haza érdekében történt, köszönik az adott szeretetet és ki* jelenti, hogy az egész felügyelői kar minden tudását és energiáját azon nemes célok és végcél szolgálatába állitandja, amelyeket Sárpilisen alkalmuk volt közelebbről megismerni és tapasztalni. Végül Szandtner János gazd. felügyelő a hivatalos szolgálaton Eszteregnyén tartózkodó, az oktatást és tagosítást kiváló szakértelemmel vezető Horváth Rezső gazd. főfelügyelőt, aki a tanfolyam ideje alatt csakis hivatásának élt, kívánja a maga és az egész felügyelői kar nevében is, hogy úgy hivatalos munkájáért, mint a tanfolyamista felügyelői kar jólétéért végzett körültekintő igen eredményes munkájáért a megérdemelt jutalmat mi* előbb etérje. Nehéz volt a válás, de a felügyelők megkönnyítették azt mindkét részre azzal az ígérettel, hogy a megújuló Sárpilist mielőbb -felkeresik, de ígéretet vettek arra is, hogy a sárpilisiek őket is felkeresik otthonukban. Szabó Pál. ÖNFELÁLDOZÁS „Mi dolgunk a világon? Küzdeni erőnk szerint a legnemesebbekért“ — mondja Vörösmarty Mihály. A küzdelem, a harc mindenkor áldozatokkal jár s vannak célok, amelyekért a legnagyobb áldozattól, önmagunk feláldozásától sem szabad visszariadnunk. A mi korúnk az átmenet és a forrongás korszaka ugyan, de ebben a korszakban is megmaradnak az állandó értékek, amelyek mindenkor, mint fönséges célkitűzések szerepeltek az ember előtt. Az ember élete tulajdonképpen cselekvések, célkitűzések s eredmények sorozatából áll — mondja egy pedagógus. Cselekvéseinknél mindenkor ügyeljünk arra, hogy azok célszerűek és gazdaságosak legyenek, azért iparkodjunk munkánkban bizonyos fokú tökéletességre szert tenni. Ez is sokszor már bizonyos fokú önfeláldozást, kényelmünknek, szórakozásunknak feláldozását kívánja meg tőlünk, de megéri, mert mesterei leszünk munEgyes szám ára 12 fillér
