Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-09-16 / 69. szám
2 TOLNAMMYD ÜJSifl 1942 szeptember 16. kánknak s abban örömünket leljük, akár szántó-vető gazdák, akár fúró* faragó iparosok, vagy a köz érdekében serénykedő tisztviselők vagyunk. A legnagyobb dicséretnek tartom azt, ha valakiről azt mondják, hogy minden, ami a kezéből kikerül, a tökéletességnek bizonyos fokát mutatja. Erre ösztökél a Szent- írás is eme szavakkal: „Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok“ s ez nemcsak a lelki életre vonatkozik. Az ember célkitüző lény, ez ma- gasabbrendüségének jele. Minden embernek vannak közelebbi s távolabbi céljai. A gondolkodó embert állandóan gyötri a kérdés: mi a végső cél? A végső célt az ember számára a vallás tűzi ki. Célkitűzésűnktől függ, hogy miféle élet- : feladatokat látunk magunk előtt és mit tartunk értékesnek, sőt tehetségünk kifejlődése is célkitűzéseinktől függ. A hires német költő szerint: az ember nő magasabb célkitűzéseivel s a magyar közmondás is azt tartja, akinek az Isten hivatalt ád, észt is ad hozzá, hozzátehetjük, ha erős akarata van s a hivatal céljának valóban meg akar felelni. Aki valamiyen cél elérésére törekszik, annak több-kevesebb akadályt le kell küzdeni s áldozatot kell hoznia. Ez áldozatok nagysága kü- í lönböző. Rendesen csak fizikai erőfeszítés, esetleg élvezetekről való lemondás vagy fájdalmak vállalása. Élettani törvény, hogy az ember keresi az élvezeteket s menekül a fájdalom elől. Aki tehát a lemondást, a fájdalmat tudatosan vállalja, az áldozatot hoz, feláldozza egészségének egy részét kitűzött céljáért. — Azért beszélünk önfeláldozó j szülőkről, jóbarátokról, gyermekekről, honvédekről. Mostanában a lapok gyakran írnak a világháború önfeláldozó hőseiről, akik a halálig hű köteles- ségteljesités ragyogó példáit szolgáltatják nekünk s mindenkinek. Sok százra s ezerre megy azok száma, akik tudatosan életüket dobták áldozatul, ha a legmagasztosabb földi cél, a haza védelme ezt úgy kívánta. De ilyen önfeláldozó hősei mindig voltak a magyar nemzetnek. Ki ne ismerné Kemény Simon, vagy Dugonics Titusz' önfeláldozó szerepét a haza védelmében ? A haza védelme, a nemzet szolgálata általában nem a kényelmes napsugaras élet biztosítéka. Hazát, hont kíván magának az emberi szív. Az élők, kikkel örömeit megosztja, a holtak, kiket eltemetett egyaránt lekötik szivét a földterülethez, melyet hazájának nevez. Elválhatatlanul ragaszkodnak hazájukhoz a vad népek is. Midőn a kanadai főnöktől az európaiak annak idején azt követelték, hogy engedje át nekik tartományát, csodálkozva kiáltott fel: „Itt születtünk, itt porladnak apáink. Vájjon mondhatom e csontjaiknak: Keljetek fel és költözzetek velünk együtt idegen földre ?“ A honszeretet Cicero szerint — mélyen gyökerezik az emberben. Vonzódunk azokhoz, kiket egy nyelv, erkölcs, szokás, vallás, törvények csatolnak hozzánk, kikkel egy csa!ád tagjai vagyunk. A hazaszeretet egyik legszebb jellemvonása az embernek s igy érthető, hogy a hazáért a legnagyobb érték — éleünk feláldozására is képesek vagyunk. Az élet a legnagyobb földi érték. Ezt áldozatul adni csak a legfön- ségesebb célokért szabad. Ilyen a haza védelme, a vallás, a becsület, ezek magasabbrendü érzelmek. Vannak alacsonyabbrendü érzelmek is, az érzéki érzelmek, amelyek a minI dennapi szükségletek kielégítésére, a durvaságra s önzésre irányulnak. Az érzelmeknek nagy szerepük van az ember életében. Aki kormányozni tudja érzelmeit s csak a nemes érzelmeket engedi felszínre jutni, az az igazi nemes jellem s az nemes érzelmei által vezérelve szükség esetéR áldozatot tud hozni, „mert az áldozni tudó szív nemesíti az észt is.“ Igazán művelt ember csak a jó ember lehet s igazán jó ember csak művelt ember lehet. A tanulás is áldozatot kíván, időt kell reá ál- J dozni, figyelmünket megfeszítenünk, | más szórakozásokról lemondanunk. A jóság is áldozatot kíván. A jóság nem anyagi javak szétosztásából áll, amelyek nem mindenkinek állanak rendelkezésére. Figyelmesség környezetünkkel szemben, nemes, állandó jó érzület a biztosítékai a magasabbrendü lelki életnek, az igazi műveltségnek. Az áldozatra kész ember az élet királyaként él, mert király az, aki adni, áldozni tud s az élet koldusa az, akinek élete más kegyétől, jószívűségétől függ. A nemzetek közt is vannak királyi nemzetek s koldus nemzetek. A magyar nemzet mindig királyi nemzet volt, mert áldozni tudott fennmaradásáért, függetlenségért, vért s életet. A nemzet tagjaiban mindenkor megvolt az önfeláldozás oly mértékben, mint kevés más nép fiaiban s méltán énekli nagy költőnk Honfidalában: „Szentegyház keblem belseje, oltára képed, Te állj s ha kell, e templo- I mot lerontom Érted!“ A napraforgómag betakarítása A napraforgómag termés örvendetes kor<*i beérése szükségessé teszi, hogy a gazdakőzőnségnek különösen az a része, amely eddig napraforgómagot nem termelt, a betakarítás és cséplés helyes keresztülviteléről a szükséges tájékoztatást idejében megszerezze. Már augusztus hó elején felhívás jelent meg a sajtóban, hogy az érésben lévő napraforgómagnak a szél elleni védelme, kellő időben való aratása és helyes cséplése tekintetében tájékoztató útmutatót a gazdák a Futur a központjától (Budapest, V, Vigadó-utca 6.) vagy bármely vidék megbízottjától, vagy a mezőgazda- sági kamaráktól beszerezzék és szem előtt tartsák. A Futura ezen termesztési útmutatót, valamint a szárítóüzemek igénybe vételére vonatkozó tájékoztatót is minden szerződéses termelőjének külön levélben megküldi, tehát elsősorban azoknak a termelőknek kell ezen nyomtatványokért jelentkezniük, akiknek a cime a Futurá- nál nyilvántartásban nem lévén meg, az útmutatót meg nem kapták. — Azok részére, akik ezen útmutatót még kézhez nem vették volna, a napraforgómag betakarításáról, illetékes helyről nyomatékosan a következők szem előtt tartását ajánljuk: Szélnek jobban kitett fekvésben, különösen magasszáru fajtáknál, a szél érés táján nagy károkat okozhat. Ilyenkor céjszerü a lábán álló napraforgót 4—6-szorosávaI a tányér alatt egymá^oz kötni s igya napraforgók egymást támogatva jobban ellentállnak a szél károsításának. A napraforgómag nehezen szárad, hamar romlik, penészedik, miért is fontos, hogy aratását ne siessük el. Az érés jelei: a levélzet teljes leszáradása, a tányér aljának kénsárga szineződése. A késői szedésnél figyelemmel kell lenni a madarak nagyobb kártételére is, ezért madárije«ztőkrölf a termés őrzéséről gondoskodni kell. Szegélynövényként való termesztéskor a madárkárok miatt megokolt lehet a kissé koraibb aratás. Fontos azonban, hogy ne esős időben arassunk, hanem lehetőleg szép napsütéses időben végezzük a munkát. Az aratás akként történik, hogy néhány centiméteres szárcsonk meghagyásával a tányérokat a tőről levágjuk. Ha eléggé érett volt a termés, a tányérokról a mag azonnal kicsépelhető. Ha bármi ok folytán azonnal nem csépelhetünk, a tányérokat csak nagyon szellős helyen, teljesen nyitott, huzatos fészerben tudjuk valamennyire, de akkor is csak felaggatva, felfűzve, vagy csak egysoros rétegben fektetve, többé- kevésbé kiszárítani. Ha bármi ok folytán aratásra nem élég érett a termés és mégis aratni kényszerülünk, akkor a táblán megszánhatjuk a forgót úgy, amint az Oroszországban is szokásos. E célból a tányérokat szárcsonk nélkül vágjuk le, közepét, ahol többnyire léha magvak vannak, kifúrjuk és magvas részükkel lefelé egy-egy erősebb, felső végén kihegyezett, lábán, álló napraforgószárra húzzuk. Egy-egy kóróra 15—30 tányér húzható. Alul a legalsó tányért egy kis napraforgószárdarabbal kissé felpeckeljük, hogy földre ne érjen. Kisebb mennyiségű termés kézi erővel is könnyen csépelhető, ameny- nyiben a tányérok magvas felét rövid botokkal ütögetve, akár gyermekek is könnyen kicsépelik a magot. Cséplés. után a tányér és szár nedves részeit azonnal ki kell rostálni, hogy a mag minél könnyebben száradhasson és vékonyan, legfeljebb 5—5 cm vastagon kell a magot elteregetni. Száraz, szellős helyen 6—10 napig naponként át kell lapátolni, ha szükséges napon ként többször is, később azonban ritkábban. Semmiesetre sem szabad megvárni, mig a mag melegedni kezd, mert ez már nagy érték veszMAVAUT mávaut nyári menetrendje Érvény s: 1942 évi május hó 4 tői. H Dunaíöldvár—Szekszárd i 6 00 X Dunatöldvár községháza _____ X 18 15 7 06 12-30 Paks pályaudvar __ _________ 1105 17 06 9 00 14 15 Szék szárd (Szekszárd-Szálló) __ 9 20 15 10 Szekszard—Blagyarkeszi — 14 15 i Szekszard (Szekszárd Szálló) __ . 905---— 17-45 Magyarkeszi postahivatal _____fi 5 35 — z Csak hétköznap közlekedik. teséget jelent. A napraforgómag értékesítésének módját, átvételi árakat és feltételeket minden községben a Futura hirdetményei ismertetik. Ezek a hirdetmények minden Futura bizományosnál, engedélyes magbevásárlónál, valamint a községházán, gazdakörökben stb. ki vannak függesztve, ahol a hirdetmény nem volna található, vagy az átvétel lebonyolítása ellen bármi panasz merülne fel, sürgősen a Futura központjához kell fordulni, (Budapest, V., Vigadó utca 6.) ahonnan megfelelő intézkedés történik. Tlttek, Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország I — Miniszteri elismerés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Köváry Károly dőryzombai községi népiskolai és Busz Imre szárazdi ev. népiskolai tanítónak Ifjúsági Vöröskereszt csoportvezetői minőségben a nemzetnevelés terén hosszú időn át végzett buzgó és eredményes munkásságáért kifejezte elismerését. — Egyházi hírek. Dr Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök Csordás Kálmán dunaföldvári segéd- lelkészt Dombóvárra, Dévényi Endre ujmisést pedig Nagydorogra küldte segédlelkésznek. — Egy érdemes férfiú ünneplése. A miniszterelnök, mint a Magyar Élet Pártjának vezére Dobor István ujdombóvári párttitkárt a köz érdekében kifejtett áldozatos hazafias munkájáért elismerő okirattal tüntette ki. Ez okiratot a mai komoly időknek megfelelő szűk keretek közt e hó 8*án adták át a kitüntetettnek. Gábor Béla alelnök üdvözlé a megjelenteket, majd dr Halmos Andor várm. központi titkár méltatta. Dobor István hazafias községi és társadalmi munkáját, átnyújtotta az elismerő okiratot. Hollóssy Andor főjegyző Dobor- nak, mint fáradhatatlan községi másodbirónak mondott köszönetét nemes munkájáért. Dobor István meghatva mondott köszönetét az elismerésért, ígéretet téve, hogy a jövőben is odaadó buzgósággal igyekszik majd ellátni tisztét. A kedves és meleg ünnepség Gábor Béla lelkesítő szavaival ért véget. Eljegyzés. Konkoly Mária Harc és Pető Gyula tanító Sióagárd jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) — A Nagy dorogi káplán a pécsi szeminárium tanára. Dr Virág Ferenc pápai trónálló pécsi püspök, a pécsi hittudományi főiskolán a dr Vértesi Frigyes halálával megüresedett bölcseleti tanszékre kinevezte tanárrá dr Nagy ^ Ferenc nagydorogi káplánt. Az uj teológiai professzor hittudományi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, majd ennek befejezése és az 1938. évben történt pappáaszentelése után három évig Rómában tanult. — Nem szabad az idei tengerit eladni. A közellátási miniszter a földmüvelésiügyi miniszterrel egyetértőleg elrendelte, hogy az 1942. évi termésű kukoricát eladni és megvenni a közellátás ügyi miniszter további rendelkezéséig nem szabad.
