Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-22 / 54. szám
XXIV. tvlolDDin. intaztrd. 1942 Mi 22. (Szerda) 54. zzdn. TOLNAMEGYEI ÚJSÁG ÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEPONSZÁM: 20—85 Bfén évre Előfizetési dij: 12 pengd || Félévre ..............................A pengd Fe lelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden aserdán és uombaton Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a la] közlemények a szerkesztőséghez i szellemi részét illető iildendők. Hirdetések firni< I Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egy hasábmm 10 fillér. A reklám, eljegyzési, családi hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P. Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 25 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő, xdlástkeresőknék 50 százalék engedmény. Isten napszámosai Bauer József bonyhádi plébánosnak apáti kinevezéséről szóló közleményünk röviden megemlékezett már azokról a nagyjelentőségű szavakról, amelyekkel a miniszterelnök Nagykálló érdemes plébánosának a Kormányzó magas kitüntetését sa- átkezüleg átnyújtotta. Ez a gyönyörű, meghitt, szép ünnepség, amely a Kállayak ősi otthonában, a miniszterelnök szülőföldjén játszódott le, több volt mint Marnó Gyula esperes-plebános hosszú lelkipásztorkodásának jól megérdemelt elismerése, több volt mint a derék pap érdemeinek látható jutalmazása és Kállay Miklós miniszterelnöknek a lelkészkedő magyar papságról elhangzott glóriás beszéde több volt, mint a kegyur ünnepi felszólalása. A magyar pap, a keresztény magyarság évezred óta lelki vezetőjének megtiszteltetése volt ez az egész országban mély visszhangot keltett ünnepség. A miniszterelnök szavai ugyanis nemcsak az ünnepeknek és a nagykállói plébánia hiveinek szóltak, hanem ezekben a nehéz időkben intelmül és figyelmeztetésül az egész nemzetnek. A magyarság történelmének tiz évszázadát harcok és küzdelmek töltik ki. A harcos mellett azonban mindig ott volt és ott van ma is a keresztény civilizáció és egyben nemzete képviselője : Krisztus papja is, aki mindenkor erős kézzel vezeti a népet, hogy nagy feladatainak és megpróbáltatásának a terheit hordozhassa. „Ennek a nemzetnek lelkierejét a feladatok végrehajtásában lelkészkedő papja növelte naggyá“ — mondotta a miniszterelnök és hozzátette, hogy nemzeti önérzetünket és hitünket a legjobbra biztuk akkor, amikor a magyar lelkipásztorok hitére és hivatására épitettünk. Rámutatott arra is a miniszferelnök, hogy a magyar értelmiség legrégibb, mindenkor megújuló s népünkkel együttélő rétege a papság. És ennek köszönhetjük azt is, hogy nemzeti katasztrófák után mindig a lelkészkedő papságnak van oroszlánrésze abban, hogy hazánk fel tud emelkedni és bizhat a jövőben. Kétséget sem szenved, hogy a miniszterelnök elismerése és dicsérete a nagykállói esperesplebános érdemeit méltatja, de szól egyben minden keresztény magyar papnak. Megpróbáltatások idején a magyar ember mindig az Istentől keresett vigaszt, a templomban merített erőt az élet kegyetlen küzdelmeire. Ete- kintetben Magyarországon, a legküzdelmesebb múltú európai országban mindenkor nagyobb volt az összhang a lelkipásztor és a nép között, mint egyebütt. Ez érthető is, hiszen a krisztusi erkölcs és a nyugati keresztény civilizáció oly mélyen gyökerezik népünk lelkében és kultúránkban, hogy a pap és a nép közötti viszonyt megbontani, lerombolni, a legnagyobb nemzeti értékek veszélyeztetése nélkül, nem is lehetne. Ebben a kérdésben, a nemzet és a Gondviselés viszonyában valóban eltörölhetetlen határokat, vonalakat és összeköttetéseket teremtett ezen a földön a múlt. Az ország civilizációja, boldogulása és felvirágzása mindig az Isten háza körül született meg és erősödött újjá. S a lelkeket gondozó pap kezében van ma is a jövő kulcsa, amikor az európai keresztény világ döntő harcban áll a keleti barbársággal. Ezért volt időszerű és általánosan magyar ünnepség a nagykállói esperesplebános kitüntetése, amelyről azért is kötelességünk volt újból megemlékezni, mert mint lapunk mai számának hírrovatában is olvasható, a pécsi püspök — Isten újabb két napszámosát — vármegyénk két nagyérdemű papját részesítette egyházi kitüntetésben. Tolnamegyei gazdaságok hazafias erőfeszítései A közellátás érdekében a kormány felhívta a gazdaságokat, hogy mindent kövessenek el arra, hogy express őrlésre minél előbb búzát szállíthassanak. A Szekszárdi Népbank, mint a Hombár főbizományosa közli velünk, hogy eddig báró Fiáik Tibor apáti-pusztai gazdasága 150 métermázsa, Illés Imre kajmádi és Schneider Elemér rácegresi gazdasága 300—300 métermázsa és Nedelkovits Sándor ózsáki gazdasága 600 métermázsa búzát szállítottak. Ennek az igen szorgalmas munka árán aratott és kicsépelt búzának az őrlése már folyik és a belőlük készülő liszt hamarosan a közellátás javítását fogja szolgálni. Örömmel adunk hirt e gazdaságok hazafias erőfeszítéséről és hisszük, hogy hamarosan mások ilyen megértő munkájáról is megemlékezhetünk, A hét közepén megyeszerte megindultak az első cséplőgépek és napról-napra több gép áll munkába. ~ A cséplési munka a gépeknél a hatóság által kinevezett cséplési ellenőr állandó ellenőrzése mellett folyik, A cséplés végeztével a cséplési ellenőrnek át kell adni csé- peltető gazda (feles bérletnél a bérlő és a földtulajdonos) gabonalapját és gabonajegyszelvényeit. A cséplési ellenőr a neki átadott kenyérgabonajegyekről levágja a háztartási szükségletre visszahagyott mennyiségnek megfelelő szelvényeket, azután úgy a gabonalapot, mint a gabonajegyeket visszaadja, a viszszamaradé őrlési szelvényekkel lehet ugyanis a meghagyott gabonát a malmokban megőrőltetni. A csép- lési ellenőr azután a gabonalap alapján megállapítja a vetőmag- szükségletet, a konvenció szükségletet s előírja, hogy az illető menynyi gabonát köteles a Hombár, illetve a Futura bizományoshoz beszolgáltatni. Az árpából, mint megírtuk az összes termés 22 százalékát, a zabból pedig 30 százalékát kell beadni, a többi megmarad a termelőnek. Úgy a kenyérgabona, mint a takarmánygabonánál a cséplőgépkereset és aratórész kiadása után, elsősorban a vetőmag szükséglet hagyandó vissza. Ha a termés a vetőmag szükségleten felül nem fedezi a háztartási szükségletet, az ellenőr csak annyi gabonaszelvényt vághat le, mint amennyi gabonát a háztartási szükségletre vissza tudott hagyni. A le nem vágott gabonajegy szelvényeket a termelő megőrizni tartozik, mivel csak ezekkel biztosíthatja további kenyér- és lisztszükségletét. A felesbérlő a bérbeadónak a teljes szerzödésszerinti gabonameny- nyiséget átadni köteles, a gabonában kótött haszonbérlet esetén azonban csak annyi gabonát hagynak meg a bérbeadó részére, amennyi azt kenyérgabonajegye alapján megilleti, a többi gabona árát a bérlő pénzben fizeti. A haszonbérbeadó a neki átadott, fejadagjának megfelelő gabonáért, kenyérgabonajegy szelvényeit bérlőjének átadni köteles, mellyel az el fog számolni a hatóságnak. A vármegye székházában dr Gaal Dezső elnök vezetésével tartotta Tolnavármegye Hegyközségi Tanácsa évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett. A közgyűlésen résztvett Asztalos Lajos, az Alsó- dunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója is. Megnyitó beszéde után dr Gaal Dezső elnök bejelentette, hogy az Igazgató Választmány a Tanács Elnökségének jelentését a zárszámadások megvizsgálása után teljes egészében magáévá tette s miután a zárszámadásokat mindenben helyesnek találta, azokat a közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Ezután előadta nagy tetszéssel fogadott és igen érdekes körülményeket ismertető elnöki jelentését. Az elnöki beszámoló többek közt az alábbi adatokat tartalmazza : A tanácsunk területén 107 hegyközség van megalakítva, ebből érdemi tevékenységet csupán 3 nem fejt ki. Ennél a 3 hegyközségnél is megvan minden remény arra, hogy a közeljövőben részesei lesznek a közös munkának. Az elnökség az 1941. évben meglátogatott 107 hegyközséget, amelyek közül 95 községben 8.593 hallgató előtt tartott ismeretterjesztő előadásokat. A szőlősgazdák nagy megértéssel és szeretettel voltak és vannak a Tanács működése iránt, ismételten fordulnak hozzá kéréssel aziránt, hogy minél gyakrabr ban tegyen náluk látogatást és gyarapítsa ismereteiket. Részt vett az elnök egyes alkalmakkor a tanácsi titkárral együtt a Magyar Szőlős Gazdák és Hegyközségek Országos Egyesületének közgyűlésén, választmányi ülésein és egyéb értekezletein, beható megbeszélést folytatott ezeken az értekezleteken és üléseken a perenosz- pora elleni védekezésről és általában a szőlősgazdákat érintő életbe, vágóan fontos kérdésekről. Az 1940. évi katasztrófális termés s az 1941. évi gyenge termés magában véve elősegítette az egyéb fcgyes szám ára 12 fillér A Hegyközségi Tanács közgyűlése
