Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-07-22 / 54. szám

2 1942 Julius 22. gazdasági okokon kivfil is a bor* árak ugrásszerű emelkedését és igy az értékesítés a gazdáknak nem okozott gondot, sőt a magas árak mellett is tartózkodóvá telte őket. A borárak malligánfokonkint 13— 16 fillér között vállalkoztak és az év végén számottevő készlet a gaz­dák kezén maradt. Nagyobb kár Ozora községben volt/ ahol a határban 400 holdat a pusztító jégvihar tönkre tett. Az elnökség azonnal megjelent a hely­színen, az elöljárósággal karölte bejárta a határt, felbecsülte a kárt és az elnök személyes közbenjárá­sára a miniszter kát. holdanként azonnal kiutalt 7 kg rézgálicot a gazdák részére, hogy legalább a jövő évi termés biztosítására meg­menthessék a beteg levélzeteL Az előző évi hátralékból 1941. évre befolyt 5.640 P 51 fill., az 1941. évre esedékes tanácsi járulékból pedig 5.822 P 94 fill., összesen tehát 11.463 P 45 fillér, az előző évi pénztári maradvánnyal együtt a bevétel 12.412 P 39 fillér volt. Ezzel szemben a kiadás 11.290 P 20 fillér volt s igy a pénztári ma­radvány 1.122 P 19 fill. A hivatalos utazásokra 4.703 P 78 fillért költöttek el, habár erre a célra a költségvetést csak 1.200 P*vel hagyta helyben a földmivelés- figyi miniszter. Ez az összeg még akkor sem lett volna elég, ha Tolna vármegye egyes községei olyan vasúti hálózattal rendelkeznének, hogy a székhelyről megközelíthetők lettek volna. A vármegye községei azonban úgy vannak elhelyezve, hogy azok közfii alig 10—12-őt lehetne vasúttal megközelíteni és ha valamennyit vasúton látogatná meg a titkár, egyetlen napot sem tölt­hetne Szekszárdon és napidijakban és útiköltségekben többet tenne ki, mint amennyit kitett tengelyen a költség. Mivel kötelességévé teszi a titkárnak évente minden hegyközség meglátogatását, mi sem természe­tesebb, mint hogy túl kell lépni az engedélyezett keretet. A tanács működése voltaképen abból áll és kell, hogy álljon, hogy a gazdákkal s illetve hegyközségek­kel közvetlenül tartsa fenn az érint­kezést, mert eredményes és sikeres végrehajtása a törvénynek és meg­valósítása a törvényhozó elgondo­lásának csak ekként történhetik. Nyugodtan, meggyőződéssel és bi­zonyos büszkeséggel állapítja meg a beszámoló, hogy a tanács ezt a célt fáradságot nem kiméivé, min­den vasárnapját feláldozva elérte és kötelességét maradéktalanul telje­sítette. Jelenti ezután, hogy tervbe vette tanfolyam tartását a peronoszpora megfigyelő állomások felállithatása céljából, ezt azonban a téli időben kívánja megtartani és a miniszter­től a tanfolyam vezetésére szak­előadót kérni. Örömmel közli a beszámoló, hogy a földmivelésügyi miniszter az Or­szágos Szőlő és Borgazdasági Tanácsba 1946. év végéig a tanács TOLNAMEGYEI ÚJSÁG __________ ____ 1 elnökét, helyetteséül pedig a tanács titkárát nevezte ki. Az 1942. évi terméskilátások nagy reményekkel kecsegtetnek. Vannak, akik aggályuknak adtak kifejezést az értékesítés miatt, de meg kell nyugtatni az aggályoskodókat, hogy e téren úgy a kormány, mint az Országos Egyesület felkészül min­den lehetőségre, ezt a kérdést állan­dóan napirenden tartja és főtárgya lesz az Országos Szőlő- Borgazda­sági Tanács ülésének is. A tanácsi járulékok általában rendben folynak, végrehajtás elrendelésére egy hegy­községgel, vagy községgel szemben sem volt szükség. Hátralékban 3 olyan község van, ahol hegyközség megalakítva a birtok csekély terüle­ténél fogva nincs, ezeknél a behaj­tás iránt a községi elöljáróságnál meg fogják tenni a szükséges intéz­kedéseket. Az elnök végül őszinte köszöne­tét mondott a tanács titkárának, Hayt Ferencnek, aki korát meg­hazudtoló elevenséggel csodálatos szorgalommal és példás szeretettel látta és látja el tiszttét a vármegye egész szőlősgazda társadalmának megelégedésére. Kívánja, hogy eb’ ben a frissesőgében és munka­kedvében az Egek Ura őt még számos éven tartsa meg. Elismerés az elnöknek A nagy tetszést kiváltó elnöki je­lentéshez Asztalos Lajos, az Alsó­dunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója szólott hozzá, meleg el­ismeréssel és hálával adózott dr Gaal Dezsőnek, a tanács elnöké­nek, azért a nagy és eredményes munkáért, amelyet a vármegye sző­lős gazdái érdekében kifejtett, meg­győződése, hogy ilyen eredményt csak azért tudott kifejteni, mert amfre vállalkozott, arra szeretetből vállalkozott és egész munkaerejét állította a köz szolgálatába. Úgy érzi, hogy legkisebb elismerés a kö­szönet és hála mellett az, ha érde­meit jegyzőkönyvben is megörökí­tik. Erre nézve indítványt is ter­jeszt elő s egyúttal arra kéri az el­nököt, hogy szinte egyedül álló nagy tevékenységét és szeretetét jövőben se vonja meg a gazdatár­sadalomtól. Többek hozzászólása után a köz­gyűlés az igazgató választmány ál­tal is elfogadott elnöki jelentést kö­szönettel vette tudomásul s egyúttal Asztalos Lajos indítványát is egy­hangú lelkesedéssel fogadta el s kérte az elnököt, hogy a személyes érintkezést a hegyközségekkel jövő­ben is mindenkor tartsa fenn. Ismertette elnök az 1941. évi zár­számadásokat, annak minden egyes pontját illetően részletes felvilágosí­tást nyújtott. A közgyűlés a zárszámadásokat egyhangú helyesléssel tudomásul vette. { Fajtiszta, törzskönyvezett, választott | angora nyulak eladók. Esetleg az egész állomány felszereléssel. Cím a kiadóban. 352 kemence, amelynek körülbelül 100 évre elegendő nyersanyag áll ren­delkezésére. A városi konyhakertészet — úgy­mond a polgármester — a városi gyümölcsösben 15 katasztrális hol­don létesült. Körülbelül 10.000 pen- gőnyi terményre lehet ott számítani. Eddig csupán spenótból 540 pengőt vett be a kertészet, örvendetes tu­domásul szolgált, hogy áldásos mű­ködést fejt ki a Hadigondozó Hi­vatal, melynek élén Tóth József ny. törvényszéki irodafőigazgató áll. Módosították ezután a városi üzemi alkalmazottak fegyelmi sza­bályzatát, tudomásul vették a lég­oltalmi szabályrendeletre, valamint a parásztai patak szabályozására vonatkozó alispáni leiratot. Elhatá­rozták a Szekszárd Szállóban lég­oltalmi óvóhely létesítését és a Mező- gazdasági Szakiskola alapítványi helyeire Hauszknecht József és Tóth ■ István szekszárdi ifjakat jelölték. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a Szekszárdi Pinceszövetkezetnél 10.000 P értékű üzletrészt jegyez, majd több, csekélyebb jelentőségű ügy került elintézésre. Városi közgyűlés Szekszárd megyei város képviselő­testülete vitéz Vendel István polgár- mester elnöklésével folyó hó 17-én rendkivüli közgyűlést tartott, ame­lyen bejelentették, hogy a Nemzeti Bank Nyugdíjintézete szskszárdi bér­palotájának építkezése megkezdő­dött és hogy a város kérelemmel fordul a pénzügyminiszterhez, mél­tányosságból engedné el a helyőr­ség részére gyakorló és lőtér cél­jaira átengedett csereterületek 3970 P illetékét, örömmel vette tudo­másul a képviselőtestület, hogy a 160.000 pengő költségkerettel épülő szekszárdi Levente Otthon céljaira belügyi és pénzügyminiszter 50.000, a honvédelmi miniszter 80.000 P-t adott. Ennek az államsegélynek a ki­harcolásában nagy munkát vég­zett dr Szakdts Pál, a kerület 1 országgyűlési képviselője, akinek | fáradozásaiért a közgyűlés jegy­zőkönyvi köszönetét mondott. Elhatározta a képviselőtestület, hogy a Sió hajózhatóvá tételével kapcsolatosan a Sió—Sárvíznek Bá- tánál leendő dunai bekapcsolása iránt indított mozgalomban részt- vesz, mert helyesebbnek tartja a Sió­nak a nagy Dunába, mint a holt Dunába való betorkoltatását és mert Őcsény—Decs—Sárpilis—Alsónyék —Bátaszék határának a Sió forgal­mába való bekapcsolása nemcsak gazdasági fellendülést, hanem bel- vizszabályozási és árvízvédelmi — könnyebbséget is jelent. Beszámolt ezután a polgármester a városi sertéshizlalás adatairól, je­lentve, hogy a városnak 3715 P haszna van a huskimérésen. Jelen­tette, hogy elkészült a 25.295 P építési és 15.000 pengős üzemi költségű városi téglaégető kör­Nyíri gyermekotthonok Az Országos Szociális Felügyelő­ség már az elmúlt évben kereken 700.000 pengőt fordított az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból a nyári mezőgazdasági munkálatok idején elfoglalt anyák gyermekinek gondozása céljából, nyári gyermek- otthonok létesítésére. Az 1942. évben kereken 1,400.000 pengő van erre a. célra a várme­gyék és városok nép- és család- védelmi költségvetésében előirá­nyozva. Ebből az összegből az alispánok és polgármesterek közjóléti elő­adóik, szociális gondozóik, tiszti­főorvosok és tisztiorvosok közre­működésével közel 2000 (1923) nyári gyermekotthont szerveztek, több mint 100.000 (108.712) gyermek gondozására. A nyári gyermekotthonok veze­tését nemzetvédelmi munkaszolgá­latként vállaló asszonyok és leányok toborzását és nyilvántartását az — Egyesült Női Tábor végzi. A tár­sadalmi munka és a nyári gyermek- otthonok vezetői részére a közigaz­gatás által rendezett tájékoztató értekezletek megszervezésében is résztves az Egyesült Női Tábor. Az Országos Nép- és Család- védelmi Alap támogatásával létesí­tett nyári gyermekotthonokban a gyermekek gondozásán kivfil még tejkiosztásban részesülnek; azokon a helyeken pedig, ahol erre szük­ség van, teljes ellátást is kapnak. mAvaut mAvaut nyári menetrendié Érvényes: 1942 évi május hó 4 tői. V Dunaföldvár—Szekszárd t 6 00 X Dunaföldvár községháza ____ X 18 15 7 06 12*30 Paks pályaudvar _____ 11*05 17 06 9 00 1415 Szekszárd (Szekszárd-Szálló) _ 9 20 15*10 Szekszárd—EagyarkeszI — 14*15 t Szekszárd (Szekszárd Szálló) _ , 9*05 — — 17*45 ' Magyarkeszi postahivatal ____n 53 5 — z Csak hétköznap közlekedik.

Next

/
Thumbnails
Contents