Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)

1942-07-18 / 53. szám

U!V. Molwa firtatni, 1942 Jolim 18. (fioadnt) 53. SZ TOLNAMEGYEI ÚJSÁG HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZEKSZÁRDI NÉPBANK ÉPÜLETÉBEN. — TELEFONSZÁM: 20—85 Iféu énre . » Előfizetési dij: ■ 12 pengő || Félérre 6 pengő I Felelős szerkesztő: BLÁZSIK FERENC A lap megjelenik minden uerdán és saombaton. Előfizetési dijak és hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Hirdetések éráit Legkisebb hirdetés 2 P, a hirdetés szövegoldalon egv hasábmm 10 fillér. A. reklám, eljegyzési, osaládi. hir nyilttér sora 1 P, minimum 4 P, Bankok, részvénytársaságok, szövetkezetek közgyűlési meghívói, mérlegek mm sora 26 fillér. Minimum 200 mm terjedelemben. Köszönetnyilvánítás mm-ként 16 fillér, minimum 6 pengő. jJíástkeresőknek 60 százalék engedmény. A leMoM) erőkifejtés K á 11 a y Miklós miniszterelnök kedden este nagyszabású beszédet mondott a Magyar Élet Pártja ér­tekezletén és nyilatkozatában kitért az eddig elvégzett, majd a még meg­oldandó feladatokra. Legelsősorban is a jövőről szólva, ezeket mon­dotta : A világégés, amelynek elszegő­dött részesei vágyunk, a fejlődés olyan stádiumában van, amely a be­fejezés felé való közeledés jeleit is mutathatja;hisszük és reméljük, hogy ez a mi érdekeinknek teljesen meg­felelő, a mi magyar szempontjainkat kielégítő befejezés felé való közele­dést jelenti. De jelenti ebben a szakaszában a legnehezebbet is: mert ha meg is hozza azt az ered­ményt, hogy hazánk megtartja pozícióját és betölti azt a hivatást, ami részére a Kárpátok medencé­jében kiméretett és megállapittatott, olyan súlyos időket él át a nemzet, és az egész generáció, amilyent még soha. Az ország ma olyan helyzetben van, hogy egyetlen hiba visszavet­het bennünket évtizedekkel, évszá­zadokkal, de visszataszíthat esetleg a megsemmisülésbe is. E nemzet ezeréves történelmének talán leg­nehezebb pillanatában élünk. Ne apró részletkérdések foglalkoztas­sanak tehát bennünket. A néppel meg kell értetni, milyen történelmi idő­ben élünk, s hogy a jövő generá­ciónak áldása vagy átka ér ben­nünket aszerint, amint kötelessé­günket telsitjük. Vannak nehézségek az országban, de igazán megteszünk mindent, amit csak lehet. És nincs senki, aki azt gondolja, hogy ennek a kormány­nak egyetlen tagja is ne a maxi­mumot nyújtaná megértésben, jó­indulatban és kötelességteljesitésben a nemzeti társadalom bármely ré­tege felé. A gazdakérdések előterében az árpolitika áll. Az ország mai hely­zetében a mezőgazdasági árakat egyedül termeléspolitikai szempont­ból vizsgáljuk, mert az ország ér­dekében a termelés terén a maxi­mumot kell kifejtenünk. Az árkér­dést is ebből a szempon ból lehet csak revízió tárgyává tenni. Életbe lép az élő sertés árának kilónként 2.10 P-re, a tej termelői árának pedig literenként 40 fillérre vafó felemelése. Ezeket a jobb árakat csak azoknak a gazdáknak akarjuk megadni, akik munkát, tőkét és vállalkozást visznek bele gazdái* kodásukba. A kenyér árát viszont a búza árának változatlanul hagyása mellett kilogrammonként 4 fillérrel leszál­lítjuk. Folyamatban van az ipari, vala­mint a kereskedői árak felülvizsgá­lása. Az ipari árak nem simultak a mezőgazdasági árakhoz úgy, amint azt a kormány az elmúlt évben ter­vezte. Ennek oka az, hogy az ipari­nyersanyagok egy részét külföldről kell behozni, hallatlan magas ára­kon. De a gazdáknál nem is any- nyira az a 10—12 százalékos ipari beszerzési anyagdrágulás a fő irren- tabilis tényező, hanem inkább a ruházati cikkek drágulása, ami a munkabéreken nyilvánul meg. Minden törekvésünk az lesz, hogy az általános népruházási akciót tovább fejlesszük, odáig, hogy ki­kapcsolható legyen a' munkásság életéből a munkabéremelésnek az a jogcíme, hogy nem kapnak ruházati cikket vagy csak feketén, igen drá­gán. Azzal szemben pedig, aki akkor sem fog dolgozni, ha ezen a téren a lehető segítségben részesül, a magyar államhatalom kénytelen lesz a munkakényszert is behozni. Ma ugyanis, amikor fejleszteni kell hadseregünket, amikortöbbtermelési programmot állapit meg a föld- mivelésügyi miniszter, amikor az iparnak maximális termelést kell elérni, a vonakodás és elhúzódás a munkától kimeríti akár a statá- rfális eljárás deliktumát is. Most, amikor a világégés végső fázisának közeledését látjuk, a nem­zetnek is meg kell tennie legnagyobb erőfeszítését, elsősorban hadseregé­nek minél tökéletesebb felszerelése érdekében. Mert nemzetünk léte és nem léte a hadseregen fordul meg; ma az életszínvonal csökkentését, minden adózási lehetőség kidolgo­zását, a vagyonok igénybevételét is arja kell beállítanunk, hogy had­seregünk teljesítőképességének maximumát elérjük. Ezt kívánja vé­delmünk és biztonságunk. Hisz ma csak egyetlen kötelességünk van, a maximális erőkifejtés, az egész nem­zetnek a munkába való beállítása. A miniszterelnöknek itt kivonato­san ismertetett beszéde, melyet a napilapok részletesen közöltek, őszintén feltárja az ország helyzetét és megmutatja az utat, melyen ha­ladnunk kell, hogy biztosíthassuk hazánk és nemzetünk jövőjét. Bauer József szentszéki tanácsos bonyhádi plébános apáti kinevezése A kedden megjelent budapesti napilapok legtöbbje szószerint kö­zölte Kállay Miklós miniszterelnök­nek a nagykállói esperes-plébános kitüntetése alkalmával mondott be­szédét a lelkészkedő papság haza­fias munkájáról. Az ország köz­véleményében mély benyomást és élénk visszhangot keltettek a mi­niszterelnök szavai, melyek a nagy- kállói esperes-plébános érdemeit méltatva is az egész lelkészkedő papságnak szóltak s az ország sok­sok ezer lelkésze felé áradt Kállay Miklós szaván keresztül a nemzet megbecsülése, hálája, szeretete. A lelkészkedő papság hazafias tör­ténelmi szerepe magasztos dics­fénnyel övezve áll mindazok előtt, akik ismerik azt a szent elhivatás- sal végzett munkát, amelyet a pap­ság Magyarországért évezrede végez. A nemzet értelmiségének ez a leg­ősibb rétege ■<— mint az ő rend­jüket a miniszterelnök nevezte — sohasem távolodott el a nemzettől, amelyből megújult nemzedékről nemzedékre és mindenkor az egye­temes nemzetőrök céljait munkálta, de úgy, hogy szivének legnagyobb szeretete mindig a gyengék, a sze­gények felé áradt a legmelegebben. Vármegyénkben is kitüntetés ért egy kitűnő papot és nagy öröme volt Bonyhád katolikus híveinek, mikor köztudomássá vált, hogy Virág Ferenc pécsi megyés püspök apáttá nevezte ki.Bauer József szent­széki tanácsost, a közszeretetben álló és a többi keresztény feleke- zethez tartozó lakosság előtt is páratlan tiszteletnek örvendő bony­hádi plébánost, a Krisztus szive szerint való papok igazi példaképét. Ennek a kinevezésnek azonban nemcsak a bonyhádi hívek örven­denek tiszta szívből, hanem örven­denek a pécsi egyházmegye papjai is valamennyien, főleg azok, akik­nek kispap korukban lelki vezetője volt. De örvendenek azok az árVa és elesett gyermekek is, kiket az esztergom-tábori nevelőintézetben végtelen sok szeretettel, jóságával becsületes iparosoknak, tanítóknak, tanároknak és katonáknak nevelt. S büszke lehet az Apáturra Apatin község is, mely szülöttjének vallhatja. Jóságát, szeretetreméltóságát, sze- f lidségét, gondolkozásbeli nagyvo­nalúságát, sokoldalú műveltségét és papi egyéniségét nehéz volna a papirkorlátozás miatt rendelkezésre álló rövid hely keretében méltóan jellemezni. Aki az Apáturat meg akarja ismerni, menjen el a nagy­héten a bonyhádi templomba, nézze meg a gyónók, áldozók tömegét, nézze meg a vasárnapi három misé­nek zsúfolt seregét, nézze meg decemberben és januárban az ol­tárokat, melyeket az ő melegházá­ból való virágok díszítenek. Udvarát, kertjét százszámra díszítik a leg­szebb, legritkább virágok, a rózsák kora tavasztól késő őszig nyitnak nála. De nemcsak a kertjében, hanem a lelkében is állandóan ott pompáznak a szeretet virágai. Iskolás gyermekei, a gimnázium diákjai szemében az öröm ragyog fel, ha már messziről látják, hívei arcán az élet sok gondja mosollyá olvad fel, ha őrök mosolyával arcán megjelenik. Szegény ember pedig még soha el nem ment az ő házá­ból üres kézzel, vagy üres tarsoly- lyal, holott ő is szegény, mert min­denét a templom szépítésére, örök élővirágdiszitésre és a szegény emberek, diákok segítésére áldozza. Áldja meg jó szivéért, nemes lei­kéért Bauer Apáturat a Jóisten mind a két áldó kezével és tartsa meg sokáig minékünk a mi örömünkre, lelkiüdvünkre és büszkeségünkre! Dr Lehmann István. Az uí mezőgazdasági közigazgatás A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvényjavaslat a mezőgazda- sági termelés rendjének biztosítása érdekében korszerűsíti és a köz­érdekű kivánalmaknak megfelelően átalakítja, illetőleg megreformálja a mezőgazdasági közigazgatást is. Ez az intézkedés természetes és logikus következménye annak, hogy az állami ellenőrzés a törvény életbelépte után lényegesen nagyobb területre fog kiterjedni, mint amilyen ma tényleg a mezőgazdálkodást illetően érvényben van. Több lesz a kísérleti birtok, a mintabirtok, sokkal több gazda részesül ked­vezményekben mint ma, az állam tehát közérdekű kötelességet telje­sít, amikor ellenőrzi, hogy az adó­pénzből juttatott támogatást azok, akik ebben részesültek, valóban a mezőgazdasági termelés fellendíté­sére és okszerűen használják-e fel. < A mezőgazgatási igazgatás reformja Legfőbb hatóság természetesen továbbra is a földmivelésügyi mi­niszter marad, azonban a decent­Egyes szám ara 12 filler

Next

/
Thumbnails
Contents