Tolnamegyei Ujság, 1942 (24. évfolyam, 1-98. szám)
1942-07-18 / 53. szám
2 TOLNMEÖYH DJSÍfl 1942 julius 18. ralizálás jelentékeny lesz. A minisztérium eddigi munkakörének nagy* részét a gazdasági felügyelőségek, Mezőgazdasági Kamarák és más megbízott gazdatársadalmi érdek- képviseleti szervek látják el. Megalakul ezenkívül, mint legfőbb véleményező testület, az Országos Mezőgazdasági Tanács, amelynek elnökét a főldmivelésügyi miniszter nevezi ki. Ennek a tanácsnak tizenöt tagja, a gazdatársadalmi szerveteknek egy-egy kiváló egyénisége lesz. A Tanács minden fontosabb mező* gazdasági termelési és értékesítési kérdésben votumot fog adni és ezzel alátámasztja a kormánynak minden egyes közérdekű intézkedést. Kibővül a közigazgatási bizottság mezőgazdasági albizottságának hatásköre is és bizonyos kérdésekben, mint például a birtokkezelő kirendelése tárgyában véglegesen j fog dönteni. De leginkább a gazdasági felügyelőségek hatásköre fog kibővülni, mert ezek lesznek országszerte az őrei annak, hogy vájjon közérdekű okszerű gazdálkodást folytathatnak-e a kedvezményben részesült birtokok, sőt más birtokosok is a hazai földön. Gazdasági elöljáró Uj intézményt létesít a javaslat a gazdasági elöljárók személyében, akiket a főldmivelésügyi miniszter nevez ki és pedig minden nagyobb községben egyet, kisebb községben pedig körzetekint egyet-egyet. A gazdasági elöljáró a község egész gazdálkodását ellenőrzi, előmozdítja az okszerű gazdálkodást minden vonalon. Ö a községi mezőgazda- sági bizottság titkára és hivatalból tagja a községi képviselőtestületnek. Gazdasági elöljáróvá arany-, vagy ezüstkalászos gazdákat, alsó vagy középfokú gazdasági intézetet végzett és megfelelő gyakorlattal rendelkező szakembereket kell kinevezni. Ahol azonban a mezőgazda- sági termelés színvonala megkívánja, gazdasági akadémiát végzett szakembereket kell alkalmazni. T5bb szakember Amikor tehát a törvényjavaslat az egész közigazgatás homlokterébe állítja a mezőgazdaság intézményes fejlesztését és ezt a célt tekinti ma a kormányzat is a legfőbbnek, a mezőgazdasági közigazgatás területére nem kis hatáskörrel bevonul a szakértelem, szerepet kap a szakképzett gazda. Ennek jelentősége agrárországban felmérhetetlen Első* sorban bizonyára azért, mert a jövőben sokkal érdemesebb lesz a a rátermett fiatal embereknek gazdasági képesítést, oklevelet szerezni, mint a múltban. Szakemberek fogják az egész ország mezőgazdasági termelő munkáját irányítani, ami azt jelenti, hogy bizonyára több és jobb kenyere lesz az országnak. Kivitelre j is több jut, tehát bevételeink is nö- j vekedni fognak. Vagyis a mező- gazdaság fejlesztése egyenlő az egész ország gazdasági éleiének ; fellendülésével a jólét fokozásával. Tolna vármegye Közigazgatási Bizottsága vitéz Madi Kovács Imre tőispán elnökletével kedden délelőtt ! tartotta julius havi rendes ülését, '■ amelyen az egyes közigazgatási ágazatok hivatalfőnökein, illetve helyetteseiken kivQl résztvettek: dr Bernáth Béla, Döry Frigyes, dr Gőzsy Tibor, báró Jeszenszky József, Michéli Mihály, báró Schell József, Schneider Gábor, Tóth Lajos, Tolnay- l Kne/ély Ödön és dr Vértesy György j választott bizottsági tagok, távol- I maradását kimentette báró Fiáth Tibor. Napirend előtt báró Schell József közellátási problémák tisztázása érdekében szólalt fel és az eljárásnak az egész vármegye területén egyöntetűvé tételére magyarázó tájékoztató rendelet kiadását kérte. Bzt kővetően szólt az ország belső frontjának egységét fenyegető közellátási morál megromlásáról, amely a közélelmezési rendeletek sportszerű kijátszásában jelentkezik és általános zugáraival mindenhová betalál. A magyar ember — úgymond báró Schell — általában tör* vénytisztelő, meghajlik a törvények előtt. Azonban ahogy régente sportszerűen kijátszották az adórendelkezéseket, most — az adómorál helyreállítása után — a közélelmezési morál kijátszása került sorra. Ezt a körülményt csak elkeseredéssel szemlélhetik a becsületes polgárok milliói, mert túlságosan komolyak az idők ahhoz, hogy az ilyen visszaéléseket tűrni lehessen. Kérdem — úgymond — sikerült volna-e a hadseregünket fejlesztenünk és mostani ütőképes színvonalára emelni, ha nem sikerül az adómorált talpraállítani. Sikerül-e a külső frontot erőssé tenni, ha a belső front közellátási visszaélések miatt meginog ? Hajmeresztő, hogy amikor katonáink a frontokon életüket áldozzák a hazáért, idehaza az üzérkedők nem tudnak a zugárakról lemondani. Megállapítom, hogy nincs még egy vármegye, melynek főispánja és alispánja olyan ügybuzgalommal végezné feladatát és úgy harcolna a folyton előtorlódó tömeges problémák megoldásáért, mint ahogy az nálunk történik. Egészségüket is feláldozva harcolnak a közért olyan erőfeszítéssel, mintha csak kint lennének a frontokon. Nem lenne itt semmi baj, ha mindenki az ő önzetlenségük példáját követné. Azonban mert a közellátási rendeletek csaknem nyilvános kijátszása már a legnagyobb veszedelmet jelentheti, kérem, hogy a kirívó ellentéteket a hatóságok gyorsan és szigorúan torolják meg és a büntetéseket is hozzák minél nagyobb nyilvánosságra, hogy ezáltal a métely visszafejlődhessék. Szongott Edvin alispán válaszolt a felszólalásra és közölte, hogy a közellátási rendelkezések egyöntetű magyarázatára már megtörténtek az intézkedések és úgy a közélelmezés, mint a munkabér árfelhajtó visszaéléseit megtorolják. Döry Frigyes, Schneider Gábor és Tolnay-Knefély Ödön hasonló ügyekben intéztek a Bizottsághoz kérdéseket, amelyekre először dr Gaal Dezső királyi ügyészségi elnök adott felvilágosításokat, majd Vitéz Madi Kovács Imre főispán világította meg ezt a kérdést, bejelentve, hogy az árpolitikának a megváltoztatására intézkedés történik, mert a kormány az árakat úgy fogja megállapítani, hogy a termelés rentábilis legyen (Ez a miniszterelnöknek a MÉP keddi értekezletén mondott beszéde értelmében már meg is történt. Szerk ) Szongott Edvin alispán a hadisegélyezéseket illetően hozzá intézett kérdésekre azt válaszolta, hogy a vármegye ezeket a kérdéseket nem kezeli burükratikusan, minden felébbezést határidőn túl is elfogad, ő maga személyesen átnéz minden kérelmet és egy-egy ügybe hosszasabban is elmerülve arra igyekszik, hogy a segélyre szorulókat sérelem ne érje. • Kérdés tárgyát képezte az is, hogy a MFTR gyorshajója Fadd-Tolnán miért nem áll meg. Vitéz Madi Kovács Imre főispán elmondotta, hogy ő ebben az ügyben eljárt és azt a felvilágosítást kapta, hogy a MFTR ennek a kívánságnak eleget tesz, ha Tolna és Szekszárd, vagyis két nagy érdekeltség kéri. Tudomása szerint azonban a Szekszárdról, vagy ide utazóknak nincsen összeköttetésük a hajóállomáshoz, igy hát Szekszárd nem is tesz lépéseket. Dr Bernáth Bélának egy útügyi kérdése után báró Schell József a tengelici szőlőhegyi iskola építésének és tatarozásának a szüneteltetését tette szóvá. Gyors intézkedést kért erre vonatkozóan, mert erre a célra az állam is adott 8000 P segélyt. Emericzy Zoltán műszaki főtanácsos államépitészeti hivatali főnök adott felvilágosítást ebben az ügyben és elmondotta hogy azt az építő vállalkozót, akinek a munkát kiadták, behívták katonának. így az építést abba hagyták. Intézkedni fog, hogy a munka még a tanév kezdete előtt befejeztessék. Döry Frigyes és dr Bernáth Béla csekélyebb jelentőségű felszólalása után áttértek a napirendre, melynek során az 1942/43. évi italmérésügyi albizottság elnökévé megválasztották Schneider Gábort, helyettes elnökévé pedig Tóth Lajost. Az egyes közigazgatási ágazatok főnökeinek jelentése szolgált ezt követően megnyugtató tudomásul, majd az albizottságok üléseztek. fiasodés szül- és körömfájás Az állategészségügyi hatóság Felsőnyéken megállapította a ragadós száj* és körömfájást. A betegség a község területén nagyobb arányban elterjedt, mert a legelőre kijáró állatok közt lépett fel. A hatóság minden intézkedést megtett arra, hogy a járvány a község területére korlátozódjék. Vészkerületet is alakított, amely Ozora, Pincehely, Fürgéd, Tamási, Magyar- keszi, Nagyszokoly és Iregszemcse községek területére terjed ki. A vészkerületen belül a hasitottkőrmü állatok forgalma tilos és az állatvásári felhajtás is szünetel. Kívánatos, hogy a gazdák állataik gyanús megbetegedését azonnal jelentsék, hogy ezzel az elfojtó rendelkezések azonnal megtehetők legyenek. ?tí*ek Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország — menyország l Balaton partján ... Harmat remeg fű s virágon, Békesség az egész tájon. Sugarát a naplemente Qyémántszinben elhintette. Sehol sem. oly szép az élet, A lombok itt mind mesélnek. Ezűstfényű nyárfalevél Szellőszárnyán susog, zenél. Szomorúfűz csüngő ága Álmodik az esthomályba’. A tó nyugodt, tiszta tenger, Partján mereng sok, sok ember ... Szent nyugalom, mint e tájon, Mért nem lehet a világon? És a mélyről, úgy titokban, Sóhaj kél a hullámokban. Sóhajunk is elszáll messze, Halált osztó harcterekre. Míg a lombok itt mesélnek, Ott pusztul sok, drága élet, Vért és jajt zúg a fuvalom ... Most — fáj itt a csend, nyugalom... Esdve nézünk fel az égre: Add Urunk, hogy legyen béke! lászlófalvi Eordögh Zoltánná. Időjelzés. Hőmérsékleti szélsőségek és csapadék Szekszárdon, 1942 julius hó 9—16-ig. Hőmérséklet maximum: 33 0 C° julius 11 én, minimum: 19’4 C° julius 14 én. Csapadék eső 2'4 mm julius ll*én, eső 2'5 mm julius 13-án, eső 12'3 mm julius 15-én. összesen 17‘2 mm. — Dulin Elek kinevezése. A Kormányzó Ur ő főméltósága a m. kir. miniszterelnök előterjesztésére dr Dulin Elek miniszteri tanácsosi cimmel és jelleggel felruházott miniszteri osztálytanácsost miniszteri tanácsossá nevezte ki. Dulin Elek a miniszterelnökség sajtóosztályának helyettes vezetője és a magyar sajtókérdések egyik legalaposabb ismerője. A sajtójog terén több tudományos munkát alkotott. A sajtó életének és munkásságának egyik kiváló irányitó tényezője s az újság- írótársadalom is tisztelettel és megbecsüléssel övezi. Kinevezése osztatlan örömet keltett. „Bnvár land a magyar aszóideál: hősi merészség, magyar lendület, nemzeti érzés, kitűnő nszástndás!“ (rl.) — A pécsi szeminárium uj rektora. Dr Sipos István kanonok, kormányfőtanácsos, aki évek hosszú során át volt a pécsi papnevelő intézet rektora, erről az állásáról most lemondott. Dr Virág Ferenc pápai trónálló, pécsi püspök a felmentést megadta és dr Sipos Istvánt- nak, aki hosszú időn át rajongó szeretettel csüngött a papnevelés ügyein, elismerését és köszönetét fejezte ki. A megyéspüspök a papnevelő intézet uj rektorává dr Hajós György tb. kanonokot nevezte ki. „ILzástndáira fordított fillérekkel Pengőket takaritaz meg gyógyszerek- ben." (rl.) A Közigazgatási Bizottság ülése
